Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési részlege szerint az orosz elit egy Vlagyimir Putyin elleni merényletet tervez. Egy ukrán közvélemény-kutató cég felmérte, látnak-e esélyt az orosz állampolgárok más országok megtámadására, a felmérésnek magyar szála is van. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig katonai segítséget kért Izraeltől. Hírösszefoglalónk az orosz–ukrán háború huszonötödik napjáról.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési részlege azt állítja: az orosz elit merényletet tervez Vlagyimir Putyin elnök ellen. Egy erről szóló bejegyzésben azt írták, az érintett csoport mérgezéssel – amit akár gyors lefolyású betegségnek is álcázhatnak – vagy egy „baleset” révén próbálhatja meg likvidálni az orosz elnököt.
A hírszerzési részleg írásában megjegyzi:
az orosz politikai és üzleti eliten belül kialakult egy befolyásos emberekből álló csoport. A céljuk az, hogy eltávolítsák a hatalomból Putyint, amint csak lehet, és a Nyugattal helyreállítsák a gazdasági kapcsolatot, amely az ukrán háború miatt megsemmisült.
Állításuk szerint ráadásul már arról is döntés született, hogy Alekszander Bortnyikov, az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója örökölhetné meg a hatalmat Vlagyimir Putyintól. Ezzel összefüggésben azt írták, hogy Bortnyikov az utóbbi időben kegyvesztett lett Putyinnál amiatt, hogy az FSZB megalapozatlan értesüléseket közölt Ukrajnáról és arról, hogy mire számíthatnak az oroszok, ha megtámadják az országot.
Az ukrán hírszerzés végezetül azt állította, hogy az információ az orosz Biztonsági Szolgálat köreiből szivárgott ki hozzájuk. Elképzelhető, hogy mindez csak álhír, amivel az ellenségeiket akarják megtéveszteni, vagy ezzel elérni, hogy az orosz elnök még inkább bizalmatlanná váljon a saját környezetével szemben.
Az mindenesetre már korábban kiderült, hogy az orosz elnök az önvédelme érdekében jóval a háború előtt is szigorú biztonsági intézkedéseket tett.
Az Active Group ukrán közvélemény-kutató cég nemrég felmérést készített orosz állampolgárokkal arról, milyen mértékben támogatják az Ukrajna elleni különleges hadműveletet. A felmérés arra is kíváncsi volt, hogy a válaszadók elképzelhetőnek tartanak-e újabb, más országok ellen irányuló támadást.
A közvélemény-kutatásból látszik, hogy az oroszok nemcsak Ukrajnával, hanem az Európai Unióval szemben is hajlamosak az agresszióra. A legtöbb ember, akit felhívtak, azt mondta, hogy kész támogatni az orosz kormányt, viszont sokan voltak olyanok is, akik bontották a vonalat, amikor megtudták, hogy miről van szó.
AZOKNAK VISZONT, AKIK VÁLASZOLTAK, A 86,6 SZÁZALÉKA AZT MONDTA, HOGY NEM ELLENEZNÉNEK EGY, AZ EURÓPA UNIÓ KELETI ORSZÁGAI ELLEN IRÁNYULÓ TÁMADÁST SEM.
Ezen belül 46 százalék mondta azt, hogy Oroszországnak egyértelműen meg kellene támadnia ezeket az országokat, 40,6 százalék pedig valamivel óvatosabban fogalmazva azt mondta, hogy valószínűleg ezt is támogatnák. A fenti kérdésre igennel válaszolóknak azt a kérdést is feltették, hogy Ukrajnán kívül még mely országokat kellene Oroszországnak megtámadnia azért, hogy érvényesíteni tudja az érdekeit.
Erre a kérdésre több választ is lehetett adni. A válaszadók nagy többsége, 75,5 százaléka Lengyelországot említette meg a következő lehetséges célpontként. További 41 százalék azt válaszolta, hogy a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) valamelyike lehetne a következő célpont,
39,6 SZÁZALÉK PEDIG AZT MONDTA, A VOLT SZOVJET ÉRDEKSZFÉRA VALAMELYIK MÁSIK ORSZÁGA (KÖZTÜK MAGYARORSZÁG, SZLOVÁKIA, CSEHORSZÁG, ROMÁNIA ÉS BULGÁRIA) LEHETNE A TÖBBI CÉLPONT
– közölte az Active Group.
Az izraeli parlament és kormány tagjai előtt tartott online beszédet vasárnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben.
Zelenszkij korábban azt javasolta, hogy a következő béketárgyalásokat Izrael fővárosában, Jeruzsálemben folytassák le. Az ukrán vezető szerint Izrael biztonsági garanciákat tud nyújtani országa számára, és reméli, hogy Naftali Bennett izraeli miniszterelnök nyitottnak mutatkozik a javaslatra. Beszédében vasárnap erre is kitért, mint a Jerusalem Post írja, az ukrán elnök bírálta Bennettet, mint mondta:
AZ OROSZ ÉS AZ UKRÁN FÉL KÖZÖTT LEHET KÖZÉPÚT, DE A JÓ ÉS A ROSSZ KÖZÖTT SOHA.
Ezzel Zelenszkij arra utalhatott, hogy nem feltétlenül elégedett azzal, ahogy az izraeli miniszterelnök közvetítésével tető alá akarják hozni az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások újabb fordulóját. A témáról bővebben itt írtunk>>>
Anshel Pfeffer, a Haaretz izraeli lap jeruzsálemi riportere kommentárjában a beszéd után azt mondta, hogy az ukrán elnök szavai komoly kritikát jelentenek az izraeli kormány részére.
(Borítókép: Ukrajna melletti tüntetés Tel-Avivban Zelenszkij beszéde alatt 2022. március 20-án. Fotó: Jack Guez / Afp)