Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere szerda reggel azt mondta, ha békefenntartó erőket küldenek Ukrajnába, az konfliktust robbanthat ki a NATO-val, amit a nyugati országok elkerülnének.

A Kreml szerint ez a lépés meggondolatlan és rendkívül veszélyes lenne, és a NATO-erőkkel való érintkezés nehezen korrigálható következményekhez vezethet.

Lengyelország javasolta, hogy küldjenek békefenntartó erőket Ukrajnába, mivel attól tartanak, hogy Oroszország kiterjesztheti az inváziót a határon túlra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök „Ukrajna elleni agressziójának” következményei jóval túlmutatnak Európán – jelentette ki kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – írja a CNN.

Az Európai Humanitárius Fórumon tartott beszédében Von der Leyen erősen kritizálta Oroszországot, mondván:

Mivel a humanitárius szükségletek már most is minden eddiginél nagyobbak, a Kreml által gerjesztett háború az egész világon veszélyezteti az élelmezésbiztonságot.

Von der Leyen elmondta, hogy az EU 2,5 milliárd euróval járul hozzá a világ élelmiszerhiányának kezeléséhez.

Az EU, a világ legnagyobb humanitárius adományozója, 2024-ig 2,5 milliárd euróval növeli támogatását az élelmiszerhiány által leginkább sújtott régiók megsegítésére az európai élelmiszer-termelés növelését célzó különleges intézkedésekkel

– mondta az elnök asszony. 

Két gyerek meghalt egy ukrán város, Rubizsne elleni orosz támadásban. Szerhij Gaidai, Luhanszk megye kormányzója elmondta, hogy az oroszok március huszonkettedikén, este nyolc óra körül támadtak meg egy lakóházat Luhanszk megyében, Rubizsne városában.

A lövedék az 5. emeleten robbant fel, 3 ember halálát okozva, köztük két gyerek vesztette életét, írta meg a Kyiv Independent.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint Oroszország és Ukrajna két alkalommal cserélt katonai fogvatartottakat – számolt be a RIA Novosti. 

Ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium naponta szervez humanitárius folyosókat a településeken, hogy kimentsék a civileket 

– mondta Zakharova a külügyminisztérium honlapján.

Ahogy tegnap beszámoltunk róla, a beregsurányi magyar–ukrán határra látogatott Novák Katalin köztársasági elnök, ahol megállapította, hogy a határ menti településeken jól szervezetten folyik a menekültek ellátása.

„Eljut a rászorulókhoz, és jó kezekben van az a 750 millió forint, amit eddig a magyar emberek gyűjtöttek az ukrajnai menekültek megsegítésére” – jelentette ki az államfő.

Novák Katalin legutóbbi Facebook-posztjában egy videóban is beszámolt a kétnapos határ menti tapasztalatairól.

A kormányszóvivő elmondta azt is, hogy az orosz nagykövetet már behívták a külügyminisztériumba; a további intézkedésekről szóló döntéseket a találkozó után jelentik be.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy az orosz légierő egyetlen nap alatt 97 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, köztük két Tocska-U rakéta-kilövőállást Kijev közelében.

A szóvivő szerint orosz helikopterek éjszakai bevetésen elpusztítottak nyolc ukrán tankot és öt páncélozott harcjárművet, a légvédelem pedig lelőtt 16 drónt és egy Szu–24-est.

Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 184 repülőgépet és helikoptert, 246 drónt és 189 légvédelmi rendszert, 1558 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 156 rakéta-sorozatvetőt, 624 tábori tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1354 speciális katonai járművet veszítettek – mondta Konasenkov.

Az ukrán fegyveres erők Facebook-oldalukon tették közzé, hogy a belarusz ellenzékiek részben megszüntethették a Belarusz és Ukrajna közötti vasúti összeköttetést. 

Az ukrán hadsereg hivatalos Facebook-oldalán azt írta:

„Fehéroroszország területén az ellenzéki erők képviselői és segítőkész polgárok, akik elítélik az Orosz Föderáció jelenlegi illegális hatalmának hozzájárulását az Ukrajna elleni háborúhoz, részben eltávolították a Fehérorosz Köztársaság és Ukrajna közötti vasúti összeköttetést.”

Az orosz védelmi minisztérium szerint találat ért egy fegyverraktárat a nyugat-ukrajnai Rivnében.

Az oroszok szerint nagy pontosságú fegyvereket használtak, és a tengerről indították a támadást – írja a Sky News, amely egyelőre nem erősítette meg hír hitelességét.

Több Kaliber cirkálórakétát indítottak Ukrajna felé egy hajóról a Krím félszigetnél, amiről videó is készült.

A Sky News szerint hiteles a felvétel, és Szevasztopolnál készült, amely a Krím félsziget legnagyobb városa, valamint a Fekete-tenger egyik legfőbb kikötője.

Kedden egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő elmondta, hogy Oroszország harci ereje Ukrajnában a támadás kezdete óta először csökkent az invázió előtti szint 90 százaléka alá, ami növekvő veszteségekre utal – számolt be a The Guardian. 

Az amerikai becslések szerint Oroszország több mint 150 ezer katonát állított Ukrajna köré az inváziót megelőzően, valamint ezenkívül elegendő repülőgépet, tüzérséget és harckocsit a teljes körű támadáshoz.

Az orosz harci erőt most először valamivel 90 százalék alattira becsüljük

– mondta egy amerikai védelmi tisztviselő, aki szerint az oroszok rettenetesen sok harci eszközt használtak el az invázió kezdete óta, de ugyanakkor nagyon sokat is halmoztak fel; ugyanis rengeteg minden áll rendelkezésére az orosz hadseregnek.

Legalább 4 ember megsebesült egy éjszakai támadásban Kijevben, Szvjatosinszkij és Sevcsenszkij negyedében.

A kijevi városvezetés szerint egy bevásárlóközpontot, egy toronyházat és néhány magánházat ért orosz lövöldözés március 23-án éjjel.

A helyi kormányzó szerint tűzszünetről állapodtak meg az ukrajnai Luhanszki régióban, ahol az oroszok által támogatott szakadárok kezében van az irányítás – számolt be a Sky News. Ezzel igyekeznek segíteni a civilek menekülését a térségben zajló harcok elől.

Az Ukrajna keleti határához közeli Luhanszk orosz ellenőrzés alatt áll, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a bevonulást megelőző napokban elismerte függetlenségét.

Hétfőn tüntetők próbálták megakadályozni a „My Solaris” nevű szuperjacht kikötését a törökországi Bodrum kikötőjében, ugyanis a jelentések szerint az Roman Abramovics orosz oligarcha tulajdona – számolt be a CNN. 

A jelentések szerint az Odesszai Gyermek- és Ifjúsági Vitorlás Iskola tagjai ukrán zászlókat és „Ne legyen háború” feliratú táblákat vittek magukkal a tüntetésre. 

Az egész csapat döntése volt, hogy megakadályozzák az orosz oligarcha, Abramovics jachtjának megközelítését

– mondta a CNN-nek a csapat edzője. 

Törölte következő évadjának programjából a Párizsi Filharmónia, a francia főváros legnagyobb komolyzenei koncertterme azokat az orosz előadókat, akik túl közel állnak a Kremlhez – írja az MTI. 

Mivel a 2022/23-as évad programfüzete már nyomdában volt, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, a közönséget egy utólag beillesztett szórólappal tájékoztatják a változásokról – mondta el Olivier Mantei, a rangos koncertterem főigazgatója kedden a következő évadot ismertetve.

A főigazgató március 3-án jelentette be, hogy törlik azon művészek koncertjét, akik a múltban a jelenlegi orosz hatalom mellett foglaltak állást, és azóta sem határolódtak el a háborútól. Az esetleges további változásokról a Filharmónia honlapján tájékoztatják a közönséget – közölte a főigazgató.

Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő, az ország biztonsági tanácsának jelenlegi helyettes vezetője erős kritikát fogalmazott meg a Nyugat ellen szerda reggel, mondván, hogy az „undorító, bűnös és erkölcstelen módon” viselkedett Oroszországgal szemben – számolt be a Sky News. 

Az államfő ez után hozzátette, hogy az Egyesült Államok a szenilitásba zuhanók utolsó menedékévé válik. Elmondása szerint az amerikaiak próbálták megalázni, korlátozni, és elpusztítani Oroszországot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt választották Európa legbefolyásosabb személyének a Politico által végzett közvélemény-kutatásban – számolt be a Sky News. 

A hírszervezet márciusban indította a közönségszavazást, amelynek célja, hogy frissítse a 2021 decemberében kiadott legbefolyásosabb embereket összegyűjtő listát. 

Az egyik szavazó úgy jellemezte az ukrán elnököt, mint „a remény jelzőfényét”, aki békére, demokráciára, tisztességre törekszik, miközben folytatódik az ukrajnai orosz invázió.

Az orosz erők az éjszaka folyamán lebombáztak egy hidat Csernyihivben, amely kulcsfontosságú volt a humanitárius segélyek bejuttatásához és a civilek evakuálásához – számolt be a The Guardian. Az információt a portál nem tudta megerősíteni. 

Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója szerda kora reggel jelentette be a hírt Telegram-fiókján. Csernyihiv Kijevtől mindössze 150 kilométerre  található.

Az ukrán főügyészség szerdán közölte, hogy az ukrajnai háborúban eddig 121 gyermek vesztette életét, és a sebesültek száma már eléri a 167-et – számolt be a The Guardian. 

Az ENSZ legutóbbi, március 21-ei polgári áldozatokról szóló jelentése szerint 2510 civil áldozata van a háborúnak, akik közül 953-an életüket vesztették és 1557-en megsebesültek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy meghívta Ferenc pápát, hogy látogasson el Ukrajnába – számolt be az Interfax. 

Reggel beszéltem Őszentségével, Ferenc pápával Ukrajna, államunk békéjének kereséséről. […] Meghívtam őt, hogy ebben a kritikus időszakban látogasson el az államunkba. Hiszem, hogy sikerül megszervezzük ezt a fontos látogatást, amely minden bizonnyal mindannyiunkat támogatni fog

– mondta Zelenszkij szerdán kora reggel egy videóüzenetben. Az ukrán elnök korábban azt mondta, hogy üdvözölné a Vatikán közvetítő szerepét.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Kreml szóvivője kedden elutasította, hogy kizárja a nukleáris fegyverek bevetését az ukrajnai konfliktus során. Dmitrij Peszkov azt nyilatkozta egy amerikai újságnak, hogy ilyen fegyvereket akkor lehetne bevetni, ha Oroszország a legkomolyabb szinten érezné fenyegetve magát, veszélyben lenne az ország létbiztonsága.

John Kirby, a védelmi minisztérium szóvivője szerint Moszkva nukleáris megjegyzései veszélyesek.

Egy felelős atomhatalomnak nem így kellene viselkednie

– mondta az újságíróknak. Leon Panetta volt amerikai védelmi miniszter szintén bírálta az orosz megjegyzéseket:

Nem értem, hogyan lehet másként látni, mint veszélyesnek, amikor Oroszország lehetséges ürügyet keres a kis hatóerejű nukleáris fegyverek használatára

– mondta, hozzátéve, hogy valós aggodalomra ad okot, hogy Oroszország komolyan fontolgatja az atomfegyverek lehetőségét. 

„Nem tudom, hogy ez meg fog-e történni. Még mindig úgy gondolom, hogy Putyinnak aggódnia kell amiatt, hogy az USA hogyan reagálna, és aggódnia kell a saját túlélése miatt is” – tette hozzá. 

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke szerdán Európába látogat, ahol vélhetően új szankciókat is bejelent Oroszországgal szemben, pontosabban az orosz parlament alsóházának több mint 300 tagja ellen.

Még nem született döntés, hogy kiket szankcionálunk és hogyan. További intézkedéseket kell bejelenteni, amelyeket szövetségeseinkkel csütörtökön vezetünk be, miután elnökünknek lehetősége lesz egyeztetni a többi vezetővel

– mondta Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.

Az első állomása Brüsszel lesz, ahol a NATO, valamint a G7-ek és az Európai Unió csúcstalálkozóján a nyugati szövetségesekkel folytat megbeszéléseket csütörtökön.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, egy orosz rakétatámadás áldozata lett pénteken a 96 éves Borisz Romancsenko, aki a második világháború alatt több koncentrációs tábor túlélője, és a Buchenwald-Dora Nemzetközi Bizottság alelnöke is volt. 

Az NBC News most beszámolt róla, hogy a keddi német parlamenti ülésen Katrin Göring-Eckardt házelnökhelyettes megemlékezett a férfiról, mondván, hogy Romancsenkót 1942-ben küldték kényszermunkára a németországi Dortmundba, majd 1943-ban egy szökési kísérlet után koncentrációs táborokba került. 

Halála arra emlékeztet minket, hogy Németországnak különleges történelmi felelőssége van Ukrajna iránt

– mondta a házelnökhelyettes. 

Az Egyesült Államok és más nyugati nemzetek fontolgatják Oroszország esetleges kizárását a G20-akból – jelentette a Reuters, és hozzátette, Lengyelország már javasolta az amerikai tisztségviselőknek, hogy váltsák le Oroszországot a csoportban, és „pozitív választ” kaptak.

A G20 a világ 19 jelentős gazdaságát és az egész Európai Uniót tömörítő szervezet, amely 1999 óta létezik, és főleg a globális gazdaságot érintő kérdésekkel foglalkozik. 

Egy ilyen lökés tovább növelné az Oroszországgal szemben érvényben lévő nyugati gazdasági szankciókat. Elemzők szerint azonban valószínűleg más kulcsfontosságú G20-országok, köztük Kína, India és Szaúd-Arábia vétózná meg ezt a döntést. 

Voltak megbeszélések arról, hogy helyénvaló-e, hogy Oroszország tagja legyen a G20-nak,

mondta egy magas rangú G7-es forrás a Reutersnek, hozzátéve, „Ha Oroszország továbbra is tag marad, a szervezet kevésbé lesz hasznos”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti beszédében beszámolt a Mariupolban kialakult helyzetről; elmondta, hogy az állandó orosz bombázások miatt a városban még mindig 100 000 ember él embertelen körülmények között. Elmondása szerint a folyamatos ágyúzás szabotálja a humanitárius folyosók használatát – számolt be a The Guardian. 

A mai napig mintegy 100 000 ember él a városban. Embertelen körülmények között. Teljes blokádban. Élelem, víz, gyógyszerek nélkül. Folyamatos ágyúzás, folyamatos bombázás alatt

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy a nehézségek ellenére eddig 7026 embert sikerült kimenteni a városból. Az elnök azzal zárta esti beszédét, hogy ígéretet tett az ukránoknak arra, hogy továbbra is azon dolgozik, hogy „Oroszországot a béke felé terelje”. 

Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának mai jelentése alapján rendelkezésre álló információk szerint az Ukrajnában működő orosz megszálló erők legfeljebb három napra elegendő lőszer- és élelmiszerkészlettel rendelkeznek.

Az ellátási gondok súlyosan rombolják az orosz katonák harci morálját: Szumi városa mellett például 300 orosz katona tagadta meg a parancsot és 70 egységnyi felszereléssel elhagyta a hadművelet területét – írja a  Kárpáti Igaz Szó .