Valószínűleg orosz nyomásra utasította vissza Ukrajna ajánlatát az izraeli vezetés, amikor az ország kémprogramokat akart vásárolni az NSO-csoporttól. Nem ez az első alkalom, hogy ez megtörtént.
A Guardian és a Washington Post közös vizsgálata szerint Izrael nem engedélyezte Ukrajnának, hogy megvásárolja a Pegasus kémprogramokat az NSO-csoporttól, mert tart Oroszország reakciójától.
A lapok forrásai szerint 2019-ben ukrán képviselők megpróbálták rábeszélni Izraelt, hogy engedélyezze Ukrajnának kémprogramok használatát. Az izraeli védelmi minisztérium által felügyelt NSO-csoport azonban nem kapott engedélyt kémprogramjai értékesítésére Ukrajnában.
A kémprogramok között található a néhány hónappal ezelőtt ismertté vált Pegasus is, amely többek között telefonbeszélgetések lehallgatására, üzenetek ellenőrzésére, valamint a készüléken található fényképek megtekintésére is használható.
Egy magas rangú ukrán titkosszolgálati tisztviselő a lapoknak nyilatkozva elmondta, hogy Izrael döntése „kínos helyzetbe hozta” az ukrán felet. Elmondása szerint nem teljesen érti, miért utasította el Izrael Ukrajnát. A titkosszolgálat képviselője azonban kifejtette, hogy az amerikai kormány támogatta az ukrán fél kezdeményezését.
A Guardian azonban egyes forrásokra hivatkozva arról ír, hogy Izrael döntését az a félelem vezérelte, hogy magára haragítja Oroszországot, „amely szorosan együttműködik Izraellel a hírszerzés területén”. Izrael attól tartott, hogy az orosz különleges szolgálatok elleni agresszív cselekménynek minősül, ha Ukrajna lehetőséget kap, hogy a Pegasuson keresztül orosz telefonokat hallgasson le – jegyezte meg a forrás.
A Guardian értesülései szerint nem egyedi esetről van szó, ugyanis a NATO-tag Észtország 2019-ben hozzáférést kapott a Pegasushoz, ám ugyanazon év augusztusában az NSO megtiltotta az országnak, hogy kémprogramokat használjanak orosz célpontok ellen.
Az újságírók kérdéseire válaszolva az NSO közölte, hogy „a cég potenciális ügyfeleiről szóló médiahírek pletykákon, politikai célzásokon és hazugságokon alapulnak”. Az izraeli védelmi minisztérium közvetlenül nem válaszolt az újságírók kérdéseire, de azt közölte, hogy az ország „csak állami szervezetek számára engedélyezi a digitális termékek exportját legális felhasználásra, és csak a bűncselekmények megelőzésére és kivizsgálására, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre”.
(Borítókép: Menahem Kahana / AFP)