Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Szombati hírösszefoglalónkat ide kattintva olvashatják.

Tartsanak velünk vasárnap is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

Keddig kell kidolgozni az átállás részleteit, a magyar kormány azonban még nem kapott hivatalos értesítést az oroszoktól a szerződésmódosításról. 

Az újabb 15 éves orosz gázszállítási szerződést éppen fél éve írták alá a Magyar Villamos Művek és az orosz Gazprom képviselői. Ezt a szerződést most módosítaná Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentett utasítása, miszerint az orosz gázért csak rubelben lehet fizetni – erről bővebben itt írtunk.

Az Egyesült Államok arról biztosította Kijevet, hogy nincs kifogása az ellen, hogy lengyel harci repülőgépeket adjanak át Ukrajnának – nyilatkozta az ukrán külügyminiszter.

Dmitro Kuleba, aki délelőtt Varsóban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, az AFP francia hírügynökségnek eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott:

a labda most a lengyelek oldalán van.

„Részleteiben megvitatjuk az ügyet lengyel kollégáinkkal, hogy meghallgassuk az ő álláspontjukat is, de szeretnék világosan fogalmazni: Ukrajnának égetően szüksége van harci repülőgépekre” – hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.

„Ki kell egyensúlyoznunk az erőviszonyokat az égen, hogy megakadályozzuk az oroszokat háborús bűncselekmények elkövetésében, városaink bombázásában és civiljeink megölésében” – tette hozzá.

A várost érő bombázások ellenére is megtartották a Harkiv Zenei Fesztivált, ugyan nem a megszokott kereteken belül: a fellépők egy metróaluljáróban léptek színpadra – írja a BBC. 

A fesztivál egyik csellóművésze, Denys Karachevtsev elmondta, hogy a remény üzenetét akarta átadni a harkivi embereknek.

Az én üzenetem az, hogy nem félünk, erősek vagyunk, és hasznosak lehetünk az országunk számára, mindenki a maga módján.

Egy másik fellépő, Tatiana Choukh hegedűművész azt mondta, hogy talán ez volt élete legjobb koncertje.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, rakétatámadások érték Lviv városát szombaton. A város polgármestere az este folyamán bejelentette, nem volt halálos áldozata a támadásoknak – írja a Guardian. 

Andrij Szadovij a Twitter-oldalán is megerősítette, hogy a várost érő légicsapásokban nem halt meg senki.  

Joe Biden amerikai elnök szombaton kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem maradhat hatalmon”; a Fehér Ház ezt követően közölte, hogy ez nem rendszerváltásra való felhívás.

Az isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon

– fogalmazott az amerikai elnök. A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint ez nem szerepelt az előkészített megjegyzésben.

Az elnök álláspontja az volt, hogy Putyin nem gyakorolhatja a hatalmat szomszédai vagy a régió felett. Nem Putyin oroszországi hatalmáról vagy a rendszerváltásról beszélt

– idézi a CNN a Fehér Ház egyik tisztviselőjét.

Szombaton 5208 embert evakuáltak a humanitárius folyosókon keresztül Ukrajnában – számolt be a Sky News. 

Kijlo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerint ezek közül 4331 ember Mariupol városát hagyta el. 

Pénteken 7331 főt evakuáltak. 

Az Egyesült Államok további 100 millió dolláros polgári biztonsági támogatást kíván nyújtani Ukrajnának – számolt be a Guardian. 

Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere szerint ezt a pénzösszeget az ukrán belügyminisztérium kapacitásának bővítésére fordítanák „a határvédelem, a polgári bűnüldözési funkciók fenntartása és a kritikus kormányzati infrastruktúra védelme” céljából. 

Elengedték a fogva tartott polgármestert Szlavuticsban, és kivonulnak a városból az orosz katonák, miután a lakosság tömeges tiltakozásba kezdett – írja a Guardian. 

Mint arról korábban beszámoltunk, az orosz erők átvették az irányítást Szlavutics városa felett, ahol elfoglalták a városi kórházat, és elrabolták a polgármestert. A lakosság ezt követően tiltakozásba kezdett. Az orosz haderő villanógránátokkal és levegőbe lőtt lövésekkel is próbálta oszlatni a tömeget, ami nem volt sikeres. Végül elengedték az elrabolt polgármestert, és megállapodtak a városvezetéssel.

Az oroszok kivonulnak a városból, mindössze egy ellenőrző pont marad a városon kívül

– közölte a Szlavutics polgármestere, Jurij Fomicsev a tüntetőkkel. 

Egy ukrán miniszter szerint Oroszország mintegy 4500 lakóépületet, 100 vállalkozást, 400 oktatási intézményt és 150 egészségügyi intézményt rombolt le Ukrajnában – számolt be a BBC. 

Olekszij Csernyiszov közösségi és területfejlesztési miniszter hozzátette, hogy a teljes kárt országszerte a háború befejezése és az aknák eltávolítása után fogják tudni felmérni. 

Visszafoglalták az ukránok az orosz haderőtől Trosztjanyec települést, ami stratégiailag fontos város, hiszen a Harkivot és Szumit összekötő útvonalon helyezkedik el.

Visszavettük az orosz haderőtől Trosztjanyec városát, a mintegy 25 ezres lélekszámú települést a Szumi és Harkiv közti H12-P46 összekötő útvonalon

– közölte az ukrán haderő. 

Az ukrán haderő több település körül is ellentámadásba lendült az elmúlt napokban: a kijevi agglomerációban vettek vissza területeket, délen Mikolaivnál visszaverték az orosz támadást, és elindultak Herszon felé, észak-északkeleten pedig Szumi déli részén nyomulnak előre – írja a Portfolio.

Ezzel szemben az orosz hírforrások szerint az orosz katonák szándékosan adnak fel területeket, mert csapatösszevonásokat hajtanak végre egy nagyobb offenzíva kezdete és/vagy a Donbasz teljes megszállása előtt. 

Egy orosz alapítvány által elvégzett felmérés szerint az oroszok közel fele – azaz 49 százaléka – biztos abban, hogy a nagyszámú külföldi vállalat kivonulása Oroszországból nem befolyásolná az életminőségüket – számolt be az Interfax. 

Ezen belül az oroszok 7 százaléka számít életminőségének komoly romlására, míg 25 százalékuk szerint ez a romlás nem lesz jelentős. 

A 18 és 30 év közötti megkérdezettek viszonylag pesszimistábbak ebben a tekintetben, 44 százalékuk számít életminőség-romlásra.

Ezzel szemben a 60 évnél idősebbek 60 százaléka biztos abban, hogy a külföldi vállalatok kivonulása nem fogja befolyásolni az életüket.

Segélyalapot hozott létre a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az ukrajnai háború sújtotta civil lakosság támogatására. A szervezet az MTI-hez szombaton elküldött közleményében azt írta: az összegyűlt pénzadományokat az egyesület továbbítja az Ukrán Élelmiszerbankot működtető Kijevi Jótékonysági Alapítványnak.

Tájékoztatásuk szerint az ukrajnai testvérszervezet önkéntesei a háború kitörése óta több mint 450 ezer kilogramm élelmiszert juttattak el óvóhelyekre, kórházakba, idős embereket, fogyatékkal élőket gondozó intézményekbe. Az Ukrán Élelmiszerbank készletei és utánpótlásai azonban kifogyóban vannak.

Hangsúlyozták: a háborúban nők és gyermekek is életveszélybe kerülnek, áram, víz és élelem nélkül maradnak. Éheznek azok is, akiknek idős koruk vagy fogyatékosságuk miatt esélyük sincs útra kelni. Nekik a túlélést jelenthetik a segélyszállítmányok, az élelmiszer, a víz és a gyógyszerek.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület pénzadományokat kér a háború borzalmainak leginkább kiszolgáltatott civilek támogatására. A szervezet honlapján megtalálhatók az adományozáshoz szükséges információk. A segélyalapot csütörtökön hozta létre a Magyar Élelmiszerbank.

Az Ukrajna infrastruktúrájában okozott károk összege mintegy 3,5 milliárd dollárral nőtt az elmúlt héten – írja Darina Marchak, a Kijevi Közgazdasági Főiskola Államháztartás-elemző és Közigazgatási Központjának vezetője Facebook-bejegyzésben.

A posztból az is kiderül, hogy a háború első hónapja alatt, március 24-ig összesen közel 63 milliárd dollár, vagyis 1,8 billió hrivnya kár keletkezett Ukrajnában.

Öt ember megsebesült, miután rakétatámadás érte a nyugat-ukrajnai Lviv városát – közölte Makszim Kozickij regionális kormányzó. A rakéták a város szélén csapódtak be.

Két rakéta csapódott be Lviv határán belül – írta a kormányzó egy online posztban a Guardian szerint. 

A hatóságok az erőteljes robbanások után arra kérték a lakosságot, hogy keressenek menedéket. A CNN szerint a találat egy üzemanyagraktárat ért, amely a város központjától mindössze tíz percre található. 

Mint arról korábban beszámoltunk, több rakétacsapás érte Lviv városát szombaton, a korábbi tájékoztatás szerint három rakétát lőttek különböző pontokra, és három erős robbanást észleltek a város közelében. 

Csernyihiv polgármestere, Vladiszlav Atrosenko azt mondta, hogy a város jelenleg bekerítés alatt áll, és nincs mód humanitárius folyosók kialakítására vagy a sebesültek elszállítására.

A polgármester elmondása szerint az ellenség szándékosan lebombázta a várost Kijevvel összekötő hidat, így nincs lehetőségük humanitárius folyosókat kialakítani, sebesülteket kivinni. A gyalogoshíd folyamatos kereszttűz alatt áll, veszélyes rajta árut szállítani, összeomolhat, emberek is meghalhatnak – tette hozzá. 

A város teljesen elpusztult, könnyebb megszámolni azokat a házakat, amelyek még megmaradtak; több mint 200 civil meghalt, jelenleg hozzávetőlegesen 120 000 polgár tartózkodik Csernyihivben

– idézi a polgármestert az Interfax. 

Mint arról korábban beszámoltunk, a várost hetek óta bombázzák az oroszok. A város áramellátása megszűnt, nincs fűtés. Kevés a víz, és az étel is gyorsan fogy. Azok, akik élve kijutottak az észak-ukrajnai Csernyihivből, „pokolnak” nevezik a várost.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter azt mondta, hogy szívesen látják az orosz oligarchákat Törökországban, amennyiben betartják a nemzetközi törvényeket – számolt be az Independent. 

Törökország álláspontja az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban még mindig nem egyértelmű; bár határozottan bírálták Oroszországot az invázió miatt, azonban ellenezték a magánszemélyek és szervezetek ellen bevezetett NATO-szankciókat. 

Ha orosz oligarchák vagy bármely orosz állampolgár Törökországba akar látogatni, természetesen megteheti

– mondta a török külügyminiszter egy konferencián, hozzátéve, üzletelhetnek is az országban, amennyiben a gazdasági tevékenységek legálisak maradnak, és nem ütköznek nemzetközi törvényekbe. 

A több mint egy hónapja Oroszország által kezdett háborúban Washington humanitárius, biztonsági és gazdasági értelemben továbbra is támogatni fogja Ukrajnát – jelezte Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton, miután Varsóban az ukrán védelmi és külügyi tárca vezetőivel találkozott.

Megígértük, hogy folytatjuk Ukrajna támogatását annak érdekében, hogy segítsünk kielégíteni az ukrán humanitárius, biztonsági és gazdasági szükségleteket, miközben (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) inváziójának második hónapja kezdődik

– olvasható Blinken bejegyzésében.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a találkozó után videóüzenetben közölte: az Egyesült Államok kész újabb szankciókat kivetni Oroszországgal szemben.

A megbeszélésen azt is megvitatták, „hogyan lehet ösztönözni azon európai országokat, amelyek próbálnak nem csatlakozni a szankciókhoz”, és beszéltek arról is, mily módon és mely országokkal fognak együttműködni annak érdekében, hogy ne legyen helye a szankciók megkerülésének.

Dmitro Kuleba aláhúzta a külföldi kikötők bezárásának fontosságát is az orosz hajók előtt, és a beszélgetés egyik fontos témájaként az orosz ostrom alatt álló Mariupol kikötőváros helyzetét nevezte meg. Szó esett továbbá az Ukrajnának szánt felszerelés szállításáról. Részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte: ez ügyben „újabb lépéseket tesznek” – számolt be az MTI.

Az Anonymous Twitter-üzenetben közölte: az Ukrajnát támogató #OpRussia-művelet keretében feltörte az orosz központi bank számítógépes biztonsági rendszerét, és 28 gigabájtnyi dokumentumot szerzett meg, amit több felületen (például itt) nyilvánosságra hozott az interneten.

A csoport hozzátette, ha a szóban forgó linkek elérhetőségét blokkolják, akkor másik felületen osztja meg az információkat. Erről részletesebben ebben a cikkünkben olvashat.

Ukrajna jelenleg a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, azonban az Oroszországgal való konfliktus nagy nyomást gyakorolt az iparra, és egyre kilátástalanabb az élelmiszer termelése és exportja – számolt be a Sky News. 

A kialakult helyzet ugyanakkor nemcsak Ukrajnára nézve aggodalmas, de azon országok számára is, amelyek függnek az ukrán termeléstől. 

A miniszter hozzátette, hogy Ukrajna azon területein, amelyeket nem szálltak meg, folyik a termelés, de a válság megoldásának egyetlen módja a háború befejezése.

Hétről hétre nő a romániai iskolák tanóráin részt vevő ukrán menekült diákok száma: jövő héttől számuk 1140-re emelkedik – jelentette be szombaton Sorin Cîmpeanu román oktatási miniszter.

Szombat hajnalig 546 223 ukrán állampolgár érkezett Romániába a háború kezdete óta. Az ország területén maradt csaknem 79 ezer menekült 43 százaléka (33 691) kiskorú, közülük több mint 24 ezren iskoláskorúak – részletezte a tárcavezető.

A szülők több mint ezer ukrán diákot írattak már be a romániai iskolákba: ők a román tanrend szerint tanulnak. A menekültek túlnyomó többsége viszont azt szeretné, ha gyermeke az ukrán tanrend szerint tanulhatna tovább: ehhez még logisztikai támogatásra lesz szükség, elsősorban a román iskolák részéről, hogy tantermeket és online felszerelést biztosítsanak számukra, amellyel be tudnak csatlakozni az ukrajnai iskolák tanóráiba – magyarázta Cîmpeanu. 

Az ukrajnai háború elől Romániába menekülő külföldiek szociális ellátásáról szóló, március 7-i sürgősségi kormányrendelet szerint minden, román területen maradó gyermeknek a román állampolgárokéval azonos joga van az ingyenes oktatásra, az Ukrajnából érkező felnőtteket pedig immár munkavállalási vízum nélkül is alkalmazhatják a munkaadók – írja az MTI.

Törökország szombaton ideiglenesen lezárta a teherforgalmat a Boszporuszon, hogy begyűjtsön és megvizsgáljon egy úszó tárgyat, amelyről azt feltételezte, hogy az ukrajnai partokról elszabadult tengeri akna. Később kiderült: egy régi típusú orosz aknát találtak. Miután az aknát hatástalanították, a forgalom délután újraindult – számolt be az MTI.

Hulusi Akar védelmi miniszter délután bejelentette, hogy az aknát hatástalanították. Hozzátette, kapcsolatba léptek mind az orosz, mind az ukrán haditengerészettel.

Az aknát Sariyer körzetben találták meg, a Boszporusz és a Fekete-tenger csatlakozásánál. A szombati művelet során a hatóságok mindkét irányban lezárták a hajóforgalmat a Boszporuszon, ahol évente 40 ezernél több hajó halad át. Több tank- és teherhajó órákig a szoros két bejáratánál vesztegelt. A veszély elmúltával, négyórányi zárlat után a forgalom újraindult.

Hétfőn a török hatóságok felhívták a figyelmet, hogy a tengeri áramlatok Törökországig sodorhatják azokat a tengeri aknákat, amelyeket az orosz ostrom alatt álló ukrán kikötőváros, Odessza partjainál telepítettek, és amelyek közül többet a vihar kiszakított a helyéről. A bolgár hatóságok is figyelmeztetést adtak ki az elszabadult aknák miatt.