Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. 

Tartsanak velünk hétfőn is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal! 

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szombaton 1169 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak, az éjszakát 149-en töltötték a létesítményben – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) vasárnap a kormányhivatali portálon.

A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.

Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – írja az MTI a közleményre hivatkozva.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kezdete óta az elmúlt héten minden eddiginél nagyobb számban regisztrált menedékeskénti elismerés iránti kérelmet. Egy hét alatt 3350 fő nyújtott be kérelmet – olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.

A Főigazgatóság minden segítséget megad a háború elől menekülők regisztrálásában, informálásában, koordinálásában és minden egyéb szükséges feladat ellátásban, szorosan együttműködve a társszervekkel. A rendvédelmi hatósági munkavégzés gördülékenyen zajlik.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. március 27. 6:00 órai adatok alapján – eddig 7749 fő menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

Ukrajna arra kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy ne nyissa meg a Dél-Oroszországban tervezett irodát, mondván, hogy az legitimálja Moszkva „humanitárius folyosóit”, valamint az ukránok állítólagos elhurcolását és erőszakos deportálását – írja a BBC.

Az orosz sajtó korábban arról számolt be, hogy a Vöröskereszt vezetője arra kérte Oroszországot, hogy segítse elő a Vöröskereszt iroda megnyitását a Don menti Rosztovban, ahol Oroszország ideiglenes szálláshelyként szolgáló táborokat emelt az ukrajnai menekülteknek.

Mihajlo Raduckij, az ukrán parlament közegészségügyi bizottságának elnöke felszólította a Vöröskeresztet, hogy változtassa meg a terveit.

A bizottság felszólítja a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, hogy ne legitimálja a „humanitárius folyosókat” az Orosz Föderáció területén, és ne támogassa az ukránok elrablását és erőszakos deportálását

– fogalmazott Mihajlo Raduckij.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök vasárnap telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és közölte vele, hogy tűzszünetre és jobb humanitárius körülményekre van szükség Ukrajnában – számolt be a Guardian. 

A két elnök ezenkívül megállapodott abban, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti békebizottsági tárgyalások következő fordulóját Isztambulban tartják.

A lengyel határőrség vasárnapi közlése szerint eddig 2 267 000 ember menekült el Ukrajnából Lengyelországba.

A közlemény szerint az utóbbi időben csökkent a határt átlépők száma, de szombaton enyhe növekedés volt tapasztalható.

A lengyelek szerint a menekültek egy része továbbment, és jelenleg körülbelül 1,3 millióan maradtak Lengyelországban.

Az orosz internetes és kommunikációs hatóság, a Roszkomnadzor felszólítja a médiaszervezeteket, hogy ne használják fel az orosz sajtóorgánumok által Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készített interjút – írja a Reuters. 

A BBC riportere szerint az orosz kormány által betiltott független sajtótermékek, a Dozsgy és a Meduza interjút készített az ukrán elnökkel, az orosz hatóságok azonban azt mondták nekik, hogy nem közölhetik az interjút. 

Vitalij Klicsko kijevi polgármester vasárnap közölte, hogy hétfőn újraindul az online oktatás a kijevi iskolákban – számolt be a CNN. 

Március 28-án újraindul az oktatás a fővárosban, online formában

– közölte Klicsko a közösségi oldalán.

Ez jobban igazodik majd a jelenlegi körülményekhez. Az online oktatás különböző platformok használatával lesz elérhető a diákoknak 

– folytatta, mondván, hogy Kijevnek hadiállapotban is működnie kell, szerinte nem állhat meg az élet. 

Leonyid Paszecsnyik, a szakadár luhanszki „népköztársaság” vezetője vasárnap este újságíróknak kijelentette, hogy a magánvéleményét osztotta meg a népszavazás lehetőségéről, amellyel kapcsolatban jelen pillanatban nem folynak előkészületek. Leonyid Paszecsnyik szerint a legfontosabb feladat most a katonai műveletek lezárása – idézi a TASZSZ közleményét az MTI.

A továbbiakban, megkapva a szabadságukat, köztársaságunk lakóinak abszolút joguk lesz a további sorsukat meghatározni, azt, hogy kivel és hogyan éljenek, habár mi már meghoztuk a döntésünket 2014-ben, az orosz tavasz idején

– nyilatkozott a luhanszki vezető.

A Guardian megosztott egy Twitter-bejegyzést a Oryx oldaláról, amely katonai felszerelések bemutatásával foglalkozik. 

Az Oryx hírei szerint az orosz hadsereg bevallotta, hogy legalább 300 harckocsit vesztett az ukrán–orosz háború alatt.   

Nincs más választásuk Mariupol lakosainak: az oroszok által megszállt területekre vagy Oroszországba kell menniük a BBC beszámolója szerint. A Vöröskereszt egy önkéntese a lapnak arra a kérdésre, hogy „erőszakkal evakuálják-e” a város lakóit, azt válaszolta:

Igen, ha teljesen őszinték vagyunk, mindannyiunkat erőszakkal hurcoltak el.

A város keleti részén élő civileket a szakadár „Donyecki Népköztársaság” felé terelik az orosz katonák. Az embereknek két lehetőséget kínálnak fel: vagy maradnak a népköztársaságban, vagy mennek Oroszországba.

Mariupolban a legutóbbi adatok szerint 2187 ember halt meg, a mintegy 540 ezres lakosságnak több mint felét már evakuálták. 

A 18 és 55 év közötti ukránok közel fele mondta egy felmérésben, hogy kész lenne közvetlenül részt venni a harcokban az orosz invázióval szemben – derült ki az oslói Békekutató Intézet (PRIO) és az Info Sapiens helyi közvélemény-kutató intézet közvélemény-kutatásából.

A PRIO szerint arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e „az ellenállást segíteni a közvetlen fegyveres harchoz csatlakozva a terepen”, a megkérdezettek 49 százaléka válaszolta, hogy ez a választás számára „rendkívül, mérsékelten vagy eléggé valószínű”.

Arra a kérdésre, hogy hajlandóak-e „az ellenállást segíteni közvetlenül részt véve a harcokban az ukrán hadsereg megerősített állásaiban”, a válaszadók közel 47 százaléka felelt igennel.

A megkérdezettek kétharmada (75 százalék) válaszolta, hogy kész önkéntesként segíteni a háború áldozatait, a sebesült civileket és katonákat, és 80 százalékuk hajlandó élelmiszerrel, információval, lőszerrel segíteni az ellenállást.

Az Auchan áruházlánc bojkottjára szólított fel vasárnap az ukrán külügyminiszter, miután a francia tulajdonú vállalat vezérigazgatója egy lapinterjúban jelezte, hogy a cég nem vonul ki az orosz piacról az ukrajnai háború miatt.

Yves Claude, az Auchan vezérigazgatója korábban elmondta: gazdasági szempontból elképzelhető lenne a távozásuk Oroszországból, az emberi szempontokat figyelembe véve viszont nem. A cég attól tart, ha bezárnák oroszországi üzleteiket, azzal rengeteg embertől megvonnák a fizetését, a munkahelyét, a vevőiktől pedig azokat az élelmiszereket, amelyeket nap mint nap náluk vásárolnak.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter erre reagálva a Twitteren azt írta:

A jelek szerint az oroszországi munkahelyek esetleges megszűnése fontosabb, mint az emberek halála Ukrajnában. Ha az Auchan nem vesz tudomást arról a 139 gyerekről, akit az orosz invázió során öltek meg márciusban, akkor mi se vegyünk tudomást az áruházról, és bojkottáljuk annak összes termékét

– fogalmazott a külügyminiszter.

Az ENSZ emberi jogi hivatala ma megerősítette, hogy eddig 1119 civil halt meg, és 1790-en sebesültek meg az orosz–ukrán háborúban – számolt be a Sky News. 

A szervezet ezenkívül arról is beszámolt, hogy a halottak között mintegy 15 kislány és 32 kisfiú, valamint 52 olyan gyermek van, akinek a neme egyelőre ismeretlen. 

Azonban az áldozatok valós száma vélhetően sokkal magasabb lesz, ugyanis a jelentések késnek egyes régiókban, ahol az intenzív harcok következtében akadozik a telekommunikáció. 

Emmanuel Macron francia elnök elhatárolódott Joe Biden amerikai elnök megjegyzésétől, miszerint Vlagyimir Putyin „nem maradhat hatalmon” – számolt be a Sky News. 

A francia elnök a nemzetközi feszültségek csökkentésére sürgeti a nyugati vezetőket. Emmanuel Macron eddig többször is beszélt az orosz elnökkel, és várhatóan ma vagy holnap ismét beszél Putyinnal.

Amikor a France 3 televízióban arról kérdezték, hogy mit gondol Joe Biden megjegyzéséről, azt mondta:

Tényszerűnek kell lennünk, és mindent meg kell tennünk, hogy a helyzet ne fajuljon el.

A francia kormányfő hozzátette, hogy nem használná Joe Biden kifejezéseit, mert továbbra is beszél Putyin elnökkel, és szerinte ez a hozzáállás nem vezet előrébb a háború befejezésében.  

Törökországnak és más nemzeteknek továbbra is beszélniük kell Oroszországgal, hogy segítsenek az ukrajnai háború befejezésében – mondta vasárnap Ibrahim Kalin, a török elnök szóvivője, hozzátéve, Kijevnek több támogatásra van szüksége ahhoz, hogy megvédje magát. 

A NATO-tag Törökország jó kapcsolatokat ápol mind Oroszországgal, mind Ukrajnával, és igyekszik közvetíteni az egy hónapja tartó konfliktusban.

Ha mindenki felégeti a hidakat Oroszországgal, akkor a végén ki fog velük tárgyalni? 

– tette fel a kérdést Ibrahim Kalin szóvivő a katari fővárosban, Dohában tartott nemzetközi fórumon. Hangoztatta, az ukránokat minden lehetséges eszközzel támogatni kell, hogy meg tudják védeni magukat, de „az oroszok érvelését is meg kell hallgatni, így vagy úgy”, hogy sérelmeiket ha nem is igazolni, de érteni meg lehessen – számolt be az MTI.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Oroszország folytatja erőfeszítéseit „Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának aláásásáért” – írja a Sky News. 

Hozzátette, hogy az Oroszország által megszállt területeken tartott összes „álnépszavazásnak” nem lesz jogi alapja.

A szóvivő szerint Oroszország a nemzetközi közösség még erőteljesebb válaszával fog szembekerülni, ami tovább fogja mélyíteni az ország globális elszigeteltségét. 

Mint arról korábban beszámoltunk, Leonyid Paszecsnyik, a de facto Luhanszki Népköztársaság vezetője korábban újságíróknak azt mondta, hogy hamarosan népszavazást tartanak a népköztársaság Oroszországba való belépéséről. 

A Sahtar Donyeck futballklub mindennap segít a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereken, a játékosok egy része önkéntesként dolgozik – mondta a klub vezérigazgatója, Szergej Palkin a Guardiannek adott interjújában.

Palkin kiemelte: a futballklub idei egyetlen célja Ukrajna győzelme az Oroszországgal vívott háborúban és az érintett polgárok megsegítése.

A vezérigazgató azt is elmondta, hogy a játékosok egy részét a klub futballigazgatója, Dario Szrnyi és a horvát hatóságok segítségével Splitbe szállították. Ugyanakkor más játékosok önkéntesként dolgoznak, és segítik a menekülteket a Lviv Arénában, ahol a Sahtar segélyközpontot alakított ki.

Az ukrán kormányra hivatkozva egy német sajtóügynökség szerint március 25-én Németországból 1500 Strela légvédelmi rakéta és 100 MG3-as géppuska érkezett Ukrajnába – írja Twitter-bejegyzésben a Kyiv Independent.

A szlovák ellenzéki Smer indítványozta Roman Mikulec belügyminiszter visszahívását, mert állításuk szerint nem tudott megbirkózni az ukrajnai háború miatt bekövetkezett menekültválsággal – írja az Infostart.

A belügyminiszter egyébként a menekültválság koordinálását kisebb magáncégekre bízta. A lap kiemeli: a politikai kudarccal ellentétben a lakosság nagyon jól teljesít a menekültek ellátásában.

Nagy hatással van Lengyelország ingatlanpiacára az Ukrajnából a háború elől menekülő csaknem kétmillió ember – írja a Privátbankár.

A menekültek nagy része elsősorban a rokonainál lakik, de jelentős számban jelennek meg az ingatlanpiacon is. Lehetőségeik azonban egyre szűkülnek, ezért többen fordulnak az Airbnb-hez hasonló, rövid távú bérlés felé, ami sokkal kevésbé kifizetődő a számukra – mondta Marcin Jańczuk, a Duna House lengyel leányvállalata, a Metrohouse marketingvezetője.

A lakásvásárlás terén nem növekedett a kereslet az ukránok részéről.