Törökországnak és más nemzeteknek továbbra is beszélniük kell Oroszországgal, hogy segítsenek az ukrajnai háború befejezésében – mondta vasárnap Ibrahim Kalin, a török elnök szóvivője, hozzátéve, Kijevnek több támogatásra van szüksége ahhoz, hogy megvédje magát.
A NATO-tag Törökország jó kapcsolatokat ápol mind Oroszországgal, mind Ukrajnával, és igyekszik közvetíteni az egy hónapja tartó konfliktusban.
Ha mindenki felégeti a hidakat Oroszországgal, akkor a végén ki fog velük tárgyalni?
– tette fel a kérdést Ibrahim Kalin szóvivő a katari fővárosban, Dohában tartott nemzetközi fórumon. Hangoztatta, az ukránokat minden lehetséges eszközzel támogatni kell, hogy meg tudják védeni magukat, de „az oroszok érvelését is meg kell hallgatni, így vagy úgy”, hogy sérelmeiket ha nem is igazolni, de érteni meg lehessen – számolt be az MTI.
Az InformNapalm szakértői azt feltételezik, hogy Oroszország többek között szarint, egy katonai célokra használt, idegbénító hatású mérgező anyagot alkalmazhat az ukrán védők ellen – közölte az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácshoz tartozó Dezinformáció Elleni Központ. Hozzátették: akár más mérgező anyagot is használhatnak azokban a városokban, ahol a támadók nem tudnak áttörni a védelmen.
A központ Telegram-csatornáján közzétett posztban az információt azzal támasztják alá, hogy az orosz hadsereg többször is kapott márciusban olyan gyógyszereket, amelyek ezeknek a mérgező anyagoknak az ellenszerét tartalmazták.
Alekszej Ratmanszkij, a világ egyik vezető balettkoreográfusa szerint az orosz művészeknek és előadóknak nem szabad hallgatniuk a háborúról – írja a Guardian.
A Bolsoj Balett orosz származású egykori művészeti igazgatója, aki az invázió hírére hagyott ott egy új moszkvai produkciót, Mihail Barisnyikov művésztársa megszólalására reagált. Barisnyikov szerint nem kellene megbüntetni az orosz kulturális és sportembereket, mert nem álltak ki Vlagyimir Putyin rezsimje ellen.
Barisnyikov még adománygyűjtő akciót is indított Ukrajna megsegítésére, de nem ért egyet azzal, hogy az orosz sztárokra kellene erőltetni, hogy foglaljanak állást az ügyben.
Nemrég Olga Szimirnova sztárbalettező döntött úgy, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója miatt kilép a Bolsoj Balettből.
Leonyid Kalasnyikov, az orosz Állami Duma eurázsiai integrációval foglalkozó bizottságának vezetője úgy véli, hogy nem most van a megfelelő idő népszavazást tartani a de facto Luhanszki Népköztársaság Oroszországba való belépéséről.
Szerintem nem ez a megfelelő pillanat erre. Nem kell ilyen kérdéseken gondolkodni
– nyilatkozta a politikus a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
Leonyid Paszecsnyik, a népköztársaság vezetője korábban újságíróknak azt mondta, hogy hamarosan népszavazást tartanak, ahol a lakosok kifejtik véleményüket, és eldöntik, hogy akarnak-e csatlakozni Oroszországhoz.
Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel semmisítettek meg egy üzemanyagbázist Lviv térségében – jelentette be az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vasárnap. Konasenkov szerint ez a bázis látta el az ukrán csapatokat üzemanyaggal az ország nyugati régióiban, valamint Kijev közelében.
Emellett elmondta, hogy az orosz fegyveres erők nagy pontosságú cirkálórakétákkal megsemmisítették a lvivi rádiójavító üzem műhelyeit, ahol az S–125 és Tor légvédelmi rakétarendszerek javítását és korszerűsítését végezték – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség.
A tábornok azt mondta, hogy a Kijevtől 30 kilométerre délnyugatra található Pleszecke településen nagy hatótávolságú, tengerről indított precíziós fegyverekkel megsemmisítettek egy raktárat, amelyben Sz–300-as és Buk föld-levegő rakétarendszerek rakétáit tárolták.
Konasenkov azt állította, hogy az orosz légierő az éjszaka folyamán 67 ukrán katonai létesítményt, a légvédelem pedig 18 ukrán drónt semmisített meg.
A donyecki és a luhanszki szakadár területek népi milíciájának közlése szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában 89 főt veszítettek a Donyec-medence területén, további 18-an pedig letették a fegyvert.
Az orosz katonai szóvivő által ismertetett összesítés szerint egyébként az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 289 pilóta nélküli légi járművet, 1656 harckocsit és páncélozott járművet vesztettek.
Nemzetközi jótékonysági koncertmaratont tartanak, több mint húsz ország fogott össze, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának.
A #StopWar nevű esemény hazai idő szerint 17 óra 30 perckor kezdődik Varsóban. Magyarországról a Sziget csapata csatlakozott. A fellépők között lesz a Within Temptation, az Imagine Dragons, Fatboy Slim, Craig David, a Brainstorm és a Nothing But Thieves is.
A hírhedt orosz katonai magáncsoport, a Wagner is részt vett egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Denis Smihal miniszterelnök elleni állítólagos merényletben – mondta az ukrán védelmi miniszter egyik vezető tanácsadója a CNN-nek.
Meg akarták gyilkolni Ukrajna vezetését: elnökünket és miniszterelnökünket. Ez volt a cél, és pár embert sikertelenül küldtek Ukrajnába
– mondta Markian Lubkivszkij, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója. Szerinte az összeesküvést az ukrán hírszerző szolgálat és a Zelenszkij védelméért felelős különleges erők is megerősítették.
Minden dokumentumot és a szükséges bizonyítékot bemutatunk a Nemzetközi Bíróságnak
– mondta, hozzátéve, hogy nem árulhat el többet.
A CNN nem tudta független forrásból megerősíteni az állításokat.
Az orosz haderő támadásában megrongálódott a Drobickij Jar emlékkomplexum bejáratánál lévő Menóra emlékmű – számolt be a Jerusalem Post az Egyesült Ukrajnai Zsidó közösség Telegram-bejegyzése alapján.
Miért támad Oroszország folyamatosan holokauszt-emlékműveket Ukrajnában? Elvárom, hogy Izrael határozottan elítélje ezt a barbárságot
– írja Twitter-bejegyzésében Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Az emlékmű több mint 15 ezer nácik által meggyilkolt zsidónak állít emléket – emelte ki posztjában Kuleba.
A közeljövőben népszavazást tartanak a de facto Luhanszki Népköztársaságban, amelyen arról döntenek majd, hogy Oroszországhoz akarnak-e tartozni.
A hírt Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság vezetője jelentette be vasárnap.
Újabb kárpátaljai lakos esett el Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában – tette közzé a Szolyvai Városi Tanács a Facebook-oldalán.
A 48 éves Anton Bitljanin szolyvai lakos volt, és március 24-én vesztette életét a harctéren.
Csernyihivben nincs áram-, hő- és vízellátás az infrastruktúra károsodása és az aktív ellenségeskedés miatt – jelentette Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője a közösségi oldalán.
A gázszolgáltatás akadozik, a helyreállítási munkák lehetőség szerint zajlanak. Elmondása szerint az elmúlt 24 órában nyolc tűzesetet regisztráltak a térségben, ezek közül az egyik az orosz hadsereg által ágyúzott lakóépületeknél keletkezett.
A háború kezdete óta összesen 386 tüzet oltottak el a városban, ebből 257-et ágyúzások okoztak.
Megrázó videót tett közzé a Twitteren Shaun Walker, a Guardian újságírója. A felvételen azt láthatjuk, hogy egy autóútra közel sem hasonlító úton hosszú kocsisor halad a földig rombolt épületek között.
Tétlenséggel vádolja az Európai Uniót és az ENSZ-t a menekülteken segítő, Michelin-csillagos spanyol–amerikai séf – írja a Guardian.
José Andrés jelenleg is Lvivben tartózkodik, és már több millió adag ételt készített a háború elől menekülőknek. Szerinte a nemzetközi szervezetek nem kezelik jól a kialakult helyzetet, pedig épp hatalmas humanitárius vészhelyzet bontakozik ki Európa határain.
Többet kell várnunk a nagy szervezetektől. Ha nem képesek erre, akkor a kérdésem az, hogy minek tartjuk fenn őket? Mire költjük a milliókat?
– fogalmazott a séf, aki egyben a World Central Kitchen nevű nonprofit szervezet vezetője. Hozzátette: több emberre lenne szükség a helyszínen, hogy megfelelően el tudják látni a menekülteket. Andrés ugyanakkor dicsérte a lengyel kormány menekültekért tett erőfeszítéseit.
Az ukrán erők március 26-án sikeres ellentámadást indítottak az orosz csapatok ellen, kiszorítva ezzel Zaporizzsja megye ideiglenesen elfoglalt falvaiból a támadókat – tette közzé Twitter-fiókján a Kyiv Independent.
Hozzáteszik: az ukrán hadseregnek heves harcok után sikerült felszabadítania Poltavát és Malinyivkát.
Egy felmérés szerint a svédek nagy része gondolja úgy, hogy Svédországnak csatlakoznia kellene a NATO-hoz, abban az esetben, ha Finnország is csatlakozik – írja a Privátbankár.
Svédország szeptemberi választásán a NATO-tagság fontos kérdés lehet. Amennyiben az ország úgy döntene, hogy tag lesz, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint rövid idő alatt megtörténne a csatlakozása.
Ugyanakkor Finnország és Svédország csatlakozása Oroszország számára vörös vonal lehet, mivel Putyin „katona-technikai intézkedésekkel” fenyeget arra az esetre, ha a két ország csatlakozik az észak-atlanti szervezethez.
A megszállók „Donbász felszabadítására” koncentrálnak. Az orosz csapatok nem foglalják el Kijevet, Harkovot és Odesszát – jelentette ki Olekszij Arestovics, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója.
Szerinte Oroszország belátta, hogy nem tudják bevenni a nagyvárosokat, ezért Donbászra koncentrálnak.
Oroszország egy-két héten belül kivonja csapatait Kijev és Harkiv megyéből, és Donbászba küldi őket. Rájöttek, hogy nem tudnak nagyvárosokat bevenni
– idézi Aresztovicsot az Unian ukrán hírügynökség, akik szerint az orosz fegyveres erők abban az esetben, ha elveszítik Herszont, akkor az egész mariupoli megszállásuk összeomlik.
Az orosz haderő menesztette az 1-es számú gárda harckocsizó hadsereg főparancsnokát, Szergej Kiszel tábornokot – írja az Infostart ukrán hírforrások alapján.
A tábornok irányította azoknak a harckocsizó csapatoknak a jelentős részét, amelyek Harkiv, Szumi és Csernyihiv térségében végeztek hadműveleteket. Kiemelik: a szóban forgó városokat nem sikerült elfoglalniuk az orosz haderőknek, és nagy veszteségeket szenvedtek.
Hozzáteszik: korábban a 6-os számú összfegyvernemi hadsereg főparancsnokát és az orosz nemzeti gárda helyettes parancsnokát is elbocsátották.
Őrizetbe vettek egy férfit a szombaton Lvivben történt két rakétatámadás egyikének helyszínén. A férfit kémkedéssel gyanúsítják – számolt be a Sky News.
A régió kormányzója, Makszim Kozickij elmondta, a rendőrség megállapította, hogy a férfi telefonjával rögzített egy rakétát, amely a cél felé repült, és becsapódott. A rendőrök a telefonon található fotók között a régióban lévő ellenőrző pontokról is találtak képeket.
Kozickij elmondta, hogy a képeket két orosz telefonszámra küldték el.
A rakéták egy olajtárolót és egy ipari létesítményt találtak el, és legalább öt embert megsebesítettek.
Oroszország katonasága elrabolja azokat a polgármestereket, akik nem hajlandók együttműködni velük. Ukrajnában már 14 ilyen esetet számoltak össze – idézi Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes bejelentését a Korrespondent.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett arra, hogy Oroszország kizárólag azonos feltételek mellett egyezett bele a foglyok cseréjébe.
Itt Oroszország azonos feltételeket követel: azt mondják, határőrt határőrért, tengerészt tengerészért. De van egy logikus kérdésem: kivel cseréljük ki a városfőket, akik közül már 14-et tart túszként Oroszország?
– mondta Verescsuk.
Egy szumi régióban található faluban saját udvarukon lőttek le két nyugdíjast orosz katonák – számolt be Facebook-oldalán a Szumi Régió Ügyészsége.
A 62 éves férfi és a vele egyidős felesége belehalt sérüléseibe. Hozzáteszik: a háborús törvények megsértése miatt az orosz katonák ellen büntetőeljárás indult.
Kanada és az Európai Unió közösen donorkonferenciát szervez április 9-én az ukrajnai menekültek megsegítésére – idézi a Kárpátalja.ma a kanadai miniszterelnöki hivatal bejelentését.
Az adománygyűjtő akcióban kormányokat, szervezeteket, művészeket, vállalatokat és magánszemélyeket terveznek mozgósítani annak érdekében, hogy minél több pénzt gyűjtsenek össze Ukrajna és a szomszédos országok humanitárius megsegítésére – áll a kanadai kormányfő, Justin Trudeau és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által kiadott közös közleményben.
A francia Auchan szupermarketlánc nem kíván eleget tenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésének, hogy hagyja el az orosz piacot – közölte az Auchan Retail International vezérigazgatója, Yves Claude a Journal du Dimanche-nak adott interjújában.
Az ukrán elnök azzal vádolja a szupermarketláncot, hogy szponzorálja Oroszországot.
Zelenszkij úr nagyon bátor ember, akit tisztelek. A hazájában zajló háborúval összefüggésben példamutató. De ezek a szavak igazságtalanok. Eredménytelen az embereket egymással szembeállítani. Számunkra az a legfontosabb, hogy megőrizzük alkalmazottainkat, és biztosítsuk elsődleges küldetésünket, amely a lakosság élelmezése ebben a két országban. Soha nem volt más célunk. Kész vagyok vállalni a véleményemet, még ha nem is ért mindenki egyet vele. Könnyű kritizálni minket, de ott vagyunk, szembenézünk és a civil lakosság érdekében cselekszünk
– mondta a vezérigazgató a lapnak, hozzátéve:
Márkánk célja, hogy bárhol is vagyunk, hasznosak legyünk.
Az ukrán média már reagált is az interjúra, az Unian hírügynökség által megosztott fényképen egy tank látható orosz zászlóval. A jármű elején pedig az Auchan logó is látható, mint „szponzor”.
Vidám furulyazenével köszöntették a reggelt az ukrán fegyveres erők egy lövészárokban. Az ukrán fegyveres erők vezérkara közösségi oldalán megosztott videójához nem fűztek hozzá sok mindent.
Jó reggelt, Ukrajna! Minket nem lehet legyőzni! Dicsőség Ukrajnának!
– írták a videóhoz.
Magyarország területére március 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6369 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6144 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. Ezzel Ukrajnából szombaton összesen 12 513 ember lépett be Magyarország területére.
A tájékoztatás szerint a beléptetettek közül a rendőrség 421 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – emelik ki a közleményben.
Rumen Radev bolgár elnök szombaton kijelentette: nem fogja engedni, hogy Bulgáriát belerángassák az ukrajnai fegyveres konfliktusba. Radev egy azt firtató újságírói kérdésre válaszolt, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is úgy döntött, nem szállít fegyvereket Ukrajnának.
Radev hangsúlyozta: azért választották meg őt, hogy megóvja a bolgárok biztonságát és a békét Bulgáriában.
A háború árát az átlagpolgárok fizetik meg, nem pedig a televíziós propagandisták. Engem a bolgár állampolgárok ügye foglalkoztat
– tette hozzá az államfő.
Az orosz csapatok el akarják törölni Mariupolt a föld színéről – jelentette ki vasárnapra virradóra Vadim Bojcsenko polgármester. Hozzátette: a város védői hősiesen ellenállást tanúsítanak. Mindemellett vasárnapra virradóra is súlyos harcokról számolt be.
Bojcsenko azzal vádolta a várost ostromló orosz hadsereget, hogy kíméletlenül bánik a civilekkel, köztük az oroszajkú helyi lakosokkal is.
Nem kaptak megbízást senkinek a megóvására. Feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt eltöröljék a föld színéről
– fogalmazott a polgármester, népirtásnak nevezve a törteket, mondván, „nincs rá jobb szó”.
Mariupol felett még mindig az ukrán zászló lobog, és továbbra is ukrán város marad – mondta a polgármester. Ugyanakkor elismerte, hogy a város egyes kerületei már orosz alakulatok kezére kerültek. A várost körbefogták, és az ostromgyűrű egyre szorosabb – tette hozzá. Bojcsenko nem kívánt a város jövőjéről vagy ukrán csapatok általi esetleges felszabadításáról nyilatkozni.
A legutóbbi adatok szerint Mariupolban 2187 civil vesztette életét, a polgármester szerint azonban ez az szám azóta jóval magasabb. Mariupol mintegy 540 ezres lakosságának több mint felét már evakuálták.
A Nagy-Britannia által az oroszországi magánszemélyek és cégek ellen bevezetett szankciókat csak az orosz csapatok Ukrajnából való kivonása után lehet feloldani – jelentette ki Liz Trass, az Egyesült Királyság külügyminisztere a Telegraphnak adott interjújában.
London újabb korlátozásokat helyezett kilátásba arra az esetre, ha Moszkva további agresszióval támadna Kijev ellen.
Tudjuk, hogy Oroszország sok olyan megállapodást írt alá, amelyeket egyszerűen nem teljesít. Ezért kemény fellépésre van szükség. Természetesen a szankciók bevezetése egy ilyen lehetőség. Ezek a szankciók csak akkor szűnhetnek meg, ha teljes tűzszünet és csapatkivonás következik be
– mondta az interjúban a külügyminiszter, aki szerint a gazdasági korlátozások okozhatják a legnagyobb károkat Moszkvának.
„Második napja folyamodik az orosz bűnözői rezsim a légi terrorhoz, cirkáló- és ballisztikus rakéták tucatjai repülnek a békés ukrán városokra” – írta közösségi oldalán az ukrán fegyveres erők légierejének parancsnoksága.
Bejegyzésükben azt is elmagyarázták, hogy miért Lviv volt a célpontja a tegnapi támadásnak.
Az azonban világos, hogy Lviv miért lett Putyin célpontja. Beszédes politikai pofon ez az Egyesült Államok elnökének, aki abban az időben körülbelül tíz percre tartózkodott a megszállók által megtámadott Lvivtől
– fogalmazott a parancsnokság.
Ismételten nehézfegyvereket kért a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében – számolt be az MTI. Korábban több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatóan ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.
Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nemcsak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná
– mondta az ukrán elnök. Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak egy százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne.
Már 31 napja várunk. Ki vezeti az euroatlanti közösséget? Még mindig Moszkva a megfélemlítés miatt?
– tette fel a kérdést az ukrán elnök. Zelenszkij újfent azt állította, hogy Oroszország Európa felé fog terjeszkedni Ukrajna elestével. Mindazonáltal a NATO nem támogatja egy repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett a konfliktus kiszélesedésétől tartva.
Nem Joe Biden dönt Oroszország vezetéséről – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat este, az amerikai elnök Varsóban tett kijelentésére reagálva.
Erről nem Biden dönt, Oroszország elnökét az orosz nép választja
– hangsúlyozta Peszkov.
Az amerikai elnök a varsói Király Vár előterében szombaton mondott beszédében úgy fogalmazott: „az Isten szerelmére, az az ember nem maradhat hatalmon”. Az orosz társadalomhoz szólva úgy fogalmazott: „tudjuk, hogy ti, oroszok, nem vagytok az ellenségeink. Nem hiszem, hogy örültök az ártatlan emberek gyilkolásának.”
A Fehér Ház egyik tisztségviselője nem sokkal később azzal pontosította Biden nyilatkozatát, hogy nincs elmozdulás Washington politikájában.
Az elnök azt akarta kifejezni, hogy nem szabad, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon szomszédai és a régió felett
– mondta az illetékes. Hozzátette: az amerikai elnök „nem beszélt sem Putyin hatalmon maradásáról Oroszországban, sem pedig rezsimváltásról”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Harmincegy napja tart az orosz–ukrán háború, az Index ma is beszámol a fejleményekről.
Szombati percről percre frissülő hírfolyamunkat ide kattintva olvashatja el, a nap eseményeit összefoglaló cikkünket itt találja. Tudósítónk, Kiss Dániel továbbra is Kijevben tartózkodik, ahonnan folyamatosan friss információkkal és helyszíni riportokkal jelentkezik.