Oroszország ukrajnai inváziója 34 napja tart. Újabb béketárgyalást tartottak Isztambulban, az oroszok már tervezik a Putyin–Zelenszkij találkozót, technikailag államcsőd van Oroszországban, az ukrán elnök ismét beszólt Magyarországnak – az Index keddi összefoglalója.
Ismét asztalhoz ültek Ukrajna és Oroszország képviselői, hogy megpróbáljanak érdemben tárgyalni a harcok befejezéséről vagy egy esetleges tűzszünetről. A csütörtöki, isztambuli béketárgyalást követően az orosz védelmi miniszter az orosz állami televízióban közölte, hogy nagyon komolyan csökkentik a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv környékén a bizalom erősítése és a béketárgyalások jövőbeli sikere érdekében.
Értesülések szerint az ukrán delegáció a következő javaslatot tette az oroszoknak:
A felek megegyeztek arról, hogy legközelebb a két ország külügyminisztere ül össze, sőt Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin főtanácsadója szerint lehetséges lenne egy találkozó az orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között.
Ezzel együtt Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter kijelentette, hogy a keddi találkozón érték el a felek az eddigi legjelentősebb előrelépést, amelyet követően az Egyesült Királyság szerint csökkent is az oroszok katonai tevékenysége Kijev környékén.
A történelem során már többször volt rá példa, hogy egy állam nem tudta fizetni a hiteleit. Nem gyakori jelenség, de tízévente globális szinten elmondható, hogy valamelyik ország belecsúszik, vagy a határán táncol. Oroszország legutóbb 1998-ban volt ilyen helyzetben, még Borisz Jelcin elnöksége alatt. Az államcsődnek több fajtája van, de Moszkva jelenleg nem a szerződések szerint teljesíti a hiteleit, így kijelenthető: technikailag államcsőd van.
Volodimir Zelenszkij még csütörtökön az Európai Tanács előtt mondott beszédet, amelyben Orbán Viktort is megszólította, egyúttal bírálta Magyarországot is. Az ukrán elnök kedden a dán parlamenti képviselőkhöz beszélt.
Mindenki pontosan tudja, ki áll szemben az emberiséggel és a józan ésszel az Európai Unióban, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait
– mondta az ukrán elnök, aki szerint nem elfogadható, ha vannak olyan országok, amelyek belülről feszítik az EU-t, és még most is segíteni próbálják Oroszországot.
A háború első hetében történt: egy 60 kilométer hosszú menetoszlop indult meg, hogy északról bekerítse Kijevet, azonban hirtelen elakadt a felvonulás. Mára kiderült, melyik ukrán elit alakulat állt az akció mögött. Az egység IT-szakemberekből verbuválódott, és mostanra az egyik legerősebb része lett az ukrán ellenállásnak. A csapatról és az akció részleteiről Jaroszlav Honcsar alezredes, az egység vezetője beszélt.
Legendák keringenek Vlagyimir Putyin paranoiájáról, hogy senkit sem enged közel magához, és valóságos hadsereg ügyel a biztonságára. Persze néha neki is ki kell mozdulnia a Kremlből, és ilyen alkalmakkor nyilván lenne jelentkező egy merényletre. Ez azonban gyakorlatilag képtelenség, az elnöki limuzin ugyanis egy mozgó – orosz gyártmányú! – erőd, amely kis túlzással még egy atomtámadást is kibírna.
Kijevi források viszont arról számolnak be, hogy az orosz hadsereg 4. harckocsizó hadosztálya 13. ezredének parancsnoka öngyilkos lett, miután azt tapasztalta, hogy a tartalékból megkapott tankjainak 90 százaléka használhatatlan, vagy a hanyag karbantartás miatt, vagy azért, mert a raktárban minden színesfém alkatrészt kiloptak a járművekből.
A háborús eseményeket kedden is percről percre közvetítettük, amelyből többek között kiderül, hogy
(Borítókép: Egy ukrán katona pihen a frontvonalon, Kijev közelében 2022. március 29-én. Fotó: Gleb Garanich / Reuters)