A járvány ellen tanúsított zéró tolerancia jegyében a kínai hatóságok gyakorlatilag lezárták a legnépesebb várost, Sanghajt azok után, hogy hetek alatt több fertőzöttet azonosítottak, mint az előző két évben.
Hetekig tartó, elszigetelt területlezárások után a 26 milliós város két részre szakadt. A hét elején a Sanghaj keleti felében élők azt az utasítást kapták, hogy maradjanak otthon, a nyugati felében pedig néhány nappal később rendeltek el zárlatot.
A lakosság tömegesen próbált „túlélési” készleteket felhalmozni. Sokan az irodájukba zárkózva, önkéntes karanténban próbálták fenntartani az üzletmenetet – jelentette a BBC.
A nagyvárosban március eleje óta – a tünetmentes eseteket is beleértve – több mint húszezer fertőzöttet azonosítottak.
Négy hét alatt több volt a regisztrált betegek száma, mint a világjárvány előző két évében.
A zéró tolerancia stratégiáját egyre inkább megkérdőjelezi a rendkívül fertőző új omikron-mutáns, a BA.2.
A kozmopolita pénzügyi székhely illetékesei kezdetben úgy próbálták fenntartani Sanghaj működését, hogy a lezárásokat csak egyes városrészekre, sőt épületekre korlátoztak. Ez azonban nem vezetett eredményre.
Ezek után a hatóságok tömeges lezárást hirdettek, és a várost a Huangpu folyó mentén osztották fel.
A keleti parton fekvő Pudong lakosainak négy napig kellett otthon maradniuk. A határidő lejártával a nyugati parton fekvő Puhszit zárták le.
Már a hét elején lázasan találgatták az emberek, hogy meghosszabbítják-e a karantét. Ezek után a lakosság megrohamozta a szupermarketeket.
A hatóságok közleményben igyekeztek eloszlatni a találgatásokat, amelyeket „puszta mendemondának” neveztek.
A nyugati kerületekben élőket azonban már másnap arról értesítették, hogy a következő hét napban nem hagyhatják el a lakótelepüket.
Mindannyian azon tűnődünk, lehetséges-e az összes koronavírusost tesztelni, elemezni, majd napok alatt kiszűrni a 26 millió ember közül, majd egyszerűen újra kinyitni. Hetek óta várunk erre
– osztotta meg véleményét egy pudongi.
A hétfői lezárás előtt a pénzügyi szolgáltatók több mint húszezer alkalmazottat hívtak vissza az irodákba. Munkáltatóik arra szólították fel őket, hogy a korlátozások hátralevő idejét töltsék a munkahelyükön a zavartalan üzletmenet érdekében.
Több cég előzékenyen hálózsákokat és alapvető felszerelést készített be alkalmazottainak.
„A tőzsde a vírus miatt nem fog leállni” – nyilatkozta egyikük a Global Timesnak.
Mások szokatlanabb helyeken voltak kénytelenek meghúzni magukat.
Egy nő arról számolt be, hogy a lezárást akkor jelentették be, amikor történetesen egy edzőteremben tartózkodott.
Négy napig volt több tucat emberrel bezárva. Szerencsére a személyzet kerített néhány jógamatracot és paplant – azon aludtak. Étkezésükről futárszolgálat gondoskodott.
Ő maga a négy napot edzéssel töltötte, és másfél kilóval könnyebben távozott, mint amennyi érkezésekor volt. Története bejárta a kínai sajtót, mint annak a nőnek az esete is, aki több napot töltött karanténban egy étteremben.
Olyanok is akadtak azonban, akik sokkal nehezebb körülmények között vészelték át a lezárásokat. Az egyik, majdnem egy hónapig lezárt közösségben például az idő múlásával fogytán volt az élelmiszer.
Mások a kínai közösségi médium, a Weibo révén kértek segítséget gyógyszer beszerzéséhez vagy elmaradhatatlan kezelésük folytatásához.
Kína a koronavírus-járvány kezdete, 2020 óta a legtömegesebb fertőzési hullámmal szembesült. Ezúttal az omikron legújabb mutánsa, a BA.2 terjed, amelynek tünetei szerencsére a korábbi változatoknál enyhébbek. A világ legnépesebb országa zéró toleranciával viszonyul a járványhoz, miközben Dél-Koreában megtanulnak együttélni a kockázattal.
De miért Ázsiában ugrott meg a járványgörbe?
A világjárvány nagy részében ezt a térséget sikertörténetnek tartották, mivel a szigorú ellenőrzéssel elkerülték a fertőzések és az elhalálozások magas arányát.
Most azonban Ázsiában és a csendes-óceáni térségben számos olyan hely van, ahol példátlan járványgócokkal küzdenek.
Az esetszám növekedése csak részben magyarázható az omikron rendkívül gyorsan terjedő új változatával.
Két országban – Dél-Koreában és Vietnámban – lazítottak a korlátozásokon. Ez a két ország vezeti most az ázsiai esetszámokat.
Vietnám március elején újra megnyitotta kapuit a külföldi turisták előtt – az egészségügyi kockázatok dacára.
Dél-Koreában az elnökválasztás is szerepet játszhatott a fertőzöttek számának növekedésében.
„A koreai kormány lazított az intézkedéseken, és enyhített a közösségi távolságtartás szabályain, holott a fertőzöttek száma egyre növekedett” – idézte a CNN a Koreai Egyetem professzorát, aki szerint a vezetés a választások előtti hetekben tudatosan enyhítette a korlátozásokat, hogy kezelje a kisvállalkozók gazdasági veszteségeit.
A Vöröskereszt regionális egészségügyi koordinátora szerint a holdújév, amelyet mindkét országban az év elején ünnepeltek, szintén hozzájárulhatott az új járvány kirobbanásához.
A másik tényező, amely magyarázatot ad a nagy esetszámra, hogy Vietnám és Dél-Korea egyaránt komoly tesztelési kapacitással rendelkezik.
„Tesztelnek és azonosítják a fertőzötteket” – mondta Abhishek Rimal.
A most nagyszámú megbetegedéssel küzdő ázsiai és óceániai országok a világjárvány kezdetén lezárták határaikat, így elszigeteltek maradtak a világtól. A koronavírus fellobbanása után nyomonkövetési és közösségi távolságtartási intézkedéseket foganatosítottak a megfékezésére.
Az elmúlt hónapokban azonban a legtöbb ország egy új megközelítést, a vírussal való együttélés gyakorlatát kezdte alkalmazni.
Hongkong kivételével mindenütt enyhítettek a határzárakon és lazítottak a korlátozásokon.
Szingapúr már tavaly júniusban élen járt, amikor szakított a zéró tolerancia elvével. Más országok is követték; Ausztrália és Dél-Korea azonban csak azután tért át hasonló modellre, hogy nem sikerült kordában tartani a helyi járványokat.
A megugró esetszám azért sem zavarja a térség hatóságait, mert nagy az átoltottak aránya.
Az áldozatos és kemény munkával értük el, hogy Új-Zéland a világ egy legátoltottabb országa, ami biztonságot szavatol – szögezte le Jacinda Ardern miniszterelnök. A szigetországban már nem harcolnak a járvány ellen.
Hasonló a dél-koreai hatóságok hozzáállása is, ahol nemrég még egyetlen nap alatt több mint 620 ezer új fertőzöttet regisztráltak.
„Az esetszám továbbra is jelentősen növekszik, de a fertőzés súlyossága és az elhalálozási arány az egészségügyi rendszer reagálóképessége következtében kezelhetőnek tekinthető” – mondta az ország egyik vezető egészségügyi tisztségviselője.
Dél-Koreában és Új-Zélandon ugyanis magas az oltottak aránya, de ami döntő fontosságú: a beoltott idősek magas száma, akik a legveszélyeztetettebbek kategóriájába tartoznak.
Következésképpen az elhalálozási rátát alacsony szinten tudták tartani.
Dél-Koreában a halálozási arány 0,13 százalék, ami alacsonyabb, mint az Egyesült Királyság 0,18, az USA 1,2 vagy Franciaország 0,59 százalékos rátája – közölték Szöulban az Egészségügyi Világszervezet statisztikáira hivatkozva.
A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság adatai szerint mintegy 40 millió 60 év feletti kínai még nem kapott védőoltást. A 80 évesnél idősebbeknek csak mintegy fele átoltott. A 80 év felettiek kevesebb mint 20 százaléka kapott emlékeztető oltást, jóllehet a WHO szerint a kínai vakcinából az időseknek három oltásra van szükségük a teljes védelemhez.
Kína egyelőre a zéró tolerancia elvével próbálja féken tartani a megugrott esetszámot.
(Borítókép: Sanghaj a lezárások alatt 2022. március 28-án. Fotó: Aly Song / Reuters)