Az Oroszországban, az ukrán határ közelében fekvő belgorodi régió kormányzója szerda délelőtt egy bombafenyegetésre hivatkozva elrendelte az összes környékbeli iskola és óvoda kiürítését.
Ez az a város, ahol múlt hét pénteken egy erős légicsapást hajtottak végre. Az oroszok szerint Ukrajna áll az akció mögött, az ukránok azonban ezt később tagadták.
A hatóságok szerint most az orosz titkosszolgálat értesült arról, hogy bombákat helyezhettek el a közintézményekben, ezért az épületeket átvizsgálják.
Nem sokkal az épületek kiürítése után pedig légvédelmi rakétákat lőttek ki a város felett, erről az incidensről még semmit sem lehet tudni.
Az Európai Unió az Egyesült Államokkal karöltve további szankciókról határozott és szerdán készül bevezetni azokat Oroszország ellen.
Az újabb szankciók érintik a Kreml tisztviselőit is a családtagjaikkal együtt. Korábbi hírek szerint az Egyesült Államok betiltja az új oroszországi befektetések folyósítását, és további korlátozásokat fog bevezetni az orosz pénzintézetekkel szemben.
A Wall Street Journal arról is beszámol, hogy Washington további szankciókat tervez Vlagyimir Putyin orosz elnök két lánya, és a legnagyobb orosz bank, a Sberbank ellen.
Az Európai Unió tisztviselői az ötödik szankciócsomag terveit fontolgatják az orosz szén behozatalának betiltásával, illetve megtiltják, hogy a legtöbb orosz tulajdonban lévő hajó az EU kikötőit használja.
Már összesen 4468 háborús bűncselekményt vizsgálnak az ukrán hatóságok – írta közleményében Irina Venediktova ukrán főügyész.
Hozzátette: naponta több száz újabb ügyben kezdik meg a vizsgálatokat. Ezek többsége azokon a Kijev-környéki településeken történt, amelyeket nemrég hagytak el az oroszok katonák.
Oroszország Hágában [a nemzetközi bíróságon] fog felelni Bucsáért. Az ügyészek és nyomozók már vizsgálatokat folytatnak, dokumentálják a bűneseteket, hogy az összes atrocitás elkövetőjét nemzeti és nemzetközi szinten bíróság elé állíthassuk
– szögezte le Irina Venediktova, hozzátéve: nemcsak háborús bűnökről, hanem emberiesség elleni bűnökről is szó van.
Az orosz–ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat, és az Egyesült Államok is részese lesz – ezt mondta kedden Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök (a hadsereg, a légierő és a haditengerészet vezérkari főnökeinek) egyesített bizottságának elnöke, a törvényhozás alsóházának fegyveres szolgálatok bizottsága előtt.
Úgy gondolom, hogy ez egy hosszasan elhúzódó konfliktus, azt hiszem, években mérhető – fogalmazott a tábornok.
A NATO, az Egyesült Államok, Ukrajna és az Ukrajnát támogató összes szövetséges és partner még jó ideig részese lesz ennek
– tette hozzá Milley, aki szerint Amerika több támaszpontot is kialakíthatna Kelet-Európában, amelyek az orosz agresszióval szembeni védelmet biztosítanák.
Sok európai szövetségesünk, különösen a balti országok, Lengyelország és Románia, nagyon-nagyon szeretnének állandó bázisokat létrehozni. Ők fogják megépíteni őket és ők állják a költségeket is
– fogalmazott a katonai vezető.
Egy borogyankai lakos, Petro Titenko a Guardian-nek beszélt arról, hogy három napon keresztül tartották fogva az orosz katonák, és ez idő alatt több civilt is kivégeztek.
A 45 éves férfi azt mondta, hogy a csecsen és orosz katonák amiatt fogták el, hogy megszegte a kijárási tilalmat, amikor elment megkeresni a bátyját. A katonák úgy vélték, hogy a férfi az ukrán hadseregnek kémkedik, és el akarja árulni a hollétüket azért, hogy csapást hajthassanak végre ellenük.
Azt állítja, hogy a katonák ekkor megkötözték és zsákot húztak a fejére, majd a város közelében lévő erdőbe vitték. Rákötötték az egyik harckocsira, annak kipufogója melletti részére, majd fél órán keresztül járatták a motort, hogy belélegeztessék a füstöt vele. Ez után éjszakára ott hagyták a hidegben.
Reggel az oroszok visszatértek, és egy másik foglyot is hoztak magukkal, aki azzal próbálta megmenteni a saját életét, hogy „értékes” (de valójában hamis) információkat közölt az oroszokkal arról, hogy hol vannak az ukrán katonák. Utána a harckocsival egy erdőbeli kunyhóhoz vitték őket.
Eközben az orosz katonák arról beszéltek egymást közt, hogy több ciivilt is kivégeztek, eltemettek már abban az erdőben.
A kunyhóban rövid időre magukra hagyták őket. Társa ekkor elmenekült, őt viszont visszatértükkor a katonák ismét megkötözték, és egész éjjel vallatták. Ez után másnap hajnalban átvitték egy másik helyre, ahol még többen raboskodtak.
Néhányan kiabáltak, másokat sírni hallottam
– mondta a férfi, aki szerint ezen a helyen 15-20 percig verték, utána pedig egy gépfegyverrel lábon lőtték.
Eközben az is kiderült, hogy a társát – aki korábban megpróbált elmenekülni – ismét elfogták az orosz katonák, és ezúttal találtak „valami gyanúsat” a zsebében.
Az oroszok ez után elvitték, akkor láttam utoljára őt
– mondta a férfi.
A többi foglyot másnap az orosz katonák elszállították egy kamionnal egy faluba, és ott elengedték őket. A településére gyalog visszatérő férfit több helyen is megállították az orosz katonák, de sikerült visszatérnie, és családjával ekkor döntöttek úgy, hogy elmenekülnek onnan.
Oroszország lendületes ütemben növeli kőszénkitermelő és exportkapacitását elsősorban az ázsiai kereslet kielégítésére. 2035-re a széntermelés várhatóan 50 százalékkal, az export pedig 75 százalékkal nő, a 2019-es 217 millió tonnáról 380 millió tonnára – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2021-es jelentéséből.
A fő hangsúly a kohászati iparnak szánt kokszszénen van, tekintettel az ázsiai keresletre. A 2020-as kapacitásbővítési tervben 2035-ig a kitermelés évi 21,3 millió tonnás növelését tűzték ki célul. Az IEA 2021-es adatai alapján a terv megvalósítása már előrehaladott volt. Elsősorban a kohászatban használt kokszszén termelését növeli Oroszország, írta meg az MTI.
Több mint kétszáz orosz diplomatát utasítottak ki az utóbbi két napban az Európai Unió tagállamaiból a bucsai tömegmészárlás miatt – írja a Guardian.
A brit lap szerint a nagykövetségek a háború kezdete óta már összesen több mint 325, az orosz külképviseleteken dolgozó embert utasítottak ki az uniós tagállamokból.
A bucsai tömegmészárlás nemzetközi felháborodást váltott ki az utóbbi napokban. A legfrissebb adatok szerint az ukrán városban már legalább 410 civil holttestét találták meg.
Az oroszok tagadják a gyilkosságok elkövetését. Az ukránok viszont már azt is tudni vélik, hogy kik követték el a háborús bűnöket, sőt, úgy tudni, hogy a katonák hamarosan vissza is térnek a frontra.
Az ukrán elnök arról beszélt szerda hajnalban, hogy ha az oroszokkal meg is kötik a békét, Ukrajnának akkor is komoly biztonságpolitikai garanciákra lesz majd szüksége.
Ha alá is írjuk a lehető legjobb szerződést, akkor is megtörténhet, hogy az oroszok mondjuk két évvel később visszatérnek. És akkor ennek megfelelően kell cselekednünk
– mondta az elnök. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Az Index ma is beszámol az orosz–ukrán háború fejleményeiről, kövesse velünk percről percre a legfontosabb eseményeket. A keddi nap legfontosabb híreit ebben a cikkünkben foglaltuk össze.
Keddi percről percre frissülő hírösszefoglalónkat ide kattintva olvashatja el.