A Történelmi nihilizmus és a szovjet összeomlás című dokumentumfilm áll a középpontjában egy hónapok óta tartó, pártfunkcionáriusokat célzó kampánynak, amely azután is folytatódik, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát.
A kínai kommunista párt és vezetője iránti lojalitás fokozása a célja annak a zárt körben, pártfunkcionáriusok és egyetemisták között vetített, még az ukrán háború kirobbanása előtt készült több mint másfél órás dokumentumfilmnek, amelyben a Szovjetunió összeomlásáért a Nyugatot hibáztatják. A film üzenete: Peking nem fordít hátat Moszkvának.
Miközben az orosz csapatok Ukrajnát ostromolják, kiválasztott kínai tisztségviselőknek zárt ajtók mögött vetítik a kommunista párt által készített dokumentumfilmet, amely Vlagyimir Putyin orosz elnököt hősként dicsőíti.
A film szerint a Szovjetunió megalázó összeomlása az Egyesült Államoknak a legitimitás megsemmisítésére tett erőfeszítéseinek az eredménye volt.
A dagályos zenével aláfestett és a mai Moszkva napsütéses jeleneteivel illusztrált filmben Putyint magasztalják, aki helyreállította a nagy háborús vezető, Sztálin tekintélyét, és felfrissítette az orosz múlt iránti hazafias büszkeséget.
Kína a világ szemében most az ukrajnai háború külső szemlélőjeként tetszeleg, nem pártoskodik, és csupán a békére törekszik. Odahaza azonban a Kínai Kommunista Párt olyan kampányt folytat, amely Oroszországot nem agresszorként, hanem régóta szenvedő áldozatként jeleníti meg, Kína Moszkvához fűződő szoros kapcsolatait pedig létfontosságúnak tartja – írja a New York Times pekingi tudósítója.
A kínai egyetemek órákat szerveztek, hogy a diákok „helyesen értelmezzék” a háborút, ezeken nagy hangsúlyt kaptak Oroszország Nyugattal szembeni sérelmei. A pártlapok sorozatban közöltek olyan kommentárokat, amelyek az Egyesült Államokat hibáztatják a konfliktusért.
A kommunista párt országszerte szabad foglalkozásokat szervezett a tisztviselőknek, hogy megnézzék és megvitassák a történelmi dokumentumfilmet. A tavaly befejezett, több mint másfél órás, 101 perces mű értelemszerűen még tesz említést az ukrajnai háborúról, de azt sugallja, hogy Oroszország joggal aggódik a Szovjetuniótól elszakadt szomszédai miatt. Putyint olyan vezetőként jellemzi, aki megszabadítja Oroszországot azoktól a mérgektől, amelyek a Szovjetunió halálát okozták.
„A Nyugat leghatásosabb fegyverei az atomfegyverek mellett az ideológiai harcban alkalmazott módszerei” – tolmácsolja a szigorú hangú narrátor egy orosz tudósra hivatkozva.
A dokumentumfilm kizárólag zárt körben vetíthető, vagyis a közönséget a pártfunkcionáriusok jelölik ki. Nem a nyilvánosság számára készült, de maga a videó és a forgatókönyv egyaránt nemrég felbukkant a neten Kínában.
A Szovjetunió felbomlása óta „Kelet-Európa, Közép-Ázsia és Transzkaukázus egyes országai előretolt pozíciókká váltak a Nyugat számára Oroszország megfékezésére és az ellene történő beavatkozására” – üzeni az „alkotás”.
Kína vezetői a szovjet összeomlást régóta használják elrettentő példaként. Hszi Csin-ping elnök a történteket még baljóslatúbb színben tüntette fel. Ezzel Putyint a nyugati dominancia ellen felsorakozott tekintélyelvű társaként fogadta be, azt demonstrálva népének, hogy van egy partnere.
Egyelőre nem tudni, hogy az orosz katonák által elkövetett atrocitásokról szóló vádak, hátrakötözött kezű és fejbe lőtt civilekről, vajon befolyásolják-e Kína hozzáállását az orosz invázióval kapcsolatban.
Kína eddig nem volt hajlandó elítélni az orosz elnököt a háború miatt, amely több ezer civil halálát okozta. Nem engedett a világ más vezetői nyomásának, hogy befolyásával segítse a válság befejezését. Peking a béke követelésén kívül nem sokat tett. A minap Vang Ji kínai külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélései során kifejezte országa elkötelezettségét a Moszkvával való szoros kapcsolatok mellett.
A Biden-kormányzat szerint az ukrajnai háború a demokrácia és a tekintélyelvűség küzdelme. Ezzel szemben Peking szerint az amerikaiak által vezetett dominancia a konfliktus forrása Ukrajnában és másutt. Azt hangoztatják, hogy Kínát és Oroszországot egyaránt a „színes forradalom” fenyegeti – ez a nyugati kormányok által támogatott felkelések szinonimája a kommunista párt szótárában. Biden elnök legutóbbi, Putyin leváltására felszólító megjegyzései valószínűleg csak fokozzák Peking éberségét.
Valójában hisznek a saját narratívájukban a »színes forradalmakról«, és hajlamosak úgy tekinteni a helyzetre, mint egy USA által vezetett »színes forradalomra« Putyin megbuktatására
– idézte a New York Times a China Strategies Group elnökét, a Központi Hírszerző Ügynökség korábbi kínai politikai elemzőjét.
„Hszi hatalomra kerülése óta belföldön és nemzetközi szinten egyaránt ezt a komor narratívát terjeszti. A harc és a veszélyérzet megteremtésével igazolja a hatalom felhalmozását és az általa eszközölt változásokat” – mondta Christopher K. Johnson egy interjúban.
A dokumentumfilm szerint a Szovjetunió összeomlása lecke a kínai tisztviselők számára, hogy ne hagyják magukat elcsábítani a nyugati liberalizmus által. Kína soha nem követheti azt az utat, amelyet Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője követett, aki a glasznosztyot, vagyis a nyitottságot indította el.
A dokumentumfilm a Szovjetunió hanyatlását a politikai liberalizációnak tulajdonítja, kivált annak, amit Peking „történelmi nihilizmusnak” nevez, vagyis a kommunista párt hibái és vétkei kihangsúlyozásának. Azzal vádolja a szovjet forradalmat bíráló történészeket, hogy a sztálini tisztogatások sokmilliósra becsült halálos áldozatainak száma koholt.
Ugyanakkor Sztálint modernizáló vezetőnek tartja, akinek a tisztogatásai túllőttek a célon, de a szovjet uralmat fenyegető veszélyek miatt kezdetben „szükségszerűek voltak”. A film azt sugallja, hogy a rockzene és a modern divat a később bekövetkezett erkölcsi fertő tünetei voltak.
Mindebből csak egyetlen tanulságot vontak le, mégpedig azt, hogy nem szabad megengedni a véleménynyilvánítás szabadságát – mondta Szergej Radcsenko, a Johns Hopkins professzora, aki kínai és szovjet történelmet tanulmányoz –, mert ez a fajta szabadság elkerülhetetlenül a politikai kontroll elvesztéséhez vezet, és ez káoszt okoz.
A dokumentumfilm Putyinnak tulajdonítja Oroszország szellemének helyreállítását.
A film felidézi, amint az orosz elnök részt vesz a náci Németország felett aratott győzelmet ünneplő felvonuláson, és azt is, hogy fiatal oroszok csókolják az arcképét ábrázoló transzparenst. A korábbi moszkvai vezetőket, mindenekelőtt Gorbacsovot és Nyikita Hruscsovot olyanoknak ábrázolják, mint akiket megbabonáztak a liberális reformok és a nyugati felsőbbrendűség szirénjeinek zenéje.
A vetítéseket felügyelő tisztviselők – a helyi kormányzati honlapok beszámolói szerint – a kiválasztott kádereket a Hszi iránti szilárd lojalitásra szólítják fel.
„A párt és vezetőjének szeretete nem személyi kultusz” – állítja Cseng Ke-jang, a párt központi politikai hivatalának korábbi igazgatóhelyettese és a dokumentumfilm egyik tanácsadója egy, a dokumentumfilmről szóló beszélgetésben, amelyet egy párthű weboldal tett közzé.
A kínai vezetők a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta vitatják, hogy miért esett szét a birodalom. Hszi elődeinél jobban okolja az ideológiai gerinc hiányát és a nyugati politikai felforgatását.
A kampány célja – a többi között a dokumentumfilm vetítésével –, hogy fokozza a káderek lojalitását a Kínai Kommunista Párt év végi kongresszusa előtt, amelyen Hszi harmadik ciklusára pályázik.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Fotó: MTI / EPA / Szputnyik / Alekszej Druzsinyin)