Ez a poszt a következő Percről percre része:
Heteken belül uniós tagjelölt lehet Ukrajna
-
„Brutális háborús uszítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban. Jelezte: egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért – számolt be az MTI.
Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta: először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag).
Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.
Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító
– jelentette ki a szövetségi elnök. Kifejtette: az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra.
Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja
– emelte ki Frank-Walter Steinmeier, aki arról is beszélt, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Elköszönnek az Index mai hírfolyamának készítői. A nap legfontosabb, a háborúval kapcsolatos eseményeit ebben a cikkünkben foglaltuk össze.
Köszönjük megtisztelő figyelmüket. Holnap is beszámolunk a legfrissebb fejleményekről, tartsanak velünk.
Pihenjenek jól, vigyázzanak magukra!
-
Emberiesség elleni bűntettnek nevezte a francia külügyminiszter az Ukrajna keleti részén, a kramatorszki vasútállomás ellen elkövetett, legalább ötven halálos áldozatot követelő orosz rakétatámadást, amelyet Emmanuel Macron államfő is elítélt – számolt be az MTI.
Az ukrán civilek a legrosszabb elől menekülnek. A fegyvereik? Babakocsik, plüssmacik, csomagok. Ma reggel Kramatorszkban az indulni készülő családok megtapasztalták a szörnyűséget. Halottak tucatjai, sebesültek százai. Borzalom
– írta a francia elnök a Twitteren.
Hozzátette:
Az áldozatokra gondolunk Kramatorszkban, Bucsában, Mariupolban, Harkivban, mindenhol Ukrajnában, támogatjuk a vizsgálatokat, hogy az igazságszolgáltatás megtörténjen. A továbbra is menekülő családokra gondolunk, befogadjuk őket az EU-ban, a béke uniójában.
-
Hat héttel az ukrajnai háború kitörése után az EU küldöttsége folytatja munkáját Kijevben – jelentette be Josep Borrell uniós külügyminiszter az Európai Bizottság vezetőjének kijevi útján.
Hozzátette: Matti Maasikas ukrajnai EU-nagykövet is az Európai Bizottság küldöttségének vonatán utazik pénteken Kijevbe. Kis csapattal folytatja munkáját az ukrán fővárosban.
Az EU-delegációt a háború kitörésének másnapján teljesen evakuálták, és azóta a dél-lengyelországi Rzeszowban dolgozik – írja a Pravda.
-
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic elítélte a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomása ellen elkövetett rakétatámadást – közölte a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet. Dunja Mijatovic hangsúlyozta: a támadás bizonyítéka a polgári élet semmibevételének, amely – szavai szerint – mára Oroszország ukrajnai katonai agressziójának állandó jellemzőjévé vált.
Kijelentette: felelősségre kell vonni azokat, akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért. Az ilyen támadások a nemzetközi humanitárius jog értelmében háborús bűncselekménynek is minősülhetnek – figyelmeztetett. Biztosítani kell, hogy mindazok, akik el akarják hagyni az ellenségeskedés által érintett vagy ilyen veszélynek kitett területeket, biztonságosan meg tudják ezt tenni – idézte a biztost az MTI.
-
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közös sajtótájékoztatón nyújtotta át Volodimir Zelenszkijnek, Ukrajna elnökének azt a kérdőívet, amely elősegítheti az ország európai uniós tagjelölti státuszát – számolt be a BBC.
A bizottsági elnöke elmondta: támogatja, hogy az amúgy évekig tartó eljárás akár hetek alatt megtörténjen Ukrajna esetében. Zelenszkij pedig jelezte, hogy egy héten belül kitöltik a kérdőívet.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője a sajtótájékoztatón elmondta: több mint hétmillió eurót különítettek el Ukrajna támogatására a háborús bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtéséhez és a Nemzetközi Büntetőbíróságnak történő bemutatásához. Az EU újabb 500 millió eurót különít el Ukrajna számára fegyvervásárlás céljára – tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy az EU-küldöttek hamarosan visszatérnek az ukrán fővárosba, és úgy véli, hogy a nagykövetségek is követni fogják a példát.
-
Az ukrán legfőbb ügyészség adatai szerint eddig 475 gyermek sérült meg Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában.
Közülük 169-en meghaltak, 306-an különböző fokú sérüléseket szenvedtek. A mukachevo.net kiemelte: ezek a számok nem véglegesek, mivel folyamatosan tartanak a harcok Ukrajna különböző térségeiben.
-
A damaszkuszi rezsim elhatárolódott attól, hogy Ukrajna ellen indított háborújához biztosítson szíriai harcosokat Oroszországnak – írja a Neokohn.
Luna al-Shibl, Aszad tanácsadója azt állította, hogy sok szíriai önként jelentkezett az orosz erők oldalára harcosnak, valamint kiemelte, hogy Oroszország nem kért szíriai önkénteseket hivatalosan a szíriai államtól. A szíriai állam így nem tehet semmilyen hivatalos lépést addig, amíg nincs erre vonatkozó kérés Oroszországtól.
Jelenleg 150 szíriai szolgál Ukrajnában – tették hozzá.
-
Csehország több harci járművet is szállított Ukrajnának, köztük tankokat is – jelentette a cseh védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint eddig öt T–72-es harckocsit, öt MBP–1-es gyalogsági harcjárművet, valamint ágyúkat és rakétavetőket adtak Ukrajnának.
Csehország hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának. Emellett készen állnak arra is, hogy a sérült ukrán berendezéseket megjavítsák – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.
-
Ukrajna ellen indított háborúja miatt szankciókat vezet be Montenegró Oroszország ellen – közölte Dritan Abazovic megbízott miniszterelnök.
A montenegrói tengerparton nyaraló turisták jelentős része eddig Oroszországból érkezett, a tengerparton épült és épülő szállodák nagy része orosz tulajdonú vagy résztulajdonú, emellett tavaly Oroszország volt a legnagyobb külföldi befektető Montenegróban mintegy 164 millió euróval, ami a teljes külföldi befektetések majdnem egyötödét jelentette.
A szankciók azt jelenthetik, hogy ezek a befektetések is elapadnak, illetve a várakozások szerint az ukrajnai háború, valamint az Oroszország elleni európai szankciók miatt orosz turisták sem látogatnak az Adriai-tenger partjára idén – ismertette az MTI.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – közölte az ukrán államfő hivatala. A tárgyalások szűk körben folynak, ezt követően az államfő és az EU képviselői nyilatkoznak a sajtónak.
Délután Ursula von der Leyen Bucsába látogatott. Fejet hajtott egy tömegsírnál, ahová az orosz erők által a civil lakosság ellen elkövetett támadás áldozatait temették. A bizottsági elnök ezt írta a látogatás után a Twitteren:
Fontos volt, hogy Bucsában kezdjem a látogatásomat, mert itt megtört az emberiségünk. Üzenem az ukrán népnek: a gyilkosság felelőseit bíróság elé állítják. A harcotok a mi harcunk. Ma Kijevben vagyok, hogy elmondjam, Európa a ti oldalatokon áll.
-
Az Acer tajvani számítástechnikai cég is felfüggeszti oroszországi tevékenységét az ország Ukrajna ellen indított háborúja miatt – jelentették be sajtóközleményükben.
Az Acer szigorúan betartja a rá vonatkozó nemzetközi kereskedelmi előírásokat és törvényeket, továbbá kitüntetett figyelmet szentel az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusnak. A legutóbbi fejlemények miatt az Acer úgy döntött, felfüggeszti oroszországi tevékenységét. A vállalat az összes alkalmazottjának biztonságára összpontosít, ami magában foglalja azon erőfeszítéseket, amelyekkel segítséget nyújt minden olyan személynek és azok családtagjainak, akiket a jelenlegi helyzet érint. Az Acer reméli, hogy a béke mielőbb helyreáll. Az Acer gondol azokra, akiket az ukrán–orosz helyzet érint, ezért közösen számos nemzetközi ügynökséggel és civil szervezettel azon dolgozik, hogy humanitárius segítséget nyújthasson
– áll a közleményben.
-
Joshep Borell, Eduard Heger szlovák miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is ellátogatott az orosz mészárlás helyszínére, Bucsába – számolt be Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának Facebook-oldalán Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Ursula von der Leyen hangsúlyozta: azért jöttek Bucsába, hogy kifejezzék szolidaritásukat, és megmutassák, Európa és a világ Ukrajna oldalán áll, és továbbra is támogatni fogják államunkat
– írta a posztban Smihal.
-
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere telefonon beszélt az ukrán főváros, Kijev polgármesterével. Vitalij Klicsko arra kérte Magyarország polgárait, hogy ne hagyják magukat megvezetni, mert az oroszok egyik legfontosabb fegyvere a háborúban a propaganda.
A Kijev körüli városokban és településeken elkövetett háborús bűnökre nincsenek szavak, a Bucsában, Borogyankában vagy Irpinyben történtek ép ésszel felfoghatatlanok. A putyini propaganda ordító hazugságait pedig, miszerint a gyilkosságokat az ukránok követték el, műholdfelvételek és lehallgatott orosz katonai kommunikáció alapján már többszörösen megcáfolták
– fogalmaz posztjában Karácsony Gergely, és kiemelte: Budapest mindent megtesz, hogy az Ukrajnából érkezett menekültek minél jobb ellátásban részesüljenek.
-
Oroszországban havi szinten 7,6 százalékra, 1999 januárja óta a legmagasabb szintre gyorsult a fogyasztói árak emelkedése márciusban, havi összevetésben. Februárban a havi szintű infláció 1,2 százalék, januárban pedig még csak 1 százalék volt – számolt be az MTI.
Éves összevetésben a fogyasztóiár-emelkedés 2015 márciusa óta a legnagyobb, 16,7 százalék volt a februári 9,2 százalék után.
-
Ukrajnában 4,5 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés márciusban februárhoz képest, amikor 1,6 százalékos növekedést jegyeztek fel januárral összevetve – számolt be az MTI.
Az ukrán statisztikai hivatal pénteken ismertetett adatai szerint éves viszonylatban 13,7 százalék volt az infláció márciusban, magasabb a februári 10,7 százaléknál.
Ukrajnában tavaly 10 százalékos inflációt mértek a 2020. évi 5 százalék és a 2019. évi 4,1 százalék után.
-
„Brutális háborús uszítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a német államfő egy pénteki interjúban. Jelezte: egyetértene azzal, ha Putyinnak a népirtással és a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt kellene felelnie az Ukrajna ellen indított háborúért – számolt be az MTI.
Frank-Walter Steinmeier a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta: először 2001-ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, amikor az orosz elnök beszédet mondott a német szövetségi parlamentben (Bundestag).
Németül elmondott beszédében kiemelte, hogy Oroszország vezetőjeként Németország és Európa mellett, a szabadság útján kíván járni. Ez a beszéd „nekem is reményt adott, és arra kötelezte a német kormányt, hogy járuljon hozzá a kapcsolatok javításához”.
Azonban a 2001-es Vlagyimir Putyinnak semmi köze a 2022-es Vlagyimir Putyinhoz, aki egy bunkerben rejtőző, brutális háborús uszító
– jelentette ki a szövetségi elnök. Kifejtette: az orosz politika változásának tanújaként észlelte, hogy az orosz államfőnél egyre inkább a Nyugattal és főleg az Egyesült Államokkal szembeni ellenségesség a „meghatározó ideológia”, de mindig is remélte, hogy a racionalitás legalább „maradványokban” jellemző marad Putyinra.
Nem feltételeztem, hogy az orosz elnök egy birodalmi őrületben országa teljes politikai, gazdasági és erkölcsi tönkretételét kockáztatja
– emelte ki Frank-Walter Steinmeier, aki arról is beszélt, hogy megdöbbentette az Ukrajna elleni támadás.
-
Az orosz diplomaták lengyelországi kiutasítására válaszul Moszkva 45 lengyel, továbbá két bolgár diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek – jelentette be az orosz külügyminisztérium. A kiutasított diplomatáknak április 13-áig el kell hagyniuk Oroszországot.
A tárca közleménye szerint „válaszul Lengyelország barátságtalan intézkedéseire, az orosz diplomaták kiutasítására, a kölcsönösség elve alapján a lengyel nagykövetség és az irkutszki, kalinyingrádi és szentpétervári lengyel főkonzulátusok 45 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánítják”.
Az erről szóló jegyzéket átadták az oroszországi lengyel nagykövetnek
– áll a közleményben. A dokumentumban hangsúlyozták: az orosz diplomaták kiutasítása azt mutatja, hogy Varsó végleg le akarja rombolni kapcsolatait Moszkvával – számolt be az MTI.
Kiutasítottak két bolgár diplomatát is Oroszországból. A lépés megtorlás azért, mert Bulgária március elején két orosz diplomata távozását rendelte el.
-
Oleg Kadocsnyikov, az orosz belügyminisztérium migrációs főigazgatóságának helyettes vezetője arról számolt be, hogy mintegy 12 ezer ukránnak adtak ki Oroszországban sürgősségi eljárással orosz útlevelet – számolt be az MTI.
Az ukrán sajtó szerint csak Mariupol városból március végéig ukrán becslések szerint 20-30 ezer lakost vittek akaratuk ellenére Oroszországba. Donyecki szemtanúkra hivatkozva ukrán híradások arról is beszámoltak a múlt hónap végén, hogy sok gyermeket szülők nélkül szállítottak az orosz megszállás alatti városba, ahol egy kórházban szállásolták el őket.
-
Finnország átengedi területén azokat a több mint negyvenmillió euró biztosítási értékű, orosz múzeumok tulajdonában lévő műalkotásokat, amelyeket a múlt hét végén foglaltak le az Oroszország elleni európai uniós szankciók jegyében – jelentette be a finn külügyminisztérium.
A szankciók tiltják luxuscikkek exportját Oroszországba, április 9-én azonban életbe lép a kulturális javakra vonatkozó kivétel.
A hatályba lépés után a finn vámhivatal megadja az engedélyt a továbbszállításra
– közölte a minisztérium.
Moszkvában Olga Ljubimova kulturális miniszter azt mondta, hogy a jelenleg finnországi raktárakban lévő műkincsek már a hétvégén hazatérnek Oroszországba.
A dél-finnországi vaalimaai határátkelőhelyen lefoglalt műkincsek, köztük szobrok, festmények és régiségek olaszországi és japán kiállításokról voltak visszatérőben Oroszországba, a szentpétervári Ermitázs és Carszkoje Szelo múzeumba, a moszkvai Tretyakov képtárba és a Puskin Szépművészeti Múzeumba.
A zárolt három szállítmány biztosítási értéke 42 millió euró (16 milliárd forint), de finn vámosok szerint egyes műkincsek értéke „felbecsülhetetlen”. A tranzit ügyében tucatnyi személyt gyanúsítottak meg az EU-szankciók megsértésével – számolt be az MTI.
-
Az orosz Sberbank leállított minden külföldi devizaátutalást az országhatáron túlra április 7. óta – számolt be az MTI orosz hírügynökségek alapján.
A tilalom a bankfiókokban és mobilalkalmazásokon történő átutalásokra vonatkozik. A döntésre a külföldi bankokban vezetett számlákkal végzett devizaügyletekre vonatkozó amerikai szankciók miatt került sor, amelyek mostantól léptek életbe.
Az április 6-ától végrehajtott átutalások a jutalékkal együtt teljes egészében visszakerülnek az ügyfél számlájára.
Az amerikai hatóságok április 6-án jelentették be, hogy teljes körű korlátozást vezetnek be a két legnagyobb orosz bankkal, a Sberbankkal és az Alfa-Bankkal szemben.
-
Több mint 1700, az ukrajnai háború elől elmenekült gyermeket írattak be a szülei romániai óvodákba, iskolákba – közölte Sorin Cimpeanu román oktatási miniszter.
A tárcavezető szerint 1769 gyermek számára kérvényezték a bekapcsolódást a romániai oktatási rendszerbe. Közülük 570-en óvodába iratkoztak be, 1199-en pedig iskolába. Közel 1500 gyermeket már el is helyeztek a különböző tanintézetekben.
Sok romániai nagyvárosban ukrán tannyelvű osztályok, csoportok indultak, Ukrajnából menekült pedagógusok bevonásával. De arra is van példa, hogy a háború elől menekült gyermekek román vagy magyar iskolákban látogatják az órákat.
Kolozsváron hétfőtől indított a Magyar Unitárius Egyház ukrán nyelvű óvodai csoportot – számolt be az MTI.
-
Kiutasít nyolc orosz diplomatát Japán – számolt be a Japan Times. A lap hozzáteszi: ez a politikai döntés valószínűleg hasonló orosz lépéseket fog eredményezni.
A hírt egyébként Fumio Kisida miniszterelnök jelentette be, és mindössze annyit mondott:
Japán alapos megfontolás után hozta meg a döntését.
-
A francia oktatási tárca közlése szerint jelenleg több mint 9600 ukrán menekült gyereket iskoláztak be Franciaországban, többségüket a déli Nizzában és a Párizshoz közeli Versailles-ban – számolt be az MTI.
Az ukrajnai helyzettel foglalkozó válságbizottság hivatalos adatai szerint összesen 9637 Ukrajnából érkezett kiskorú jár általános vagy középiskolába Franciaországban.
A bizottságot az oktatási tárca február végén hozta létre az ukrán menekült gyerekek befogadásának és beiskolázásának megszervezésére. A menekültek száma gyorsan nő, miután egy héttel ezelőtt még csak 6800 ukrán gyerek járt franciaországi iskolába.
-
A finn parlamenthez intézett beszédet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – számolt be az MTI. Felszólalásában arra hívta fel az európai országokat, hogy állítsák le a kifizetéseket Oroszországnak a tőle importált kőolajért.
Szerinte a pénzt olyan számlákon gyűjtsék, amelyekhez Moszkva nem férhet hozzá.
Előbb Oroszország állítsa helyre a békét, és feleljen az általa elkövetett háborús bűntettekért, és csakis utána kaphassa meg a pénzét az olajért
– hangsúlyozta az ukrán elnök.
-
Moszkva negyvenöt lengyel diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, válaszul az orosz diplomaták lengyelországi kiutasítására – számolt be az MTI az orosz külügyminisztérium jelentése alapján. A tárca közleménye szerint
válaszul Lengyelország barátságtalan intézkedéseire, az orosz diplomaták kiutasítására, a kölcsönösség elve alapján a lengyel nagykövetség és az irkutszki, kalinyingrádi és szentpétervári lengyel főkonzulátus negyvenöt alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánítják.
A kiutasított diplomatáknak április 13-ig el kell hagyniuk Oroszországot.
-
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója pénteken bejelentette, hogy az egész régió felszabadult az orosz csapatoktól – számolt be az MTI. A kormányzó hozzátette, hogy még nem biztonságos a megye minden része, mert sok az aláaknázott és át nem vizsgált terület.
A Mariupolban szolgálatot teljesítő ukrán Azov ezred, amelyet Moszkva szélsőségesnek tart, arról adott hírt, hogy péntek hajnalban az orosz erők rálőttek egy civil jégtörő hajóra, amelyen egy személy életét vesztette és többen megsebesültek.
-
A Dr. Oetker német élelmiszergyártó elhagyja az orosz piacot, és eladja belgorodi üzemét az orosz cégvezetésnek – írja a Handelsblatt a cég közleményére hivatkozva.
A Dr. Oetker az Ukrajna elleni invázió miatt korábban már leállította az Oroszországba irányuló exportot, az ottani üzleti befektetéseket és marketingtevékenységet.
-
Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint a háború kezdete óta 443 orosz diplomatát utasítottak ki az Ukrajnával szövetséges országok.
Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta a szövetséges államok 443 orosz diplomatát utasítottak ki, valamint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Csehország már a háború előtt jelentősen csökkentette az orosz állam diplomáciai jelenlétét
– áll a minisztérium Facebook-posztjában.
-
Az Európai Unió tagállamai az Oroszország Ukrajna ellen február 24-én indított háborújára adott válaszul hozott uniós szankciók keretében eddig
29,5 milliárd euró értékű orosz és belarusz vagyont tettek hozzáférhetetlenné
– közölte az Európai Bizottság. A közlemény szerint a tagállamok több mint fele jelentette az Európai Bizottságnak, hogy az uniós szankciók nyomán a területükön működő pénzintézetekre vagy tőzsdei befektetésekre vonatkozóan orosz és belarusz állampolgárok vagyonának befagyasztására hoztak intézkedéseket.
A pénzeszközök befagyasztása mellett orosz és belarusz magánszemélyek vagy orosz és belarusz tulajdonban lévő vállalatok nevén bejegyzett eszközöket, köztük hajókat, jachtokat, helikoptereket, ingatlanokat, akár műalkotásokat vettek nyilvántartásba, amelyek értéke megközelíti a 6,7 milliárd eurót.
Emellett mintegy 196 milliárd eurónyi banki tranzakciót blokkoltak.
Az Európai Bizottság a múlt hónapban hozott létre munkacsoportot, hogy biztosítsa az orosz és fehérorosz magánszemélyek és vállalatok elleni uniós szankciók végrehajtását és jobb összehangolását. Ellenőrzi továbbá az orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának befagyasztását és – amennyiben a törvény előírja – elkobzását.
A munkacsoport rendszeresen ülésezik, adott esetben amerikai és ukrán illetékesek bevonásával. Következő ülését április 22-én tartja – tették hozzá.
-
Eddig ötven ember vesztette életét a kramatorszki vasútállomás bombázása miatt – számolt be a Korrespondent Pavel Kirilenko, a Donyecki Regionális Katonai Igazgatóság vezetőjének jelentése alapján.
A vezető hozzátette: 38 ember a helyszínen, további 12 kórházban halt meg. Összesen 98 sérültje van a támadásnak: 16 gyermek, 46 nő és 36 férfi.