A Nokia bejelentette, hogy kivonulnak Oroszországból. A döntés a cég körülbelül kétezer dolgozóját érinti.

A mostani körülmények között egyszerűen nem látunk lehetőséget arra, hogy folytassuk a tevékenységünket az országban

– mondta Pekka Lundmark, a vállalat ügyvezető igazgatója, aki szerint a cégnek az Oroszország ellen hozott szankciók miatt kellett meghoznia a döntést.

Hozzátette, hogy a kivonulás ideje alatt még ügyfeleik rendelkezésére állnak, ezzel összefüggésben igyekeznek beszerezni a szükséges engedélyeket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a szankciók mellett ezt megtehessék. Hogy ez pontosan mennyi ideig fog tartani, egyelőre nem tudják.

A világszerte 90 ezer főt alkalmazó Nokia szerint a 2022-es gazdasági eredményeiket nem sodorja veszélybe az Oroszországból való kivonulás, viszont az év első negyedévének eredményeinél látható lesz az orosz–ukrán háború hatása.

Angela Merkel politikáját számos bírálat érte amiatt, mert sokak szerint nem bánt elég keményen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A politikusok szerint ezzel közvetve hozzájárult az Ukrajna ellen indított orosz háborúhoz.

Mario Czaja, a német Kereszténydemokratikus Unió (CDU) főtitkára szerint azonban tévedés azt állítani, hogy Angela Merkelt felelősség terheli az Ukrajna elleni orosz háború miatt.

Ez Putyin és az általa vezetett Kreml-beli bűnöző klikk háborúja Ukrajna ellen

– idézi az Infostart a főtitkárt.

Magyarország humanitárius segítségével a támogató országok közül az egyik legmeghatározóbb – írja a Kárpátaljai Megyei Közigazgatás a Telegram-csatornáján.

Az elmúlt napokban újabb két kamion érkezett Kárpátaljára. A több mint tíz tonna rakomány nagy mennyiségű orvosi eszközt és gyógyszereket tartalmazott

– jelentette be Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás első helyettese. Hozzátette: a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet gyermekek és felnőttek számára gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentőket, antibiotikumokat, inzulint és más gyógyszereket gyűjtött a rászoruló ukránoknak.

A Washington Post szerint Elon Musk sokat keresett azon, hogy vállalata, a SpaceX a Starlink műholdhálózat segítségével internetet biztosított Ukrajnának.

A SpaceX februártól kezdett el internetet adni az Ukrajnában élőknek, amit sokan önzetlen gesztusként értelmeztek, mivel azt nem hozták nyilvánosságra, hogy pénzt is kapnak ezért. Gwynne Shotwell, a SpaceX vezetője még márciusban is azt nyilatkozta a CNBC-nek:

Nem tudok róla, hogy az Egyesült Államok kormánya bármilyen pénzt adott volna ezért.

Nemrég azonban kiderült, hogy nem pusztán az emberbaráti szeretet állt a dolog mögött. A most publikált dokumentumok szerint az Egyesült Államok kormánya több millió dollárt adott a SpaceX-nek.

A SpaceX összesen 1500 Starlink-terminált szállított Ukrajnába, ezekkel tudják fogni a műholdas jeleket. A terminálokat darabonként 1500 dollárért vásárolta meg az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztésekkel foglalkozó kormányhivatala, a USAID. Ennek költsége 2,25 millió dollárt tett ki, ezenfelül a SpaceX-nek további 800 ezer dollárt adtak a terminálok szállításáért.

Az első 1500 után egyébként további 175 terminált vásárolt még a USAID a SpaceX-től, valamint a francia és a lengyel kormány is besegített a szállítási költségekbe.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy a SpaceX további 3700 terminált valóban ingyen adott át az ukránoknak, bár ezek szállítását is a USAID fizette. Rebecca Chalif, a hivatal szóvivője azt mondta: a kezdeményezésre annak köszönhetően kerülhetett sor, hogy több üzletember is jelentős, 15 millió dollárt is meghaladó felajánlásokat tett a háború miatt.

Ljudmjla Denyiszova ukrán emberi jogi biztos közölte, hogy mintegy négymillió csirke pusztult el egy baromfifarmon a Herszon régióban – számolt be a Guardian.

A Herszon megyei baromfifarmon az orosz ágyúzások következtében szakadt meg az áramellátás, így a farm nem tudta ellátni a csirkéket.

Őrizetbe vette a rendőrség Moszkvában Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki aktivistát, aki azt állítja, hogy korábban kétszer is megmérgezték.

Egy másik orosz ellenzéki aktivista, Ilja Jasin jelentette be a Twitteren az őrizetbe vételt. Kara-Murzát hétfőn moszkvai lakása közelében fogták el a rendőrök. Azt még nem tudni, hogy emeltek-e ellene vádat.

Kara-Murza kétszer, 2015-ben és 2017-ben került kórházba mérgezéses tünetekkel. Első alkalommal majdnem belehalt a veseelégtelenségbe. Azt gyanította, hogy megmérgezték, de a betegség okát hivatalosan nem állapították meg.

2017-ben egy hasonló, hirtelen kialakuló betegség miatt került kórházba, akkor mesterséges kómát idéztek elő a gyógyításakor. Felesége szerint az orvosok akkor négyszemközt megerősítették, hogy mérgezés történt.

A korábban újságíróként dolgozó aktivistának jó kapcsolata volt a 2015-ben agyonlőtt Borisz Nyemcov ellenzéki politikussal és a Putyin-ellenességéről ismert volt orosz olajmágnással,  Mihail Hodorkovszkijjal.

Vlagyimir Kara-Murza az invázió kezdete után, február 27-én több ellenzéki, valamint disszidált közszereplővel közösen létrehozta az Orosz Háborúellenes Bizottság nevű civil szervezetet, amelynek célja, hogy „Vlagyimir Putyin agresszív diktatúrája” ellen küzdjön.

Közösen viszi a keresztet egy ukrán és egy orosz család az utolsó előtti stáción az idei keresztúton nagypéntek este a Colosseumnál – közölte a Vatikán.

Ferenc pápa a családoknak szentelt egyházi évben úgy döntött, hogy a keresztet különböző családok viszik majd a római Via Crucis tizennégy állomásán. A stációkon elhangzó meditációk szövegét is a családok tagjai írták.

Az utolsó előtti stáción egy ukrán és egy orosz család veszi kézbe a keresztet, amely a Colosseumtól az ókori amfiteátrummal szemben álló Palatinus-dombig halad majd – adta hírül az MTI. 

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője elmondta: Európa a második világháború óta nem látott akkora menekültválságot, mint ami jelenleg Ukrajnában történik. Hozzátette, hogy az ország gyermekeinek több mint fele menekült lett – írja az Independent.

Ukrajna gyermekeinek fele hátrahagyta otthonát, iskoláját és gyakran legalább az egyik szülőjét

– mondta Thomas-Greenfield. Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége szerint a háború kezdete óta több mint négy és fél millió ember menekült el Ukrajnából.

Visszatér az ukrán fővárosba, Kijevbe Belgium diplomáciai képviselete – mondta Sophie Wilmès külügyminiszter a Brussels Timesnak.

A miniszter hozzátette: Belgium továbbra is támogatja Ukrajnát, és felgyorsítja a katonai felszerelések szállítását az Európai Unió harmadik, 500 millió eurós támogatásának keretében.

A belga nagykövetség az orosz–ukrán háború kezdete után nem sokkal, márciusban hagyta el a várost és evakuálta a teljes személyzetét biztonsági okokból.

Az ukrajnai háború elől április 11-én 632 ember, köztük 286 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A hatóságok a különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK-csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken hét ember, köztük három gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Volodimir Zelenszkij egyik főtanácsadója szerint mintegy 150 000 lakos hagyhatja el Mariupolt, miután az ukrán tárgyalófelek biztosították a biztonságos átjárást – számolt be az Independent.

A mariupoli evakuációs járatok 150 000 lakosnak teszik lehetővé, hogy elhagyják az ostromlott kikötővárost, miután a tárgyalóknak sikerült biztonságos átjárást biztosítaniuk

– mondta Zelenszkij vezető tanácsadója.

Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!

Indul az Index keddi hírfolyama, melyben beszámolunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről. Hétfői percről percre frissülő hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.

Tartsanak velünk ma is, hogy elsőként értesüljenek a háború legfrissebb híreiről.