A kelet-európai országok ukrajnai háborúhoz való hozzáállásában jelentős különbségek mutatkoznak az északi Lengyelország és a balti államok, valamint a déli Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország között. Míg az előbbi csoportban minden korábbinál erősebb a Nyugat támogatottsága, addig az utóbbiban a Kreml-barát narratívák hatnak. Miközben az Európai Parlament az orosz energiára vonatkozó embargóra készül, a Vlagyimir Putyin iránti szimpátia akadályozhatja a jövőbeli szankciócsomagokat, írja elemzésében a The Wall Street Journal.
Az Ukrajnával határos Szlovákia nemrégiben üdvözölte, hogy a NATO csapatokat telepített a határára az orosz fenyegetés elhárítására. Az ország ugyanakkor erőteljes Kreml-barát érzelmeknek is otthont ad. Amikor az egyik vezető szlovák újság szerkesztője megnézte a 10 legnépszerűbb szlovákiai Facebook-bejegyzést az ukrajnai háborúról, azt találta, hogy csak kettő származik megbízható forrásból, írta meg a lap.
A Cseh Köztársaságban és Magyarországon a háborúról alkotott közvéleményt az egyoldalú médianarratívákkal szembeni mély gyanakvás befolyásolta, amelyet valószínűleg a 20. századi kommunista tapasztalatok mélyítettek el. A nagyvárosokon kívül az ukrajnai harc megítélése a legjobb esetben is ambivalens. És bár Kelet-Európa menekültválságra adott válaszát nemzetközileg az együttérzés teljes kiáradásaként ábrázolják, a valóság ennél bonyolultabb.
A térségben élők többsége úgy gondolja, hogy a Nyugat már eddig is eleget tett Ukrajna háborús erőfeszítéseiért: a Gallup márciusi felmérése szerint a szlovákok 84 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnát kellőképpen támogatják. A hónap elején a nemrég újraválasztott magyar miniszterelnök, Orbán Viktor
ügyesen játszott rá a hasonló érzelmekre, és kétharmados parlamenti többséget szerzett.
Orbán Viktor a választások előtt azt mondta a választóknak, hogy
a baloldal háborúba akarja taszítani Magyarországot. Ha valaki azt mondja, hogy Ukrajna a mi háborúnkat vívja, az azt jelenti, hogy minden eszközzel el kell érnünk a győzelmet. Katonákat kell küldenünk, valamint fegyvereket kell küldenünk és szállítanunk.
Nem meglepő, hogy
Magyarország és Szlovákia azzal fenyeget, hogy széthasítja a nyugati egységet Európa Oroszországtól való energiafüggőségének kulcsfontosságú kérdésében.
Magyarország azt mondta, hogy szívesen fizetne rubelben a gázért, ahogyan azt Putyin követeli. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonnal figyelmeztette, hogy ezzel megszegné a szankciókat, írja elemzésében a lap.
A politikusok és a közvélemény máshol egységesek Ukrajna ügyében, de Európa szívében egyre nagyobb a megosztottság. Ezeket az országokat erősen érinti a menekültválság, és ki vannak téve a nyugati szankciók negatív hatásainak. Életbevágóan fontos, hogy a Nyugat a nyájban tartsa őket, de a Kreml-barát narratívák terjedése ezt egyre nehezebb feladattá teszi, fogalmazott a The Wall Street Journal.
(Borítókép: Kiégett autók egy mariupoli lakóépület előtt Ukrajnában 2022. április 13-án. Fotó: REUTERS/Alexander Ermochenko)