Ez a poszt a következő Percről percre része:
Zelenszkij-vodkát dobtak piacra, a bevételből az ukránokat támogatnák
-
A kijevi régióban található Gorenka falu 77 százaléka elpusztult az orosz hadsereg támadásában – derül ki az ENSZ műholdképe alapján.
A település azon részei, melyeket az orosz haderő lerombolt, pirossal vannak jelölve. A terület északi és nyugati részei szenvedték a legnagyobb károkat.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Aktivisták az ukrán zászlót vetítették ki éjjel a washingtoni orosz nagykövetség falára.
A nagykövetség dolgozói fényszórót vetettek be, hogy legalább kevésbé láthatóvá tegyék a zászlót, de nem jártak sok sikerrel.
-
Az ukrán Unian hírügynökség közzétett egy videót a Bucsában, a helyi Szent András-templom közelében talált tömegsírnál zajló feltárásokról.
Anatolij Fedorjuk polgármester szerint ezen a helyszínen eddig 73 ember holttestét találták meg. A városvezető szerint összesen 403 áldozatról tudnak, közülük 167-et tudtak azonosítani.
-
Meghalt Oroszország Ukrajna ellen indított háborújában a kárpátaljai származású Volodimir Rubec – írja a Kárpátalja.
A családapa mindössze 32 éves volt, felesége és kétéves kisfia várta haza. A katona testét egyelőre nem tudják hazaszállítani, mivel olyan területen van, ahol aktív harcok folynak.
-
A nemzetközi acélipari szövetség, a World Steel Association (WSA) szerint idén az acél iránti globális kereslet szerényen, 0,4 százalékkal 1,84 milliárd tonnára nő a tavalyi 1,834 milliárd tonnáról – számolt be az MTI.
Oroszországban az acélfelhasználás 20 százalékkal, 35,1 millió tonnára esik vissza a tavalyi 43,9 millió tonnáról, és a szervezet jövőre stagnáló orosz acélkereslettel számol.
A WSA számításai szerint Oroszország, a FÁK-országok és Ukrajna teljes acélkereslete 23,6 százalékkal 44,6 millió tonnára zuhan a tavalyi 58,5 millió tonnáról, jövőre viszont 1,1 százalékos növekedés várható, 45,1 millió tonnára.
A szervezet 64 ország acéltermelőit fogja össze, tagjai a világ acéltermelésének mintegy 98 százalékát adják.
-
Az Ukrajnában harcoló 28 éves brit tengerészgyalogost, Aiden Aslint bilincsbe verve fotózták le, miután megadta magát az orosz csapatoknak – írja a Neokohn.
A férfit édesanyja ismerte fel a jellegzetes tetoválásairól:
Ez Aiden, nem tudom letagadni. Ő az. Ezek az ő tetoválásai. Van egy halvány remény, hogy ez egy manipulált kép, de nem tűnik úgy.
-
Összesen 6673 háborús bűnt tart nyilván az ukrán ügyészség, melynek 575 orosz gyanúsítottja van. 3040, nemzetbiztonság ellen irányuló vétséget is feljegyeztek, a háború kezdete óta pedig 198 gyermek haláláról tudnak, a sérültek száma 355.
-
Az ukrán vizeken kereskedelmi hajókon veszteglő tengerészek jelentős részének sikerült elhagynia az országot – számolt be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Nemzetközi Szállítmányozási Munkások Szövetsége (ITF) alapján az MTI.
Korábbi jelentések szerint az ukrajnai háború miatt mintegy ezer tengerész rekedt az ukrán partok mellett horgonyzó hajókon, amelyek kereszttűzbe kerültek a többi között az ostromlott Mariupol városának kikötőjében. Becslések szerint tengeri aknák veszélye miatt csaknem száz hajó nem tudta elhagyni a térséget. A fedélzeten veszteglő matrózok helyzete egyre tarthatatlanabbá vált, mert vészesen fogyott a tartalékuk élelemből, ivóvízből, üzemanyagból és egyéb alapvető szükségleti cikkekből.
Fabrizio Barcellona, a több mint húsz hajózási szakszervezetet is képviselő ITF egyik tisztségviselője szerint a tengerészek nagy része már el tudta hagyni a térséget szárazföldi úton Lengyelország, illetve Románia felé. Hozzátette, hogy legalább húsz ország, többek között India, Szíria, Egyiptom, Törökország, Fülöp-szigetek, Banglades, Ukrajna és Oroszország állampolgárairól van szó.
A Fülöp-szigeteki munkaügyi minisztérium például 371 hazatért állampolgáráról számolt be, hozzátéve, hogy 15-en maradtak Ukrajnában. Barcelona szerint a háborús veszély miatt néhány tengerész még mindig nem tudott hazatérni. Az ILO egyik szóvivője megerősítette, hogy néhányan a hajók fedélzetén rekedtek.
-
Az orosz védelmi minisztérium elismerte, hogy valóban elsüllyedt a Moszkva nevű zászlóshajó a Fekete-tengeren. A minisztérium közleménye szerint a hajó fedélzetén tűz ütött ki és a jármű „lőszerrobbanás következtében” szenvedett súlyos károkat, majd egy viharban elsüllyedt, amikor egy kikötőbe vontatták javításra. A cirkáló legénységét – sajtóértesülések szerint mintegy félezer tengerészt – a Fekete-tengeri Flotta hajói vették fel.
Makszim Marcsenko, az Odesszai terület kormányzója csütörtökön azt állította, hogy két Neptun típusú, ukrán gyártmányú, hajók elleni cirkálórakétával találták el a Moszkvát.
A TASZSZ hírügynökség szerint a Moszkva a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, az 1164 Atlant projekt vezető hajója. 1983-ban helyezték hadrendbe Szlava néven, jelenlegi nevét 1996-ban kapta. A hajó fő csapásmérő fegyverzete 16 rakétaindító a P–1000 Vulkan típusú rakéták számára.
2015 második felében ez a cirkáló vezette a Földközi-tengeren az orosz haditengerészet állandó műveleti erőit, és légvédelmi eszközeivel védte a szíriai hmejmími orosz légibázist. Egy évre rá, 2016-ban a hajót Nahimov-renddel tüntették ki.
-
A kárpátaljai születésű Tompa Tibor már negyven éve él az ukrán főváros egyik elővárosában, Makarivban. A Szabad Európának adott interjút, melyben elmesélte, miként élték meg a háború kezdetét.
Február 23-án még születésnapot ünnepeltünk, nagyon jól éreztük magunkat. 24-én reggel fél 5 körül arra ébredtünk, hogy nem messze a lakásunktól két nagy robbanás történt. Először azt gondoltuk, hogy természeti katasztrófa történhetett. Utána már hívtak az ismerőseink, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. A rakéták a lakásunktól pár kilométernyire robbantak
– mondta, majd arról is beszámolt, hogy ő végül március 5-én, az utolsó pillanatban menekült el Kárpátaljára.
Már csak egy irány volt viszonylag szabad. Ott is reszkírozni kellett, mert részben már orosz zónán kellett keresztüljönni (…) bombázások meg úgynevezett diverzáns csoportok voltak az első hetven kilométeren
– fogalmazott. Hozzátette: egy másik családdal együtt mentek, és két napig tartott, mire biztonságban Kárpátaljára értek.
Arról, hogy a magyarokat hogy ítélik most meg az ukránok, Tompa Tibor azt mondta: „A magyar kormányt egyöntetűen rosszul. Kijevben mindenki úgy tekint a magyar kormányra, mint orosz beállítottságúra, hogy Oroszország kalapja alatt van a mai magyar kormány.”
Ami a magyarságot illeti, az már azért nem olyan. Magyarországon a lakosság 25 százaléka ruszofil, tehát orosz beállítottságú. A többire viszont – különösen ami Budapestet illeti, és részben a nyugat-magyarországiakat – úgy tekintenek, hogy azok lojálisak, európai beállítottságúak. Ők emlékeznek 1956-ra, ezt így mondják nekem. Viszont van egy 25 százalék, aki sajnos elfelejtette 1956-ot
– mondta Tompa Tibor, aki nem érzi úgy, hogy a kárpátaljai magyarokat bármilyen atrocitás veszélyeztetné most.
Ezzel állandóan hőbörögni szerintem nem a legjobb a magyar kormány részéről. Állandóan szidni, állandóan szócsatába kerülni az ukrán vezetéssel. Vagy ami az utóbbi időben történt, hogy egy ideig a magyar kormány meg a vezetője kétségbe vonta azt, ami Bucsában történt, ahhoz nekem sincs szavam
– jelentette ki Tompa Tibor, aki az interjú végén elmondta: már készül, hogy visszaköltözzön lakhelyére. Arra kérték, hogy még várjon ezzel, mivel Kijev környékén most logisztikai nehézségekkel küzdenek, ezért gondot okozhatna, ha mindenki egyszerre térne vissza.
Reméljük, hogy most azért [az oroszoknak] beletört a foguk Kijevbe. Kezdettől fogva nem készültünk külföldre, mert az egzisztenciánk ott van Kijevben. Tervezzük, hogy a következő pár héten belül visszamegyünk
– fogalmazott Tompa Tibor.
-
Korai még visszaköltözni Kijevbe, mivel a főváros továbbra is az oroszok első számú célpontja – figyelmeztetett Anna Maljar védelmiminiszter-helyettes. Rámutatott: Oroszország további katonai erőt összepontosít az újabb offenzívához, és az egész országot rakétacsapások fenyegetik.
A hírszerzés szerint az oroszok számára május 9. különösen fontos dátum, ezért azt tervezik, hogy ezen a napon Kijevben vonulnak fel. Korábban írtunk arról, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ezen a napon szeretné bejelenteni, hogy legyőzték Ukrajnát.
A kelet-ukrajnai harcok aktív szakaszban vannak, bombacsapásokat hajtanak végre Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja ellen.
Az Orosz Föderáció nemcsak az orosz–ukrán határ mentén, hanem Belarusz és Dnyeszteren túli területén is csapatokat halmoz fel. Az ukrán hadügy nem számít arra, hogy május 9-ig véget érne a háború – írja a Kárpáthír.
-
Csütörtökön további két kisgyerek meghalt a múlt heti kramatorszki rakétacsapás sebesültjei közül – jelentette az ukrán védelmi minisztérium.
Az áldozatok száma ezzel 59-re emelkedett, közülük heten kiskorúak voltak.
A barbár bűncselekmény bizonyítékaként az ukrán rendőrség az ENSZ-nek elküld egy véres gyerekjátékot
– tették hozzá a bejegyzésben.
-
A Sky News szerint az ukrán elnök péntek hajnali üzenetében azt mondta: Ukrajna már az orosz támadás 50 napját túlélte, erre az embereknek büszkének kell lenniük.
Ez egy olyan eredmény, amelyet ukránok millió értek el, vagyis gyakorlatilag mindenki, aki február 24-én meghozta élete legfontosabb döntését: azt, hogy küzd
– fogalmazott Zelenszkij, majd emlékeztetett arra is, hogy a háború első napjaiban a nyugati vezetők azt javasolták neki, hogy meneküljön el az országból.
Nem tudták, hogy mennyire bátrak az ukránok, és hogy mennyire becsüljük a szabadságot és annak a lehetőségét, hogy magunk határozzuk meg az életünket
– mondta az elnök.
Volodimir Zelenszkij hajnali beszédében emlékeztetett arra is, a minap sikeresen elsüllyesztették a Moszkva nevű orosz hadihajót.
-
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a társszervek összesen 907 menekültet fogadtak a fővárosban csütörtökön. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a tranzitpontként kijelölt BOK-csarnokba – közölte a rendőrség.
A 907 ember közül 250 gyermek volt. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 34 ember, köztük 18 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
-
Az orosz hadihajók blokkolják az ukrán kikötőket és a Fekete-tengeren zajló kereskedelmet, emiatt terjed az élelmiszerhiány Ukrajnában – jelentette ki Tarasz Kacska ukrán gazdaságiminiszter-helyettes.
A BBC szerint a politikus a közösségi oldalán Antonio Guterres ENSZ-főtitkár adatára hivatkozott, amely szerint a világ lakosságának körülbelül ötöde éhezik az Ukrajnában zajló háború miatt.
Kacska azt is elmondta, hogy az állítólag kereskedelmi hajókra lövő oroszok hajók akadályozzák Ukrajnát a kukorica, a búza és a növényi olaj exportálásában.
Ha Oroszország nem lenne, Afrikának és a Közel-Keletnek nem kellene azon gondolkodnia, hol találjon több pénzt búzavásárlásra
– jelentette ki az ukrán politikus.
-
Jó reggelt, köszöntjük kedves olvasóinkat!
Nagypénteken is beszámolunk az orosz–ukrán háború fejleményeiről. Csütörtöki percről percre frissülő hírfolyamunk ide kattintva érhető el, a nap legfontosabb híreit ebben a cikkünkben foglaltuk össze.