A francia elnöki palota berendezése mindig az országot képviseli, ugyanakkor a megválasztott elnök stílusát tükrözi. A bútoripari beszállító már készül a választás utáni kérések özönére.
Miközben a francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macron francia elnök és a szélsőjobboldali kihívó, Marine Le Pen méretteti meg magát, az államilag finanszírozott bútoripari beszállító, a Mobilier National is javában készül az eredményhirdetésre.
Az elnökválasztás az egyik legforgalmasabb időszaka a vállalatnak, amelynek 365 alkalmazottja mintegy százezer bútort és szőnyeget szállít a francia közintézményeknek, köztük az Élysée-palotának.
„Még ha a franciák többsége a felmérések szerint a jelenlegi elnökre, Emmanuel Macronra szavazna is, felkészülünk a kérések várható özönére” – idézte a Deutsche Welle a Mobilier National osztályvezetőjét, aki biztosra veszi, hogy a regnáló elnök több bútordarabot is le akar majd cserélni az Élysée-palotában, másrészt a kormányalakítással az új miniszterek is át akarják majd rendezni irodáikat.
A Mobilier National egyebek mellett az elnöki palota intézménye, ahol tisztában vannak azzal, hogy a berendezés – legalábbis bizonyos esetekben – az éppen hivatalban elnök stílusát tükrözi.
„Amikor 2017-ben először került hatalomra, Macron felújíttatta az Élysée-palotában a Salle des fêtes-t” – emlékeztet a rendezvényterem átalakítására Muriel Barbier. A terem szőnyege és függönyei, amelyben az elnököt hagyományosan felesketik, sötétvörös és arany színekben pompáztak, amitől a terem nagyon sötétnek tűnt.
A francia tervező, Isabelle Stanislas nyerte az akkori pályázatot, és egy világosszürke szőnyeget javasolt visszafogott, aranyszínű tollakkal és sima függönyökkel. A csillárokat is lejjebb engedték, amitől a szoba világosabbnak tűnt.
Macron megválasztása után számos reformot hajtott végre Franciaországban, és ezzel együtt felfrissítette az 1722-ben épült palota hangulatát is.
Az akkor 39 éves elnök új szőnyeget készíttetett az ünnepi Murat-lépcsőre. A klasszikus empire stílusban épült feljárót addig sötétvörös virágmintákkal díszítették. A kortárs művész, Nathalie Junod Ponsard sötétkékkel és sötétvörössel árnyalt szőnyeget tervezett, amelyből épp csak a fehér hiányzott a trikolórhoz. Különös kisugárzása van, és remekül harmonizál a fehér márvánnyal.
A legnagyobb figyelmet Macron íróasztala keltette. A francia tervező, Thierry Lemaire által megálmodott K-modellt Macron felesége, Brigitte fedezte fel, és Macron kabinetjére, a Salon Doréra, az Aranyszalonra méreteztette. Egzotikus, mélybarna wenge fából készült, bőrrel fedett írólappal és polírozott rézfogantyúkkal ellátott fiókokkal.
Modern kialakítása szöges ellentétben áll a 18. századi asztalos, Charles Cressent rokokó stílusú, bíborszilvafából és díszes bronzszalagokból készült íróasztalával, amelyen Franciaország szinte valamennyi korábbi elnöke olvasta és írta alá az elé kerülő iratokat.
„Nagyon büszke voltam, hogy Macronék az én bútoraimat választották. Ez igazi kiváltság” – kérkedett Thierry Lemaire. „Madame Macronnak tetszett, hogy az íróasztal nemcsak esztétikus, hanem praktikus is a sok fiókkal.”
A kortárs tervező tucatnyi bútordarabot szállított az Élysée-be – saját bevallása szerint alkalmi áron.
Ha ilyen megtiszteltetésben van az embernek része, néha csökkentenie kell az árat, elvégre az államnak gyárt.
Lemaire mestermunkái közé tartoznak a 40 kilogrammos, bronzból öntött, kis kerek Helmet asztalok és a mélykék Garment kanapé, amelynek az oldalát bronzelemek díszítik. „Ezt hét-nyolc éve, az amerikai piacra terveztem” – mondta Lemaire, aki fontosnak tartja, hogy modern darabok is helyet kapjanak az Élysée-ben, amivel a mai Franciaországot képviselik.
A francia közintézményeket berendező intézményt 1604-ben alapították, és 1870-ben vette fel a Mobilier National nevet, amikor IV. Henrik király versenyre kelt a Hollandiából és Flandriából származó szőnyegimporttal. Ezért hozatta létre – a protekcionizmus egy formájaként – a kezdetben gobelingyárat, a Manufacture Nationale des Gobelins-t.
Az egocentrikus természete miatt Napkirálynak is nevezett XIV. Lajos a bútor révén is meg kívánta mutatni, hogy hatalmasabb és erősebb a 17. és 18. század többi uralkodójánál.
A Mobilier National mottója most a francia savoir-faire, a francia kifinomultság és szakértelem eszméjének megőrzése. „Tevékenységünkkel népszerűsítjük a korszerű formatervezést. Folyamatosan kapcsolatban állunk kortárs művészekkel. Intézményünk acélszerkezetek és fa megmunkálására szakosodott műtermekkel rendelkezik. Fontos, hogy Franciaország gondoskodjon arról: ezek a művészi készségek ne merüljenek a feledés homályába” – mondja Barbier.
Az V. Köztársaság megalakulása, 1958 óta csak néhány elnök vitt modern dizájnt a palotába. A legtöbben a klasszikus stílust részesítették előnyben. Még a legutóbbi elnökök, például a szocialista François Hollande és a konzervatív Nicolas Sarkozy sem újítottak fel igazán semmit az Élysée-ben.
Az 1969 és 1974 között regnáló Georges Pompidou azonban kivétel volt a Les Trente Glorieuses néven ismert gyors gazdasági növekedés három évtizedének vége felé. „Pompidou és felesége, Claude imádták a kortárs művészetet. Kapcsolatban álltak a párizsi, sőt külföldi modern tervezőkkel is” – idézte fel Barbier.
Abban az időszakban egy alumíniumból készült, bőrrel bevont, tulipán alakú karosszék is helyet kapott az elnöki palotában. A darabot Pierre Paulin tervezte, akit skandináv és japán koncepciók ihlettek.
Az 1981 és 1995 között hatalmon lévő François Mitterrand szocialista elnök a kormány berendezési tárgyainak modernizálását tűzte ki célul. A Paulin által tervezett bútorokat, valamint a Philippe Starck párizsi ipari formatervező halványsárga bőrrel bevont, futurisztikus alumínium karosszékét is ő rendelte.
Akkoriban, a nyolcvanas években az Élysée-palota teljes pompájában tündökölt, úgy nézett ki, mint egy sci-fi-film díszlete.
A stílus illett Mitterrand haladó szociálpolitikájához. Eltörölte például a halálbüntetést, és többletjogokat biztosított a melegeknek és a leszbikusoknak, valamint az illegálisan érkezett bevándorlóknak.
A korábban protekcionista Mobilier National mára sokkal kozmopolitább. „Végül is Európa része vagyunk, és folyamatosan kapcsolatban állunk nemzetközi művészekkel, illetve a hozzánk hasonló intézményekkel, például a brit Királyi Gyűjteménnyel, amely a többi között a királyi család Buckingham-palotáját rendezi be” – magyarázta Barbier.
Lemaire szintén nemzetközi kapcsolatokban reménykedik. „Eddig még nem kaptunk megkeresést más országok kormányaitól, de ez vonzó lenne, és az Élysée-palotában lévő bútoraink minden bizonnyal jó reklámot jelentenek” – mondta a formatervező.
(Borítókép: Élysée-palota. Fotó: Shutterstock)