Bécs energiaszolgáltatója, a Wien Energie 2027-ig 1,29 milliárd eurót fektet be projektekbe, hogy függetlenné válhasson a földgáztól. A földhőben, a hőszivattyúkban, a nap- és szélenergiában látják a jövőt. Ezt a Bécs Város Külképviseleti Irodája közölte kedden az MTI-vel.
Michael Strebl, a Wien Energie ügyvezető tanácsának elnöke a közleményben hangsúlyozta:
a következő években átalakítják Bécs energiaellátását.
Minden egyes euró, amit felhasználnak, hosszú távon függetlenséget, klímavédelmet és árstabilitást hoz a bécsieknek.
A közleményben részletezik, hogy 625 millió eurót hőtermeléssel kapcsolatos projektekbe, 334 millió eurót a megújulóáram-termelés további kiépítésére, 90 millió eurót a környezetbarát hűtésre, 160 millió eurót digitalizációra, e-mobilitásra és telekommunikációra, valamint 90 millió eurót az ellátás biztonságának további fejlesztésére fordítanak.
A Wien Energie a napenergia hasznosítása terén látja a legnagyobb fejlődési potenciált. Négyszáz projektet vizsgálnak, amelyek összteljesítménye 600 megawatt. Ezek között egyaránt találhatók tetőre telepített napelemrendszerek és 10 megawattos projektek a város vonzáskörzetében. A cél mindenesetre az, hogy 2022-ben a telepített napelemek terén átlépjék a 100 megawattos álomhatárt. A Wien Energie 320 naperőművet és napelemrendszert üzemeltet Bécsben és környékén, amelyek összteljesítménye 85 megawatt – írják a közleményben.
Azt is ismertetik:
a cég 2021-ben 150 százalékkal növelte a napenergia segítségével előállított áram mennyiségét.
A távhőnek is kulcsszerepet szánnak a város dekarbonizációjában, 2040-re Bécs hőigényének 56 százalékát távhő segítségével szeretnék fedezni. A hőtermelés terén is az alternatív megoldásokban – a földhő és a környezeti hő felhasználásában – látják a jövőt. 2021-ben az előállított távhő 23,6 százaléka már megújuló forrásból származott, és tizenötezer lakást, valamint százhúsz vállalati ügyfelet kötöttek rá a távhőhálózatra.
A Wien Energie közleményében kiemelte: nagy hangsúlyt fektetnek a kutatásra és a zöld megoldásokra, amelyek középpontjában jelenleg a hidrogén áll.
(MTI)
Nagy-Britannia további 375 millió dollárral segíti Ukrajnát Oroszország február 24-én indított háborújában.
Az Egyesült Királyság nemrég jelentette be, hogy mintegy 375 millió dollár katonai segítséget nyújt a háborús országnak. A britek többek között elektronikus hadviselési berendezéseket és radarrendszereket adnak Ukrajnának – számolt be a Reuters.
Oroszország „elfelejtette a második világháború összes leckéjét” – mondta Volodimir Zelenszkij hétfő éjjel közzétett videóüzenetében.
Az ukrán elnök visszautalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábbi kijelentésére, aki a minap azt mondta: szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökben – Adolf Hitlerhez hasonlóan – „zsidó vér folyik”.
Zelenszkij? A legnagyobb antiszemiták a zsidók, még Hitler is zsidó származású volt
– mondta Lavrov, amire most az ukrán elnök úgy reagált: A miniszter „antiszemita kijelentése” azt bizonyítja, hogy az oroszok elfelejtették a második világháború tanulságait.
Hogy mondhatott ilyet akkor, amikor a nácizmus felett aratott győzelem évfordulójához [Május 9. – a győzelem napja Oroszországban] közeledünk? Ezek a szavak azt jelentik, hogy Oroszország vezető diplomatája a zsidókat okolja a nácik bűntetteiért
– vélekedett Zelenszkij.
Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy várakozásaik szerint az Európai Unió egy újabb szankciós csomagot hagyhat jóvá a közeljövőben, amelyben egyértelmű lépéseket tesznek azért, hogy csökkentsék Oroszországnak az energiából származó bevételeit.
Hiszünk abban, hogy a terrorista állam most már nem napi egymilliárd eurót kap az olajért. De emellett érdemes előkészíteni a következő szankciós lépéseket is már most. Végső soron minden exportot, importot le kell majd állítani Oroszországgal
– vélte az ukrán elnök.
Oroszország május közepéig megkísérli a Donyecki és Luhanszki régiók annektálását, valamint a Herszoni Népköztársaság létrehozását – jelentette be Michael Carpenter, az Egyesül Államok EBESZ-nagykövete.
Az Egyesült Államok hírszerzése szerint Oroszország május közepéig népszavazást tervez az országhoz való csatlakozásról a Donyecki és Luhanszki régióban, és hasonló tervei vannak a Herszonnal is.
A CNN azt írja, Carpenter szerint az orosz hadsereg azért rabolja el a helyi ukrán képviselőket, hogy helyükön Moszkvához lojális vezetést hozzon létre.
Köszöntjük kedves olvasóinkat!
Kövesse velünk ma is az orosz–ukrán háború fejleményeit, és értesüljön elsőként a legfrissebb hírekről.
Hétfői hírfolyamunkat ide kattintva érheti el.