Több harckocsi vonult fel Moszkva utcáin, valamint egy RS–24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát is láthattak az érdeklődök szombaton annak alkalmából, hogy az orosz hadsereg a május 9-ei győzelem napjára tartott főpróbát.
Az Associated Press beszámolója szerint helikoptereket, repülőgépeket, önjáró lövegeket és alakzatban masírozó katonákat is láthattak a Vörös tér környékén a helyiek.
A május 9-ei orosz győzelemnapi ünnep sokak szerint egy fontos mozzanat lehet az ukrajnai háborúban, de abban senki sem biztos, hogy a konfliktus további eszkalációjára vagy egy békülési folyamat kezdetére lehet-e számítani.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A Szabad Európa riportot készített a nyugat-ukrajnai Lvivben, ahol egy menhelyen százötven kutyáról és közel kétszáz macskáról gondoskodnak jelenleg.
A mentésben már magyar állatmentők is részt vettek, erről többek közt itt írtunk korábban. De arra is volt már példa, hogy egy brit férfi több mint ezer kilométert levezetve mentett ki egy oroszlánt és egy farkast egy Ford Transittal Ukrajnából.
Bill Burns, a CIA igazgatója egy Financial Times által szervezett konferencián beszélt az orosz–ukrán háborúról – számolt be az Unian. A CIA igazgatója szerint jelenleg nincsen semmiféle bizonyíték arra, hogy Oroszország atomtámadásra készülne, azonban kiemelte: nem szabad félvállról venni a nukleáris fegyverek alkalmazásának lehetőségét.
Hírszerző közösségként jelenleg nem látunk gyakorlati bizonyítékot arra, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket telepítene, vagy potenciális alkalmazná azokat
– mondta. Burns hozzáétette, hogy lehetséges nyomon követni a nukleáris csapásra való felkészülést, többek között műholdfelvételeken keresztül.
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter utalt arra, hogy a jövőben állama atomfegyvert is bevethet Ukrajna ellen. Volodimir Zelenszkij elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy a világnak fel kell készülnie az agresszor atomcsapására.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte, hogy az orosz invázió kezdete óta kétszáz támadást dokumentált az ukrajnai egészségügyi központok ellen – számolt be a BBC.
Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a szervezete továbbítja megállapításait azzal kapcsolatban, hogy történtek-e katonai bűncselekmények Ukrajnában.
Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter elmondta, hogy Ukrajnában 40 kórház teljesen megsemmisült. A tisztviselő korábban azt állította, hogy „mintegy 500 kórház sérült meg, amelyben nem lehet orvosi ellátást nyújtani”.
Szombaton az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy nagy pontosságú rakétái megsemmisítettek egy ukrán repülőgépet – számolt be a BBC. A védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Iskander rakétái amerikai és európai eszközöket találtak el Harkiv közelében.
Azonban az ukrán vagy nyugati tisztviselők nem erősítették meg a hírt.
Az ukrán hadsereg szombat esti hadműveleti tájékoztatójában azt írják, hogy az orosz csapatok folytatják a támadást a mariupoli Azovsztal acélmű ellen.
Az ellenség továbbra is ostromzár alatt tartja az ukrán hadsereg egységeit az Azovsztal gyárban. Tüzérséggel és harckocsikkal támogatva folytatják a támadó műveleteket ellenünk
– írták. Nemrég derült ki, hogy a gyárból minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak már.
A tájékoztatóban ezenkívül arról is beszámoltak, hogy Kelet-Ukrajnában néhol ellentámadásokat hajtottak végre az oroszok ellen, és egy települést visszafoglaltak, miközben az oroszok továbbra is Szeverodonyeck, Rubizsnye és Liman irányában próbáltak meg előrenyomulni.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szombaton Kijevbe utazott, és kiállt Ukrajna mellett.
Gebrejeszusz azt kérte Oroszországtól, hogy állítsák le az agressziót, és elítélte az ukrán egészségügyi intézményeket ért támadásokat.
Azt üzenem Ukrajna népének, hogy az Egészségügyi Világszervezet önök mellett áll
– mondta sajtótájékoztatóján.
Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója az eseményen azt mondta, hogy adataik szerint legalább 200 ukrán egészségügyi intézményt ért támadás a háború kezdete óta, és hogy ezeket az eseteket lehetséges háborús bűnként fogják kivizsgáltatni.
Vlagyimir Putyin továbbra sem képes elhinni azt, hogy Oroszország akár el is veszítheti ezt a háborút – mondta Bill Burns, a CIA igazgatója szombaton.
Burns szerint az orosz elnök – az eddigi kudarcok ellenére – továbbra is úgy gondolhatja, hogy meg fogja törni az ukránok ellenállását. Ezért valószínűleg még mindig úgy véli, hogy a legjobb megoldás számára az, ha fokozza az erőfeszítéseit, és katonai úton megsemmisíti az ellenségeit – mondta a CIA vezetője.
Hozzátette: ebből adódóan úgy látja, hogy az ukrajnai invázió mostani, második fázisa legalább olyan veszélyes lehet, mint az első volt.
Én azt láttam rajta – különösen az utóbbi évtizedben –, hogy a megkeseredettségnek, az ambíciónak és a bizonytalanságnak egy nagyon furcsa ötvözete dolgozik benne
– mondta a CIA igazgatója, arra utalva ezzel, hogy szerinte az orosz elnök attól is tarthat, hogy ha elveszti a háborút, akkor azzal együtt a hatalmának is búcsút mondhat.
Ukrajna miniszterelnök-helyettese közölte, hogy minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak az ostromlott Azovsztal acélműből – számolt be a Sky News. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes bejelentette:
Az elnök utasítását végrehajtották: minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak az Azovsztalból. A mariupoli humanitárius műveletnek ez a része befejeződött.
A mentők már napok óta dolgoztak azon, hogy evakuálják a mariupoli acélművek alatti alagutakból a civileket. Több száz civil és ukrán harcos tartózkodott a helyszínen, amelyet állandóan bombáztak az orosz erők.
A Dnyeszter Menti Köztársaság hatóságai közölték, hogy az előző éjjel négy alkalommal is csapást hajtottak végre ellenük az ukrán határ mentén.
A hivatalosan Moldovához tartozó, oroszbarát állam szerint vélhetően drónokkal hajtották végre az akciót. Közlésük szerint senki sem sérült meg a csapásokban, a belügyminisztérium azonban közzétett néhány fotót, amelyen – állításuk szerint – a robbanások nyomai láthatóak.
A területen két héttel ezelőtt hajtottak végre először csapásokat, azóta terrorveszély van érvényben. Az Európai Unió főképviselője a minap azt mondta: aggódnak, hogy Oroszország ezekre az akciókra hivatkozva Moldovát is megtámadhatja.
Korábban megírtuk, hogy vasárnap egy ukrán Bayraktar TB2-es drón megsemmisítette az orosz hadsereg Szerna osztályú desszanthajóját. Az ukrán védelmi minisztérium ezzel kapcsolatban egy videót is közzétett azóta:
Az orosz fekete-tengeri flotta hagyományos felvonulását idén május 9-én a Kígyó-sziget közelében, a tenger fenekén tartják
– írta a minisztérium.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament (Állami Duma) elnöke azt írta a Telegram-csatornáján, hogy szerinte az Egyesült Államok koordinálja az ukránok katonai hadműveleteit.
Ezáltal közvetlen katonai cselekményekben vesznek részt országunk ellen
– tette hozzá Vologyin.
A washingtoni kormány és az uniós tagállamok eddig fegyvereket szállítottak Kijevnek, azonban a konfliktusba nem avatkoztak be saját katonai erővel. Azt viszont az Egyesült Államok tisztviselői maguk is elismerték a Reuters szerint, hogy hírszerzési adatokkal segítették az ukránokat (bár ezzel összefüggésben azt állították, hogy semmilyen esetben sem adtak át olyan információkat az ukránoknak, amelyek révén 1-1 katonai célpontot lokalizálhattak volna).
Nemrég merült fel ugyanis, hogy az amerikai hírszerzésnek is szerepe lehetett abban, hogy már 12 orosz tábornokot likvidáltak az ukránok a háború kezdete óta. A Pentagon ezt az értesülést cáfolta. John Kirby, a Pentagon szóvivője úgy fogalmazott: valóban segítik Kijevet, de ebbe nem tartozik bele orosz tábornokok tartózkodási helyének meghatározása.
Több harckocsi vonult fel Moszkva utcáin, valamint egy RS–24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétát is láthattak az érdeklődök szombaton annak alkalmából, hogy az orosz hadsereg a május 9-ei győzelem napjára tartott főpróbát.
Az Associated Press beszámolója szerint helikoptereket, repülőgépeket, önjáró lövegeket és alakzatban masírozó katonákat is láthattak a Vörös tér környékén a helyiek.
A május 9-ei orosz győzelemnapi ünnep sokak szerint egy fontos mozzanat lehet az ukrajnai háborúban, de abban senki sem biztos, hogy a konfliktus további eszkalációjára vagy egy békülési folyamat kezdetére lehet-e számítani.
A német Bundesligában szereplő kölni labdarúgóklub a szezon utolsó hazai mérkőzése előtt ma megemlékezett a háborúban elesett ukrán gyerekekről – számolt be a Sky News.
A klub kabalafigurájával, a pályán elhelyezett plüsskecskebakokkal jelképezték a háborúban elesett gyermekeket.
Az oroszbarát erők közölték, hogy további 50 embert evakuáltak az ostromlott mariupoli acélműből – számolt be a Guardian. Az oroszok által támogatott donyecki szakadárok védelmi főhadiszállása a Telegramon közölte, hogy összesen 176 civilt evakuáltak már az Azovsztalból.
Erre az után került sor, hogy pénteken mintegy 50 civilt szállítottak el az erőműből egy közeli, szakadárok által birtokolt területen lévő befogadóközpontba, és a múlt hétvégén több tucat civilt evakuáltak.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere egy rádióműsorban elmondta, hogy május 9-e után elkezdhetnek visszatelepedni a főváros lakói, akik az Oroszországgal vívott teljes körű háború miatt távoztak – számolt be az Unian.
Azt javaslom a kijevieknek, hogy a veszélyre tekintettel ne siessenek visszatérni Kijevbe. Az agresszor célpontja a főváros volt, és az is marad. De május 8–9. után el lehet majd kezdeni visszajönni a fővárosba
– mondta.
A polgármester becslései szerint mára körülbelül 1,3 millió ember kényszerült elmenekülni Kijevből. Hozzátette: a Kijevért folytatott harcok idején a városnak körülbelül egymillió lakosa volt. Korábban arról számoltak be, hogy május 8–9-én nem lesz fokozott kijárási tilalom Kijevben.
A helyi ukrán hadműveleti parancsnokság szerint hat rakétacsapást mértek Odesszára május 7-én szombaton az ellenséges csapatok – számolt be az Unian. Két rakéta érte az odesszai repülőtér korábban megsemmisült kifutópályáját és repülésirányító pontját.
Hat rakétát lőttek ki Odesszában stratégiai repülőgépek segítségével. Négy rakéta talált el egy bútorgyártó magáncéget. Egy lakott területen bekövetkezett lökéshullám tönkretett több sokemeletes épületet is
– áll a közleményben.
A londoni Christie’s aukciósház árverésén 90 ezer fontért (átszámítva 40 millió forintért) adták el Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik gyapjúkabátját, amelyet korábban több, a háborúhoz kapcsolódó videóbejelentkezésén viselt.
A ruhát 50 ezer fontos kikiáltási áron hirdették meg, és még Boris Johnson brit miniszterelnök is arra buzdított, hogy licitáljanak az emberek.
A teljes befolyó összeget Ukrajnában humanitárius segélyként fogják felhasználni.
Zelenszkij ezt a kabátot viselte többek közt akkor is, amikor Boris Johnsont fogadta. A háború kezdete óta az ukrán elnök rendszeresen „katonásabb” stílusú ruhákban jelenik meg, a videós bejelentkezéseknél viselt pólói is egytől egyig ehhez hasonlítanak.
Az egész város füstfelhőbe borult, miután szombat reggel újabb rakétatámadások érték Odesszát. Egyelőre nem tudni, hogy vannak-e áldozatok.
Eközben a helyi hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el május 8. és május 10. között.
Oleh Szinegubov, a Harkivi terület kormányzója közölte, hogy az orosz bombázások lerombolták a 18. századi filozófusnak és költőnek, Hrihorij Szkovorodának a múzeumát az ukrajnai Szkovorodinyivka faluban – számolt be a Guardian.
Az éjjeli lövések az Irodalmi Emlékmúzeum tetejét találták el, megsebesítve a múzeum egyik alkalmazottját. Az épület a kialakult tűz során teljesen megsemmisült. A múzeum legértékesebb tárgyait szerencsére korábban biztonságosabb helyre szállították.
Szkovoroda, a kozák származású híres ukrán filozófus és költő élete utolsó éveit a helyi Ivanovka faluban lévő birtokán töltötte, amelyet később a tiszteletére átneveztek Szkovorodinivkára.
Egy helyi kormányzó szerint orosz rakéták találtak el szombaton két települést az ukrajnai Szumi régióban, az ukrán–orosz határ közelében – számolt be a Sky News.
Egy határőr megsebesült a Miropilszke és Hotin településeket ért csapásokban. A nyugati hírlapok nem tudták megerősíteni az ukrán állításokat.
Korábban megírtuk, hogy bombát találtak Berlinben egy olyan lakóépületnél, amelyben orosz újságírók élnek. Azóta kiderült, hogy az érintettek a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség munkatásai.
A berlini rendőrség szóvivője közölte, hogy még zajlanak a vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy milyen veszélyes volt a robbanószerkezet, és ki ellen irányulhatott az akció.
Az orosz külügyminisztérium az esettel összefüggésben azt követelte Németországtól és az uniós, NATO-s tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket az orosz újságírók és családtagjaik védelme érdekében.
Úgy látjuk, hogy mindez annak a közvetlen következménye, hogy az orosz médiumokat és a munkatársaikat zaklatják Nyugaton. Az a döntés, hogy az orosz médiumokat betiltották az Európai Unióban, a közvetlen előzménye volt annak, hogy most fizikailag is megfenyegették őket, a likvidálásukat helyezték kilátásba
– írta az orosz külügy.
Az Európai Unió március 2-án döntött úgy, hogy betiltja a Russia Today és a Szputnyik adásait az unió területén azzal az indoklással, hogy ezek a csatornák álhíreket közöltek, dezinformáltak az ukrajnai inváziót illetően.
Egy provokatív szobrot állítottak az orosz elnöknek Kijev belvárosában nemrég.
A „Lődd le magad” nevet viselő műalkotást Dmitro Iv szobrász állította fel a kijevi Sevcsenko körúton, ahol korábban Lenin szobra állt.
Putler, érted a célzást?
– írták a szobor mellé, miközben Hitlerhez hasonlították az orosz elnököt.
Oroszország azt állítja, hogy megsemmisített egy az Egyesült Államokból és európai országokból származó fegyverszállítmányt.
A fegyverkészleteket a Harkivi területen található Bogoduhov vasútállomásának közelében likvidálták – írta a CNN. Azonban az információ hitelességét nem tudták ellenőrizni, mivel az ukrán fél nem erősítette meg a támadás tényét. Annyi tudható, hogy Bogoduhovot többször is ágyúzták az orosz haderők.
Több mint 200 lakóházat, 46 iskolát, 30 óvodát és 70 egyéb, városi infastruktúrához tartozó épületet rongáltak meg a háború kezdete óta – közölte Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.
Az ukránok egy rövid videót is közzétettek a várost ért pusztításról:
Anton Herascsenko, az ukrán belügyminisztérium tanácsadója elmondta:
Az oroszoknak egy villanyszerelő segítségével sikerült bejutniuk, aki ismerte az alaprajzot. Megmutatta nekik a föld alatti alagutakat, amelyek a gyárba vezetnek
– mondta Herascsenko egy szerdán késő este közzétett videóban.
Tegnap az oroszok elkezdték megrohamozni ezeket az alagutakat, felhasználva az árulótól kapott információkat.
A Kreml tagadta, hogy csapatai megrohamozták volna az üzemet – írja az Independent.
A védelmi minisztérium azt állította, hogy az ukrán Bayraktar TB2 eltalálta a Serna projekt leszállóhajóját, és a Twitteren ezt írta:
Az orosz fekete-tengeri flotta hagyományos felvonulását idén május 9-én a Kígyó-sziget közelében, a tenger fenekén tartják.
Az orosz megszállók bejelentették, hogy átnevezik Luhanszk városát – számoltak be egy orosz tévécsatornán.
A város május 9-én kapja meg a Vorosilovgrad nevet. Az erről szóló rendeletet állítólag Leonyid Pasicsnyik, a fegyveres erők képviselője írta alá – írta az Unian.
A háború kezdete óta, azaz három hónapig bujkált egy iskola alagsorában csaknem háromszáz ember a Luhanszki területen.
A több száz ember kommunikáció, fény és fűtés nélkül várta, hogy az ukrán katonák egyszer kimenekítsék őket az óvóhelyről. A kimentettek között volt egy öt hónapos csecsemő is. A gyermek és édesanyja a háború kezdete óta élt az oktatási intézmény alagsorában.
A Luhanszki terület egy kis faluja már február 24-e óta folyamatos tűz alatt van, ezért nem tudták eddig evakuálni a civileket – írja a TSN. Az evakuáltakat Kárpátalján helyezték el, ahol jelenleg biztonságban vannak.
Pjotr Tolsztoj, a Háború és béke szerzőjének ükunokája úgy gondolja, hogy
az orosz invázió nem áll meg, amíg el nem éri a lengyel határt.
Tolsztoj, aki újságíró, Putyin elnök Egységes Oroszország pártjának tagja és az orosz parlament alelnöke is, a La Repubblica című olasz lapnak azt mondta, hogy a Kreml beveti békebeli hadseregét, és lassan halad előre.
Az európai segítség és Boris Johnson vagy az olasz miniszterelnök, Mario Draghi hisztériakeltése ellenére akkor fejezzük be a műveletet, amikor nekünk megfelel
– mondta a híres író leszármazottja.
Szerintem a lengyel határnál fogunk megállni
– vélekedett.