Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk pénteken is, korán reggel ismét jelentkezünk hírfolyamunkkal!

Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön azzal vádolta meg Oroszországot, hogy fegyverként használja az élelmiszereket Ukrajnában, mivel nemcsak az ukránok millióit „tartja fogva túszként” az élelmiszer-ellátással, hanem azokat is, akik világszerte az ukrán exporttól függenek − írta meg a Telegraph.

Blinken az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt felszólalva így fogalmazott:

Úgy tűnik, az orosz kormány úgy gondolja, hogy az élelmiszer fegyverként való felhasználása segít elérni azt, amit az inváziója nem: megtörni az ukrán nép lelkét. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója bejelentette, hogy csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztetett az Ukrajnában oroszok által ellenőrzött területeken és az ostromlott térségekben tartózkodó civilek egészségügyi ellátásáról – írja az MTI.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz Twitter-oldalán számolt be arról, hogy tárgyalt Lavrovval a nemzetközi egészségügy és a WHO-val folytatott együttműködés mellett Ukrajna egészségügyi helyzetéről is. Mint írta: Mariupol, Herszon, Dél-Zaporizzsja térségéhez és további ostromlott területekhez biztonságos hozzáférést kért Moszkvától, hogy a világszervezet egészségügyi ellátást biztosíthasson az ottani civilek számára.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború miatt a WHO európai tagállamai múlt héten elfogadtak egy határozatot, amely lehetővé tenné, hogy bezárják a szervezet oroszországi irodáját. Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóházának alelnöke a héten beadott a dumának egy listát, amelyen a nemzetközi szervezetek és Oroszország közti megállapodásokat gyűjtötték össze.

Csütörtökön ült össze a második tárgyalásra a kijevi bíróság annak a 21 éves katonának az ügyében, akit háborús bűnökkel vádolnak – írja a Guardian.

Vadim Shishimarin harckocsiparancsnok tegnap bűnösnek vallotta magát egy fegyvertelen, 62 éves ukrán civil férfi megölésében, akit a vád szerint az Ukrajna északkeleti részén lévő Csupakhivka falujában öltek meg.

A Guardian tudósítása szerint a 21 éves katona elismerte tettét, egyúttal arra kérte a meggyilkolt férfi özvegyét, hogy bocsásson meg neki. 

Kína felszólítja a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjen átfogó párbeszédet Oroszországgal − jelentette ki csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter a BRICS-országcsoport tagjainak videokonferencia formájában tartott találkozóján.

Az Oroszország, India, Kína, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság gazdasági együttműködési szövetségének tanácskozásán elhangzottakról a kínai külügyminisztérium számolt be − írta meg az MTI. 

Vang Ji figyelmeztetett: az ukrajnai „krízis” komoly csapást mért a nemzetközi kereskedelem rendes működésére, az ellátási láncolatok stabilitására, és fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra, valamint a pénzügyi és energetikai biztonságra. Reményét fejezte ki, hogy Moszkva és Kijev képesek lesznek felülkerekedni a nehézségeken, és folytatni tudják a béketárgyalásokat.

A kínai külügyminiszter hangsúlyozta: a nyugati fegyverszállítások nem fognak békét hozni Ukrajnának, a szankciók és a nyomásgyakorlás pedig nem fogják megoldani Európa biztonságpolitikai dilemmáit.

Az Egyesült Államok szenátusa csütörtökön elfogadta azt a 40 milliárd dolláros sürgősségi csomagot, amely fegyverekkel és egyéb katonai segítséggel támogatja Ukrajnát − írta meg a Politico. 

A törvényhozás felsőháza 86:11 arányban szavazta meg a jogszabályt. Mindkét párt vezetői támogatták az Ukrajnának nyújtandó segítséget, hogy az megerősíthesse védelmi rendszerét.

Az Európai Parlament (EP) jóváhagyta csütörtökön az Európai Bizottság javaslatát, hogy az Európai Unió egy évre függessze fel a közösségbe irányuló valamennyi ukrán exportra, köztük az acélexportra kivetett dömpingellenes és importvámot, és minden vonatkozó védintézkedést − írta meg a Kárpáthír.

Az intézkedéssel az Európai Unió vám nélküli, teljes hozzáférést biztosít Ukrajnának az uniós piachoz. A közösség emellett intézkedéseket hoz a szárazföldi árufuvarozás megkönnyítésére, hogy segítse az ukrán termékek szállítását.

Az intézkedést az Európai Parlament után még az Európai Unió Tanácsának is meg kell vizsgálnia, majd jóvá kell hagynia.

Több kérdést, köztük az ukrajnai helyzetet is megvitatta telefonon csütörtökön Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök és Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök (a hadsereg, a légierő és a tengerészet) egyesített bizottságának elnöke − írta meg az MTI. 

Az orosz védelmi minisztérium által kiadott szűkszavú tájékoztatás szerint az amerikai részről kezdeményezett kapcsolatfelvétel során a felek „megvitatták a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket, beleértve az ukrajnai helyzetet is”. Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezérkari főnök között február 11. óta.

Geraszimov és Milley hat nappal Szergej Sojgu orosz és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kapcsolatba lépése után beszélt egymással. Azt a hívást is a Pentagon kezdeményezte. A mintegy egyórás eszmecsere során amerikai tájékoztatás szerint Austin azonnali tűzszünetet sürgetett Ukrajnában.

Március 1-jén a felek a szíriaihoz hasonló konfliktusmegelőző vonalat létesítettek, mert a két hadsereg műveleti területe közel került egymáshoz; az orosz haderő többször hajtott végre csapást a NATO-tag Lengyelország határai közelében, ahol amerikai egységek állomásoznak. Pénteki amerikai közlés szerint a vonal működését naponta kétszer is ellenőrizték, de érdemi párbeszéd nem folyt rajta Austin és Sojgu kapcsolatfelvételéig.

Az afganisztáni Kabulban született, majd Ukrajnában új életet kezdett Ruhullah Hajinak 34 év alatt kétszer is háború miatt kellett elhagynia az otthonát − írta meg a Guardian. 

Egy héttel Ukrajna februári megszállása után Haji egyedül kelt át a lengyel határon, hogy megkeresse feleségét és gyermekét, akik már elmenekültek. A határon, elmondása szerint, másként bántak vele, mint a többiekkel. Korábban más, nem fehér bőrű menekültek is hasonló tapasztalatokról számoltak be.

Az önkéntesek csak azt látták, hogy nem vagyok fehér, nem vagyok zöld szemű, és nem vagyok szőke. Pedig többet tettem Ukrajnáért, mint sok ukrán 

− mondta el Haji, aki három napig várakozott a holmija nélkül a határon.

Engedélyt adott Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök letartóztatására a kijevi Pecserszki Kerületi Bíróság – írja a CNN. Mindez az ukrán főügyészség egyik Telegram-bejegyzéséből derült ki.

Janukovicsot azzal gyanúsítják, hogy Ukrajna államhatárán keresztül illegális embercsempészetet tervezett.

A vád szerint az Ukrajnát 2010 és 2014 között irányító volt elnök az orosz fegyveres erők három helikopterének segítségével lépte az ukrán–orosz határt illegálisan még 2014-ben, az államhatáron pedig legalább 20 embert szállított át a donyecki területhez tartozó Urzuf külterületén az oroszországi Anapába. 

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára abban bízik, hogy a katonai szövetség tagjai minél gyorsabb döntést hoznak Finnország és Svédország csatlakozása ügyében – írja a BBC.

A tisztviselő nemrég Dániában arról beszélt, hogy a szövetség a finnek és a svédek mellett Törökországgal is szoros kapcsolatban áll, a NATO pedig foglalkozik utóbbi ország aggályaival.

Szerinte ugyanakkor nem ritka, hogy a NATO-ban nézeteltérések vannak, a szövetség ráadásul már tapasztalt az ilyen helyzetek rendezésében.

Több mint egymillió ukrán menekült tért haza, ugyanis közülük sokan csalódtak az Európai Unióban a különböző rendszerekkel való küzdelmekben, de az általuk tapasztalt, növekvő kellemetlenségek is szerepet játszanak a döntésben – közölte Ukrajna nagy-britanniai nagykövete.

A BBC tudósítása szerint Vadim Prisztaiko egy westminsteri esemény alkalmával elmondta, hogy a Nagy-Britanniában lévő ukrán menekülteknek hiányzik a saját otthonuk, szeretteik és a munkájuk is.

A nagykövet szerint annak ellenére döntenek sokan a hazatérés mellett, hogy korábban a kijevi és harkivi polgármester is ennek ellenkezőjét tanácsolta, mivel a két település továbbra sem biztonságos.

Az Európai Parlament (EP) képviselői szerint Belarusz esetében ugyanazokat a szankciókat kellene alkalmazni, mint Oroszországgal szemben – adta hírül az MTI.

Indoklásuk szerint ugyanis „a belarusz rezsim szintén felelős az Ukrajna elleni orosz háborúért, ugyanúgy viselnie kell a nemzetközi jogból eredő összes jogi következményt”.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén kézfeltartással elfogadott állásfoglalásukban a képviselők elítélték a fehérorosz rezsim szerepét az Ukrajna elleni háborúban.

Elítélték a támogatást, amellyel Minszk lehetővé tette az orosz csapatok és fegyverek számára, hogy áthaladjanak Belarusz területén, használják a légterét, tankoljanak és katonai lőszereket tároljanak ott.

Felhívták a figyelmet Oroszország Belaruszban megnövekedett befolyására, beleértve a pénzügyit, ami véleményük szerint komoly kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Minszk képes-e szuverén döntések meghozatalára.

Továbbra is csökken az Ukrajnából Budapestre érkező menekültek száma, jelenleg már csak 311 ember tartózkodik a főváros szálláshelyein – közölte Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes csütörtökön Budapesten újságírókkal, amelyet az MTI adott hírül. 

Azt mondta, a szálláson tartózkodók átlagéletkora nem éri el a húsz évet, 57 százalékuk kiskorú. Az Ukrajnából menekülők eddig 25 973 vendégéjszakát töltöttek fővárosi szállásokon.

A politikus megemlítette, hogy több mint kilencvenezer adag ételt osztottak ki.

Andrij Melnik szerint Ukrajna épp olyan gyorsan nyerhetne felvételt a NATO tagállamai sorába, mint Finnország és Svédország. Ez ugyanis csupán politikai döntés volna, semmi több. És ha Ukrajna tagja lenne a NATO-nak, az atomháborúnak sokkal kisebb volna a kockázata. Putyint ugyanis biztosan megállítaná az attól való rettegés, hogy kemény választ kapna egy nukleáris csapásra − írta meg a Kárpáthír. 

Melnik azt is fejtegette, milyen esélyei vannak Ukrajnának az EU-s tagság elnyerésére. Mint megjegyezte: erre tíz éven belül kerülhet sor. Most azonban a tagjelöltség elnyerése volna a fontos, mert abban a helyzetben el lehetne kezdeni a tagság felé vezető politikai döntés előkészítését.

Megkezdte oroszországi éttermeinek értékesítését a McDonald’s, amely több mint harminc évet töltött az országban – írja a Sky News.

Az amerikai gyorsétteremlánc közlése szerint a Szibériában összesen 25 éttermet üzemeltető Alekszander Govor arról döntött, hogy mintegy 850 orosz éttermet vásárol meg, amelyeket új néven üzemeltet tovább.

A McDonald’s nem hozta nyilvánosságra az eladási árat. 

Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban fogadta csütörtökön Magdalena Andersson svéd miniszterelnököt és Sauli Niinistö elnököt – írja a Guardian.

Biden korábban többször is jelezte, hogy támogatja a két ország csatlakozását a NATO-hoz. A két ország szerdán nyújtotta be hivatalosan is a kérelmét arra, hogy csatlakozzon a katonai szövetséghez.

Egyre gyakoribbak a robbanások az ukrán határtól körülbelül negyven kilométerre lévő oroszországi Belgorodban – írja a Guardian.

A brit lap az egyik helyi boltos beszámolója alapján arról ír, hogy sokan múlt vasárnap is robbanásokra riadtak reggel. Elmondása szerint ugyanakkor sokszor nem világos, melyik fél kezdi éppen a támadást.

Belgorodi tisztviselők állítása szerint ezen a héten már három támadás is történt a településen. 

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatását szolgáló új pénzügyi alap felállítását javasolja Németország az európai uniós társországoknak – jelentette be Olaf Scholz kancellár csütörtökön Berlinben.

A kormányfő a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanács május végi rendkívüli ülésén képviselendő német álláspontot a szövetségi parlamentben (Bundestag) ismertető beszédében kiemelte, hogy nem lehet mesterségesen felgyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását.

A nyugat-balkáni tagjelöltekkel szembeni méltányosság is azt követeli, hogy Ukrajna ne kapjon könnyítéseket. Ugyanakkor gyors és gyakorlatias segítséget kell biztosítani az európai családba tartozó országnak. Ezért kell létrehozni az Ukrajnát támogató szolidaritási alapot, amely a háború utáni újjáépítést is szolgálná

– mondta Olaf Scholz.

Az Európai Parlament képviselői szerint egy olyan különleges nemzetközi törvényszéket kell létrehozni, ahol bíróság elé lehet állítani Oroszország politikai vezetőit, katonai parancsnokait és szövetségeseit az Ukrajna elleni háborúban elkövetett bűntettek miatt – adta hírül az MTI.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott, az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemről szóló állásfoglalásban az EP-képviselők felszólították az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért a háborús bűnök, emberiség elleni bűncselekmények, a népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett bűncselekmények miatt.

Véleményük szerint a vonatkozó vizsgálatoknak és az azokat követő büntetőeljárásoknak az orosz fegyveres erők háborús bűnökben részt vevő teljes személyzetére és a kormányalkalmazottakra is ki kellene terjedniük.

Az EP-képviselők egy különleges nemzetközi törvényszék felállítását szorgalmazták, amely az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió bűncselekményeit vizsgálná ki, és megbüntetné azok elkövetőit, köztük Oroszország és szövetségeseinek politikai vezetőit és katonai parancsnokait.

A különleges nemzetközi törvényszék felállítására indoklásuk szerint azért van szükség, mert az ilyen ügyek elbírálására a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nincs hatásköre.

Az Egyesült Királyság bejelentette, hogy az ukrajnai háború megtorlásaként új korlátozásokat vezet be az orosz légitársasági szektorral szemben.

A szankciók értelmében három légitársaság, az Aeroflot, az Ural Airlines és a Rossiya Airlines nem tudja majd értékesíteni a fel nem használt leszállóhelyeket a brit repülőtereken.

Már lezártuk a légterünket az orosz légitársaságok előtt. Amíg Putyin folytatja barbár támadását, addig mi továbbra is célba vesszük az orosz gazdaságot

– mondta Liz Truss külügyminiszter.

A kormány becslése szerint a leszállóhelyek értéke ötvenmillió font (22 700 millió forint).

Az orosz hadseregben elterjedt az eltussolás kultúrája, mivel Moszkva vezető parancsnokokat rúg ki a teljesítményük miatt – írja a Sky News.

Oroszország legalább két magas rangú parancsnokot bocsátott el az ukrajnai háborúban nyújtott teljesítménye miatt. A brit védelmi minisztérium szerint a hadseregben az eltussolás kultúrája uralkodik.

Szerhij Kisel altábornagyot felfüggesztették „Harkiv elfoglalásának elmulasztása”, Igor Oszipov ellentengernagyot pedig egy orosz cirkáló áprilisi elsüllyesztése miatt. Valerij Geraszimov vezérkari főnök „valószínűleg a posztján marad”, de nem világos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmát élvezi-e.

Az orosz katonai és biztonsági rendszerben elterjedt a bűnbakkeresés, sok, háborúban részt vevő tisztviselő figyelmét egyre inkább elvonja, hogy elkerülje személye besározását – közölte az angol védelmi minisztérium.

A portugál–román védelmi együttműködés kiterjesztéséről és elmélyítéséről írt alá megállapodást csütörtökön Bukarestben a két ország védelmi minisztere António Costa portugál kormányfő és Nicolae Ciucă román kormányfő jelenlétében.

A két miniszterelnök megerősítette: az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette Portugália és Románia együttműködik a NATO védelmi és elrettentő képességének megerősítésén a keleti szárnyon, és mindkét ország támogatja Finnország és Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Costa szerint szükség esetén meghosszabbítják a portugál katonák hat hónapra tervezett romániai küldetését – írta az MTI.

Oroszország globális egészségügyi kérdésekben betöltött szerepéről és az ukrajnai helyzetről is beszélt Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter – írja a Guardian.

A főigazgató közösségi oldalán arról számolt be, hogy biztonságos hozzáférést kért az orosz diplomácia vezetőjétől Mariupolba, Herszonba, Dél-Zaporizzsjába és más ostromlott területekre azért, hogy eljussanak oda a megfelelő egészségügyi segélyek.