Morgan Freeman az egyike annak a közel ezer amerikai állampolgárnak, akit kitiltottak Oroszországból – számolt be a BBC. A teljes névsort szombaton tette közzé az orosz külügyminisztérium, Joe Biden amerikai elnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter is szerepel rajta.

A híres színész 2017-ben videóbeszédet mondott, amelyben Oroszországot az Egyesült Államok elleni összeesküvéssel vádolta, és hazánk elleni harcra szólított fel

– magyarázta az orosz külügyminisztérium. Ez az utalás egy olyan videóra hivatkozik, amelyben Morgan Freeman megvádolta Oroszországot a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozással. 

A szankciókkal sújtott személyek listáján 963 amerikai állampolgár szerepel, köztük több politikus, orvos, aktivista és újságíró. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg is szerepel a listán.

Az orosz hadsereg megsemmisítette a Szeverodonyeck és Liszicsanszk közti hidat – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója.

Emlékeztetett arra is, hogy 2014 júliusában – amikor Liszicsanszkot visszafoglalták a szakadároktól – egyszer már megsemmisítették ugyanezt a hidat. Azután 2016-ban újjáépítették, most viszont a történelem megismételte önmagát – írta a kormányzó. 

Az oroszok az utóbbi időben arra törekedtek, hogy bekerítsék Szeverodonyecket. Elképzelhető, hogy most vissza kellett vonulniuk, és ezért semmisítették meg ismét a hidat.

„Ukrajna és csakis Ukrajna fogja meghatározni, hogy a háború mikor érhet véget” – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Szombati közleményében azt írta: Ukrajna az ENSZ 51. cikkelyének megfelelően él az önvédelemhez való jogával, és Volodimir Zelenszkij elnök is világossá tette a céljaikat.

Nekünk nincs szükségünk mások földjére, de azt sem fogjuk feladni, ami a miénk

– fogalmazott ezzel kapcsolatban a külügyminiszter.

Az Ukrinform hírügynökség emlékeztet arra, hogy a New York Times egy nemrég megjelent véleménycikkében azt írta: Ukrajnának fel kell majd adnia bizonyos területeket, ha azt akarják, hogy véget érjen a háború. Véleményük szerint a külügyminiszer most erre reagált a közleményével. 

Oroszország fontolóra veszi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jó barátját, a volt ukrán parlamenti képviselőt, Viktor Medvedcsukot az azovsztáli ukrán foglyokra cseréli – nyilatkozta Leonyid Szluckij, az Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke.

Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy Medvedcsukot Azov-katonákra cseréljük

– mondta Szluckij május 21-én az oroszok által megszállt Donyeckben tartott sajtótájékoztatón. Viktor Medvedcsukot azért fogták el Ukrajnában, mert hazaárulással gyanúsítják. A Kreml kezdetben megkérdőjelezte Putyin barátjának az elfogását, és hamisítással vádolta Ukrajnát – számolt be az Unian ukrán hírportál. 

Az orosz biztonsági vezetők úgy érzik, hogy az ukrajnai háború elveszett, és épp ezért úgy látják, hogy most van itt az ideje annak, hogy megpuccsolják Vlagyimir Putyint – állítja a Bellingcat nevű oknyomozó portál újságírója, Christo Grozev.

Ők a biztonsági erők azon tagjai, akik tudják, hogy milyen veszélyek leselkednek a rezsimre, és ők maguk most a jövőjüket készítik elő

– mondta Grozev, hangsúlyozva azt is, hogy ezek az emberek pontosan tudják, mennyire súlyos veszteségei vannak Oroszországnak a háborúban, és ennek alapján tudják, hogy „Oroszország már elvesztette ezt a háborút”. 

Hozzátette: ahhoz, hogy megnyerje a háborút, Vlagyimir Putyinnak tömeges mozgósítást kellene elrendelnie, de ez komoly társadalmi feszültséget eredményezhetne Oroszországban, ezért nem akarják meglépni. Grozev szerint Putyin belső köreiben néhányan azt is mondták, hogy be kellene vetniük taktikai nukleáris vagy vegyi fegyvereket, miközben más bizalmasai úgy vélik, hogy elég volt a háborúból és a veszteségekből. 

A háború kezdete óta már több alkalommal is híresztelték, hogy puccs készül Vlagyimir Putyin ellen.

Lehetetlen megállítani

– mondta az állítólagos puccsról a múlt héten az ukrán hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov. 

Rakétatámadást hajtottak végre az oroszok a nyugat-ukrajnai Rivnei területen egy katonai célpont ellen – írja az Ukrinform hírügynökség.

A csapást még szombat reggel hajtották végre az oroszok, hat ember sérült meg. Vitalij Koval, a régió vezetője azt írta a Telegramon, hogy a sérültek orvosi ellátást kaptak, stabil állapotban vannak. 

Az ukrán főügyészség sajtószolgálata szerint az orosz invázió kezdete óta legalább 232 gyermek halt meg Ukrajnában – számolt be az Independent. 

A Telegramon közzétett bejegyzésben arról is beszámoltak, hogy a haláleseteken kívül további 430 gyerek megsebesült a háborúban. 

Tűz ütött ki egy repülésfejlesztési kutatóintézet közelében Oroszországban, a Moszkvai területen – írja a napi.hu.

A tűz szombat reggel 9 óra körül keletkezet Zsukovszkij településen, a Központi Aerohidrodinamikai Intézet (TsAGI) mellett lévő transzformátorállomáson.

Az intézményt még 1918-ban alapította Nyikolaj Zsukovszkij (az említett település névadója), az orosz repülés egyik fontos alakja. 1994 óta állami kutatóintézetként működik, önmagukat – a Newsweek szerint – „a világ legnagyobb tudományos kutatóintézeteként” aposztrofálják. A kutatóközpont részt vett többek közt az új generációs orosz repülőgépek, az Il–96 és a Tu–204 fejlesztésében is. 

A lángok 300 négyzetméteres területre terjedtek ki, de más épület nem gyulladt ki. Az orosz katasztrófavédelem közlése szerint a tüzet egy órán belül eloltották, áldozatok és sérültek nincsenek.

Az utóbbi időben az Ukrajnával határos oroszországi területekről, valamint időnként az orosz hátországból is érkeztek jelentések tűzesetekről. Egyesek szerint ezek egy része szabotázsakció is lehetett, amiket a háborút ellenző oroszok vagy ukrán diverzánsok hajtanak végre. 

A Daily Mail listája szerint az alábbi események történtek Oroszországban, illetve Belaruszban (ahol szintén orosz csapatok állomásoznak) az utóbbi egy hónapban: 

• Április 21.: Orosz tisztviselők szerint 17 ember meghalt a Moszkvától 180 kilométerre északnyugatra fekvő Tverben lévő, Sz–400 AD rendszert és Kalibr rakétát fejlesztő légi-űrvédelmi kutatóintézetben.
• Április 21.: felrobbant a Dmitrijevszkij vegyi üzem Kineszma városában, 950 kilométerre Ukrajnától.
• Április 22.: Ivanovóban felgyújtottak öt orosz katonai sorozási irodát.
• Április 22.: Lángba borult a Koroljov Energia rakéta- és űrvállalat.
• Április 23.: Összeomlott egy vízerőmű-komplexum Kuban közelében.
• Április 25.: A Rosznyefty brjanszki olajraktára kigyulladt.
• Április 25.: Az Uszurijszki katonai légierő bázisa is lángba borult.
• Április 28.: Tűzvészről készült felvétel egy építkezésen a fehéroroszországi Minszkben.
• Április 28.: Moszkvában kigyulladtak a nacionalista orosz „Z” szimbólummal jelölt autók.
• Április 29.: Több épület kigyulladt Oroszországban, miután tűzvész tombolt egy iszhimi bevásárlóközpontban.
• április 30.: A jelentések szerint szabotázs történt Szahalinban a GRES-2 120 megawattos széntüzelésű erőműben.
• Május 1.: videókon dokumentálták, hogy üzemanyagolaj-tartályok égnek Mityiscsiben, egy üzemanyagraktárban, mindössze harminc percre a Kremltől.
• Május 1.: fotók azt sugallták, hogy szabotázs miatt megsemmisült egy vasúti híd az oroszországi Kurszki területen.
• Május 2.: filmfelvételek készültek róla, hogy tűz ütött ki egy lőszergyárban a Permben, az Urál hegység közelében.
• Május 3.: Kigyulladt egy négyemeletes, Kreml-közeli raktár a moszkvai régió Bogorodszk városrészében.
• Május 4.: Felvételek készültek a Nyizsnyij Novgorod-i terület Dzerzsinszkij ipari övezetében keletkezett nagy tűzről.
• Május 4.: Nyizsnyevartovszkban több Molotov-koktéllal megdobáltak egy orosz katonai sorozási irodát.
• május 8.: Novoaltájszkban kigyulladt egy raktárépület.
• Május 8.: Permben kigyulladt a katonai repülési főiskola.
• Május 11.: Filmfelvétel készült a nagy honvédő háború emlékművének kigyulladásáról Peledujban.
• Május 13.: Molotov-koktélokkal támadták meg az omszki katonai nyilvántartó és sorozási irodát.
• május 13.: Nagy tűz ütött ki a szverdlovszki terület rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálatában.
• Május 13.: Tűz ütött ki az Irkutszki Ifjú Nézők Színháza mellett Oroszországban.
• Május 15.: Tűz ütött ki a Gloria Jeans vállalat gyártóépületében Sahti városában.
• Május 16.: A moszkvai DM Tower üzleti központban lángoló épületről készült felvétel.
• Május 17.: Tűz ütött ki egy műanyagot előállító vegyi üzemben Berdszkben.

Több mint 1,3 millió embert, köztük csaknem negyedmillió gyermeket deportáltak orosz területre egy ukrán tisztviselő szerint – számolt be az Independent.

Ljudmila Gyenyiszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa elmondta, hogy csak az elmúlt 14 órában 17 306 embert hurcoltak el erőszakkal. 

Május 21-én reggelig Oroszország 1 377 925 embert deportált a területére, köztük 232 480 gyermeket 

– mondta. 

Az ukrán külügyminisztérium szerint a Luhanszki területen található Rubizsnye település is Mariupol sorsára juthat.

A minisztérium Twitteren tett közzé megrázó fotókat a korábban 60 ezer lakosú városról. 

Szergej Hajdaj, a luhanszki regionális államigazgatás vezetője szerint az orosz csapatok teljesen elpusztították a Luhanszki területen található Rubizsnyét

– írták a posztban.