Ez a poszt a következő Percről percre része:
Brit kémfőnök: Vlagyimir Putyint szanatóriumba küldik, hogy elkerüljék a puccsot
-
Az orosz csapatok offenzívára készülhetnek a Herszoni régió északi részén a régió elfoglalása érdekében, valamint Zaporozzsje elfoglalását tervezhetik – áll az American Institute for War Studies jelentésében.
A Herszoni regionális államigazgatás szerint a megszállók a térség északi részén fekvő Arhangelszkben és Viszokopilban is pótolják az állományukat a katonai tevékenység erősödésére számítva Herszon-Mikolajev körzet határa körül.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
-
Vlagyimir Medinszkij orosz elnöki tanácsadó vasárnap közölte: Oroszország kész folytatni a Kijev kezdeményezésére leállított tárgyalásokat Ukrajnával – számolt be a TASZSZ orosz hírügynökség.
Mi a magunk részéről készen állunk a párbeszéd folytatására. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a további béketárgyalások labdája Ukrajna térfelén van. A tárgyalások leállítása teljes mértékben ukrán kezdeményezés volt
– mondta egy fehérorosz televíziós csatornának adott interjúban, hozzátéve, hogy „Oroszország soha nem zárkózott el a tárgyalásoktól, még a legfelsőbb szinten sem”, amit elmondása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször megismételt.
Az államfőknek azért kellene találkozniuk, hogy végleges megállapodásokat kössenek, és dokumentumokat írjanak alá, de nem azért, hogy fényképeket készítsenek
– magyarázta.
-
Egy orosz katonai tiszt a CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy bűntudatból hagyta el a posztját az orosz katonaságban. Mindezt hetekkel az után, hogy Ukrajnába küldték.
A tiszt, aki névtelen akart maradni a nyilvánosság előtt, azt mondta, hogy az invázióról való elmélkedés után döntött a lemondása mellett. Elmondta, hogy
A HATÁRÁTLÉPÉS UTÁN EGY KATONAI OSZLOPBAN HALADVA ELREJTETTE AZ ARCÁT, MERT SZÉGYELLTE, HOGY AZ UKRÁNOK A SAJÁT FÖLDJÜKÖN LÁTJÁK.
Néhány hét múlva bevetették, és azt a küldetést kapta, hogy javításra szoruló felszereléseket szállítson egy pontról a másikra – ekkor hallott először híreket az ottléte alatt. Azt mondta:
Így tudtam meg, hogy Oroszországban bezárnak az üzletek, és összeomlik a gazdaság. Bűnösnek éreztem magam emiatt. De még nagyobb bűntudatom volt, amiért Ukrajnába jöttünk.
Hamarosan közölte a parancsnokával, hogy le kíván mondani, aki erre azt mondta, hogy „büntetőeljárás indulhat ellene”. Azonban miután a férfi kitartott az álláspontja mellett, képes volt ott helyben megírni a lemondását.
A nyugati sajtóban az utóbbi időben gyakran jelentek meg beszámolók arról, hogy orosz katonák megtagadták a harcot.
-
A YouTube több mint 9000 csatornát és 70 000 videót törölt az ukrajnai háború miatt.
A közösségi platform tartalommenedzsere, Neal Mohan azt mondta: a videókat a közösségi irányelvek megsértése miatt távolították el. Ezek közt voltak olyan – a legtöbb esetben az orosz külügyminisztériumhoz és védelmi minisztériumhoz köthető – csatornák is, amelyek videóiban „felszabadító küldetésként” emlegették az Ukrajna elleni agressziót.
Neal Mohan azt is kifejtette, hogy ezzel az erőszakos események tagadására vonatkozó irányelvet sértették meg (ugyanezen az alapon törlik például a holokauszttagadó videókat is).
-
Nemrég egy petíció indult annak érdekében, hogy oldják fel azt a tilalmat, amely a hadi szolgálatra behívható korú férfiaknak megtiltotta Ukrajna elhagyását. Szombatig 25 ezren írták alá a kezdeményezést, amelyre Volodimir Zelenszkij vasárnap egy sajtótájékoztatón reagált.
Az ukrán elnök azt mondta: a mostani helyzetben – amikor katonák százezrei harcolnak a fronton, és sokan közülük elesnek – szerinte inkorrekt dolog még csak a javaslattal is előállni.
Nem is értem, hogy kihez szól ez a petíció: hozzám vagy azoknak a katonáknak a szüleihez, akik életüket adták Ukrajnáért?
– kérdezett vissza Zelenszkij arra a kérdésre, hogy mit szól a petícióhoz. Hozzátette azt is, hogy a későbbiekben lehet szó arról, hogy feloldják a tilalmat, de ennek még nincs itt az ideje.
Az UNIAN hírügynökség a Telegramján egy szavazást is indított a kérdésben. Ott 41 százalék azt mondta, hogy a tilalmat fel kellene oldani, míg 59 százalék ellenezte ezt.
-
Mintegy 350 embert ejtettek túszul az oroszok egy Jahidna nevű faluban – írja az Ukrinform.
Az eset még márciusban történt, de az ukrán főügyészség, valamint a hágai Nemzetközi Bíróság szakértői csak most, vasárnap jártak a helyszínen. Az ukrán főügyészség szerint az eddigi vizsgálatok alapján azt alapították meg, hogy
március 3. és március 31. közt 350 helyi lakost tartottak fogva a helyi iskolaépület 197 négyzetméteres pincéjében.
„A gyakorlatban a pincében fogva tartott embereket élő pajzsként használták, mert az iskola egyben az orosz hadsereg központja is volt” – állítja az ukrán főügyészség, amely szerint az érintettek közt 77 kiskorú és azon belül 5 csecsemő is volt.
a 350 ember közül tízen meghaltak.
Az ügyészség szerint sok idős embert is az épületbe zsúfoltak, akik a nem megfelelő higiéniai körülmények és a bezártság miatt életüket vesztették.
-
Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere azt mondta, hogy a város egy járvány küszöbén áll, mert nem jutnak hozzá tiszta ivóvízhez.
A csatornák nem működnek, miközben az egész városban rendszertelenül ásnak tömegsírokat. A nyári esőzésekkel az összes méreganyag a folyókba, a tengerbe és azokba a kutakba kerül majd, ahonnan az emberek a vizet szerzik
– mondta a polgármester.
Mindeközben Petr Andrjuscsenko, Mariupol polgármesteri tanácsadója egy videót közölt arról, hogy honnan szereznek vizet az emberek:
A várost irányító donbászi szakadárok ugyanakkor azt állítják, hogy vasárnapra az egyik nagyobb, Mariupolba tartó vízvezetéket már helyreállították.
-
Észtországban, egy kisváros közepén öt méter magas, homokból készült szobrot állítottak az ukrán elnöknek.
A szobrot Torva településen állították fel, és összesen 72 tonna homokot használtak fel hozzá. Úgy tervezik, hogy hivatalosan június 21-én adják át.
-
Vlagyimir Putyint „szanatóriumba fogják küldeni azért, hogy elkerüljék a puccsot” – ezt állította Sir Richard Dearlove, a brit MI6 korábbi vezetője egy podcastműsorban.
Az orosz elnök elleni puccs lehetőségét a háború kezdete óta híresztelik. Legutóbb azt állították, hogy már a biztonságpolitikával foglalkozó vezetők egy része is ellene készülődik.
Ezzel kapcsolatban Sir Richard Dearlove – aki 1999 és 2004 közt vezette a brit titkosszolgálatot – most azt mondta: Vlagyimir Putyin ellen nemcsak puccs készül, hanem súlyos beteg is (ezt szintén híresztelték már párszor, bár legutóbb azt állították, hogy meggyógyult),
és emiatt már most azt tervezik a Kremlben, hogy a jövő évben szanatóriumba küldik őt.
„Azt hiszem, hogy 2023-ban távozni fog, valószínűleg egy szanatóriumba, ahonnan már nem Oroszország vezetőjeként fog előjönni” – mondta a kémfőnök, hozzátéve azt is, hogy a következő másfél évben szerinte rendszerváltás lesz Oroszországban az „ukrajnai katasztrófa” miatt, bár az elit természetesen nem fog szőröstül-bőröstül eltűnni.
Sir Richard Dearlove a műsorban arról is beszélt, hogy szerinte az orosz közvélemény még mindig egyértelműen Vlagyimir Putyin pártján áll, azonban a szakértők már szép lassan kezdenek elbizonytalanodni azzal kapcsolatban, hogy valóban jó politikát folytat-e a Kreml.
-
Egy rövid felvételt tettek közzé vasárnap Rubizsnye városából, amely az ukránok szerint a következő Mariupol lehet.
Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális államigazgatás vezetője szerint az orosz csapatok teljesen elpusztították a Luhanszki területen található Rubizsnyét
– írta korábban az ukrán külügyminisztérium.
A város Szeverodonyeck közelében található, amelyet már hetek óta próbálnak bekeríteni az oroszok. Rubizsnye elfoglalásával március vége, április eleje óta próbálkoznak az oroszok, a településen még mindig zajlanak a harcok.
-
Az ukrán elnök vasárnap Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott közös sajtótájékoztatót Kijevben. Volodimir Zelenszkij azt mondta: Ukrajna mindig is az Európai Unióhoz tartozott.
Senki sem tudja jobban legközelebbi barátainknál, hogy Ukrajna valójában már régóta az Európai Unióhoz és Európához tartozik
– mondta az ukrán elnök, hozzátéve azt is, hogy az ukránok is magukénak érzik az uniót.
Volodimir Zelenszkij arra is kitért, hogy az EU-tagság hivatalos megszerzéséhez még le kell győzniük néhány adminisztratív és gyakorlati akadályt, amihez olyan „nagykövetekre” van szükségük, mint például Lengyelország, amely támogatja ezt. Arról, hogy szerinte felveszik-e Ukrajnát az unióba, azt mondta:
Biztosak vagyunk benne, hogy ez meg fog történni. Egyelőre arra várunk, hogy júniusban megkapjuk az uniós tagjelölti státuszt.
-
97 különböző számláról összesen 254 millió eurót foglaltak le orosz oligarcháktól Ausztriában – írja a Kronen Zeitung.
Emlékeztettek arra, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár a háború kezdetén hozott létre egy minisztériumok közti operatív törzset, amelynek az a feladata, hogy felkutassa az Európai Unióban a szankciók által sújtott orosz érdekeltségeket.
A kancellári hivatal vasárnap közölte, hogy eddig 254 millió eurót sikerült lefoglalniuk, valamint hogy további esetekben is vizsgálatot folytatnak. Karl Nehammer és Gerhard Karner belügyminiszter gratulált az eredményekhez az operatív törzs munkatársainak.
Ezzel a lépéssel ott csapunk oda az oligarcháknak, ahol igazán fáj nekik: a pénzüknél. Ausztria mindent megtesz azért, hogy bármiféle »ha« és »de« nélkül életbe léptesse a szankciókat az agresszorok, Putyin támogatói ellen
– mondta a kancellár.
A Kronen Zeitung szerint a 254 millió eurós összeg azért is mondható nagynak, mert ennek az összegnek körülbelül a felét találták meg Németországban.
-
Aki katonai kiképzésben részesült, és megkapta a behívót a hadseregbe, annak nincs esélye megúszni – ezt mondta Badó Zsolt, a Kárpátalja hetilap szerkesztője egy interjúban.
Aki kapott valamilyen katonai kiképzést, azt már elkezdték erőszakosan begyűjteni. Kimegy a behívó egyszer, kétszer, harmadszor, majd mennek az állig felfegyverzett rendőrök, és az ágy alól is kihúzzák. Ez nem a Hair világa, nem segít, ha fogjuk és széttépjük a behívót
– fogalmazott az újságíró.
Kifejtette: ő maga nem volt katona, ezért egyelőre nem kapott behívót, de nem zárja ki, hogy később ő is megkapja a levelet. „Bevallom, aggódva lesem a postást” – mondta.
Beszámolt arról is, hogy a kollégái többsége már elmenekült Magyarországra, és onnan dolgoznak.
Ők addig mentek, amíg szabad volt az út, más ismerőseim pedig úgy jutottak át a határon, hogy egy nagyobb összeget tettek az útlevelükbe
– fogalmazott.
Az interjúban Badó Zsolt azt is kifejtette, hogy Beregszászon nem tartanak attól, hogy becsapódik egy rakéta, mivel az már nagyon közel van a határhoz és a NATO-hoz. Ennek ellenére sokan elhagyták Kárpátalját is, az ő helyükre, a megüresedett házakba viszont rendszerint kelet-ukrajnai menekülteket költöztetnek be.
Az is működik már, hogy a hatóságok közreműködésével üres házakba költöztetik be a háború elől menekülőket, egyelőre még az a gyakorlat, hogy ilyenkor felhívják a tulajdonost, és a beleegyezését kérik
– fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy a falvakban még viszonylag kevesen vannak, de a városokat már elárasztották. „Beregszász tele van keletről jött menekültekkel, az itteni magyar főiskola, a színház, a magyar gimnázium épülete és kollégiuma is megtelt velük, jelenleg az intézmények tanárai gondoskodnak róluk” – vázolta a helyzetet.
-
Franciaország európai ügyekért felelős minisztere arra figyelmeztette Ukrajnát, hogy az EU-csatlakozási folyamata akár „15-20 évig” is eltarthat – számolt be a BBC. Clement Beaune egy párizsi rádióban azt nyilatkozta:
Őszintének kell lennünk. Ha azt mondjuk, hogy Ukrajna hat hónapon vagy egy-két éven belül csatlakozik az EU-hoz, akkor hazudunk. Valószínűleg csak 15 vagy 20 év múlva történik meg, ez egy hosszú folyamat.
Kommentárja hideg zuhany lehetett Volodimir Zelenszkijnek, aki Oroszország invázióját követően gyorsított belépést remél a szervezetbe. Ukrajna EU- és NATO-csatlakozási törekvéseit tekintik a fő oknak, amiért Vlagyimir Putyin orosz elnök megindította invázióját.
-
Ukrajna három hónappal, augusztus 23-ig meghosszabbította a hadiállapotot. Volodimir Zelenszkij elnök először február 24-én írta alá az általános katonai mozgósítási felhívással egybekötött rendeletet, amelyet azóta két alkalommal is meghosszabbított.
Vasárnap az ukrán parlament abszolút többséggel megszavazta a harmadik meghosszabbítást, mivel Oroszország továbbra is a keleti Donbász régióra összpontosítja offenzíváját – számolt be a BBC.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a vasárnapi parlamenti ülésen bejelentette, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt elő, amely alapján különleges jogi státust adnak Lengyelország állampolgárainak Ukrajna területén.
Szerhij Nyikiforov elnöki szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség tájékoztatása szerint elmondta, hogy a tervezet jelenleg kidolgozás alatt áll a külügyminisztériumban, és hasonló lesz a Lengyelországban az ukránok támogatásáról hozott törvényhez.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, vasárnap felszólalt a kijevi parlamentben az ukrajnai látogatáson tartózkodó Andrzej Duda lengyel államfő. Duda hangot adott az ukrán katonák helytállása iránt érzett „csodálatának”, külön kiemelve Mariupol védőit.
Duda felszólalását követte Zelenszkijé, aki bejelentette, hogy egyezség született Lengyelországgal egy olyan kétoldalú megállapodásról, amely egyszerűsíti a két ország közötti határátlépést – számolt be az MTI.
-
Az ukránok szerint egy orosz haditudósító, Alekszandr Kotz árulta el egy orosz löveg pozícióját, ezután sikerült azt megsemmisíteniük.
A 240 milliméteres, 2SZ4 Tyulpan (magyarul: Tulipán) típusú önjáró löveg megsemmisítése az alábbi videón látható:
A löveget Rubizsnye településen, Szeverodonyecktől nem messze semmisítették meg. Az ukránok szerint korábban ezzel a löveggel bombáztak le egy hidat, valamint Szeverodonyecket is lőtték vele.
Felmerült továbbá az is, hogy a löveg pozícióját az egyik orosz haditudósító árulhatta el, miközben a munkáját végezte:
Alekszandr Kotz a Telegramon tagadta, hogy így lenne. Azt állította, hogy egyrészt teljesen máshol készítette azt a felvételt, másrészt pedig előre megbeszélték azt, hogy a löveg még az előtt elhagyja a pozícióját, hogy a filmanyag adásba kerülne.
-
Az oroszok megkezdték az Azovsztal-acélgyár környékének aknamentesítését – írja a RIA Novosztyi.
Tudósításukban azt írják, hogy a létesítmény körül az orosz csapatok helyeztek el aknákat azért, hogy megakadályozzák a védők kimenekülését, ezeket hatástalanítják most. Ezenkívül még mindig zajlik a gyár területének átvizsgálása, több épületben is ukránok által otthagyott lőszert találtak.
Az egyik ilyen lőszerraktárat a szakadárok szerint néhány, magát meg nem adó védő megpróbálta felrobbantani, aminek következtében hatan meghaltak, és négyen megsérültek.
-
Az ukrán védelmi minisztérium közzétette a napi adatokat Oroszország harci veszteségeiről – számolt be a Sky News.
Eszerint eddig csaknem 30 000 orosz katona halt meg, 1285 harckocsi roncsolódott, és 204 repülőgép semmisült meg.
-
Háromnapos körútra indul Szenegálba, Nigerbe és Dél-Afrikába Olaf Scholz. Útjának első állomása Szenegál, amely több milliárd köbméter gázkészlettel rendelkezik, és várhatóan Németország egyik legnagyobb gáztermelőjévé válik.
Németország igyekszik csökkenteni az Oroszországtól való nagy fokú gázfüggőségét.
Scholz a megújuló energiaforrások fejlesztésével kapcsolatos lehetséges együttműködésről is tárgyalni akar. Szenegálban egy naperőművet fog meglátogatni, miután találkozik, és közös sajtótájékoztatót tart az ország elnökével, Macky Sall-lal.
Németország meghívta Szenegált és Dél-Afrikát is, hogy vendégként vegyenek részt a júniusi G7-csúcstalálkozón, amelynek Németország ad otthont – írja a Guardian.
-
Bombatámadásban megsérült Andrej Sevcsik, a Zaporizzsjai területen található Enerhodar polgármestere és annak két testőre – számolt be a TASZSZ.
Az előzetes információk szerint az elöljáró házánál helyeztek el egy házi készítésű robbanószerkezetet.
A hatóság szerint a polgármester már többször kapott halálos fenyegetést Ukrajnában. A robbanás akkor történt, amikor Sevcsik belépett az otthonába.
-
Szándékosan akar éhínséget előidézni a Közel-Keleten és Afrikában Vlagyimir Putyin orosz elnök Németország volt moszkvai nagykövete szerint, aki a Der Tagesspiegel című berlini lapnak vasárnap azt mondta, a Kreml migránsáradattal akarja destabilizálni Európát.
Putyin úgy gondolja, a gabonaimport összeomlásával éhezők milliói menekülnek el a térségből Európa felé, ahogyan szíriaiak milliói menekültek korábban a háború borzalmai elől
– fogalmazott Rüdiger von Fritsch.
A diplomata úgy vélte, az orosz erők ezért bombázzák az ukrajnai gabonaraktárakat, és akadályozzák meg, hogy Ukrajna – a világ egyik legnagyobb gabonaszállítója – gabonát exportáljon – írta az MTI.
-
Alekszandr Volfovics, a belarusz Biztonsági Tanács államtitkára közölte, hogy ukrán szabotázs- és felderítőcsoportok lépnek be Belarusz területére.
Az ukrán–belarusz határ menti telephelyek mérnöki felszerelése, a bányászat, a blokkolások, szabotázs- és felderítőcsoportok akciói folyamatban vannak, beleértve a belarusz területre való bejutást
– mondta vasárnap a Belarusz–1 TV Arzenál című műsorában a Biztonsági Tanács államtitkára. Hozzátette, hogy értesüléseik szerint az ukrán fegyveres erők csoportosulása jelenleg
- Rivne irányában ukrán területen 10,5 ezer fő,
- Csernyihivben 4,5 ezer fő,
- Kijevben több mint 5,5 ezer fő.
-
Szakértők továbbra is azt állítják, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin egészségi állapota napról napra romlik. Egyesek azt jósolják, 2023 tavaszán jöhet el a Putyin-korszak vége és egyúttal a vezető halála – írta a TSN.
Mark Galetotti, a University College London professzora, aki Putyin életrajzával foglalkozik, azt mondta a Mirrornak, hogy közeledhet „a Kreml diktátorának vége”.
A tudósnak meggyőződése, hogy az orosz vezető ideje „fogyóban van”, mivel egyre terjednek azok a pletykák, melyek szerint Putyin betegsége napról napra súlyosbodik. Hozzáteszi: az is ronthat az elnök egészségi állapotán, hogy nem a tervek szerint halad Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja.
-
Csak Ukrajnának van joga dönteni a jövőjéről – mondta a lengyel elnök ukrán politikusoknak.
Andrzej Duda volt az első külföldi vezető, aki az orosz invázió óta személyesen mondott beszédet az ukrán parlamentben.
Azt mondta: „Aggasztó hangok jelentek meg, amelyek szerint Ukrajnának engednie kell Putyin követeléseinek.
Csak Ukrajnának van joga dönteni a jövőjéről. Semmit rólad nélküled
– mondta a lengyel elök.
-
A luhanszki régióban található Liszicsanszk egy védett pincéjében hozott létre egészségügyi központot az ukrán Vöröskereszt – számolt be Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület vezetője.
A támadástól védett alagsorban lehetőségük van az orvosoknak megvizsgálni az embereket, konzultálni velük, valamint kiadni a létfontosságú gyógyszereket, amelyek humanitárius segéllyel érkeznek a városba – írta a TSN.
Liszicsanszkban sok egészségügyi intézmény megrongálódott a támadások miatt. Az óvóhelyen tartózkodó emberek pedig nem férnek hozzá a gyors egészségügyi ellátáshoz, ezért úgy döntöttünk, megszervezzük az első ideiglenes egészségügyi központot
– mondta a civil szervezet vezetője, Olga Kudajeva.
-
Olena Zelenszka, Ukrajna first ladyje férjével, Volodimir Zelenszkijjel együtt adott interjút az ukrán Rada televíziónak.
Ez a második alkalom, hogy a házaspár együtt mutatkozott az ukrajnai háború kezdete óta, mivel a nő és közös gyermekeik biztonságuk érdekében egy titkos helyen tartózkodnak. Az ukrán first lady elmondta:
Nem tudom, mit mondjak. A legrosszabb megpróbáltatás a háború.
Nem mondhatom, hogy bármi sokat változott volna a háború kezdete óta. Megbízható és szavahihető volt, és az is maradt. A nézőpontja nem változott
– mondta Olena a férjéről. Hozzátette:
A családunk, mint a többi ukrán család, most szétvált.
A műsorvezető erre közbe vetette, hogy „a háború gyakorlatilag elvitte a férjét”, amire így válaszolt:
Senki sem veszi el tőlem a férjemet, még a háború sem. A munkahelyén él, alig látjuk. Két és fél hónapja egyáltalán nem láttuk őt. Csak telefonon beszéltünk. Eddig néhány alkalommal tudtunk találkozni éss hálás vagyok ezért a lehetőségért, mert most együtt töltjük az időt.
-
A huszonegy országot tömörítő Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (APEC) hat tagállama, köztük Dél-Korea és az Egyesült Államok közös közleményben ítélte el Oroszországot, amiért megtámadta Ukrajnát – jelentette be vasárnap a dél-koreai ipari miniszter a szervezet tanácskozásán.
A közlemény aláíró országai – az Egyesült Államok és Dél-Korea mellett Japán, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland – egyúttal aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai humanitárius helyzet, valamint az élelmiszer- és energiapiac válsága miatt, és azonnali csapatkivonásra szólították fel Moszkvát.
A dokumentum független a szervezet bangkoki ülése végén kiadott hivatalos közleménytől.
-
A Harkivi területen található Izjum városának egyik lakóját orosz katonákkal való együttműködéssel gyanúsítják – számolt be a harkivi regionális ügyészség.
A jelentés szerint a gyanúsított önként működött együtt az orosz megszállókkal. A nyomozás szerint a 42 éves férfi önként vállalta el az úgynevezett „orvosi szolgálat vezetője” pozíciót.
Feladatai közé tartozott a gyógyszerek szétosztása a civil lakosság körében – írta az Unian.
-
Hat ukrán katona meghalt az Azovsztal acélüzem területén, amikor megpróbálták felrobbantani lőszerraktárukat, mielőtt megadták volna magukat – számolt be az orosz média szerint a „Donyecki Népköztársaság” vezetője, Denisz Puszilin.
Nem tudni, hogy kik tették ezt, a felelősséget senki sem vállalja, de miután a főcsoport kivonult valaki elrendelte, hogy robbantsák fel a lőszerraktárat. Elsiették és nem volt világos a parancsuk, így hat ember azonnal meghalt, valamint tudomásom szerint négyen megsérültek
– idézi a TASZSZ Puszilint.
A vezető hozzátette: nem tudni hány ukrán katona maradt az üzemben, de az egész területet átkutatják majd.