Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Az ukrajnai háború címén Moszkva ellen bevezetett büntetőintézkedésekre reagálva az orosz alsóház kedden megkezdte a megtorlás jogi lehetőségének kialakítását az orosz médiát korlátozó államokkal szemben – adta hírül az MTI.

Első olvasatban elfogadta az Állami Duma, az orosz parlament alsóháza kedden az orosz médiát diszkrimináló vagy betiltó országok ellen teendő válaszlépésekről szóló törvényjavaslatot.

Ez felhatalmazná a legfőbb ügyészt és helyetteseit, hogy betiltsák ezen országok médiáját, valamint hogy visszavonják a külföldi médiumok regisztrációját és engedélyét, ha törvénysértő információkat terjesztenek, például ha „tiszteletlenül viszonyulnak Oroszország népéhez, kormányához és alkotmányához”, továbbá ha lejáratják fegyveres erőit.

A törvényhozók azt is kezdeményezték, hogy a tájékoztatási törvényt olyan rendelkezéssel egészítsék ki, amelynek értelmében a hatóságok korlátozhatnák a hozzáférést azokhoz az információforrásokhoz, amelyek ismételten „tiltott vagy törvénysértő információkat” terjesztenek.

A kedd éjféltől Magyarországon életbe lépő háborús veszélyhelyzet a jogalkotást leegyszerűsítő lépés – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz–ukrán háború, és ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány − írta meg az MTI. 

Azt mondta: a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt „ez nem jelent háborús fenyegetést” − fűzte hozzá, ahogyan azt is:

Ukrajnának területet kellene átengednie Oroszországnak a háború befejezéséhez − szorgalmazta Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon.

A The Washington Post című amerikai lap keddi beszámolója szerint Kissinger azzal érvelt, hogy az Egyesült Államoknak és a nyugati országoknak nem szabadna Oroszország szégyenteljes vereségére törekedniük Ukrajnában, mert ez súlyosbíthatja Európa hosszú távú stabilitását − írta meg az MTI. 

Kissinger hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak tudatában kell lenniük, hogy Oroszország mennyire fontos Európának, s nem szabad, hogy „a pillanat hevében elragadtassák magukat”. A volt külügyminiszter emellett arra bátorította a Nyugatot, hogy bírja rá Ukrajnát tárgyalásokra a status quo ante, vagyis a háborút megelőző állapot helyreállítása alapján.

A tárgyalásoknak az elkövetkező két hónapban kell megindulniuk, mielőtt olyan zűrzavar és feszültség keletkezne, amellyel már nehéz lenne megbirkózni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo ante helyzethez való visszatérésnek kell lennie. A háború ezen a ponton túli folytatása már nem Ukrajna szabadságáról, hanem egy új háborúról szólna, amely már Oroszország ellen folyna.

− mondta a 98 éves politikus Davosban. 

A The Washington Post szerint a Kissinger által hivatkozott status quo ante annak az állapotnak a helyreállítását jelentené, amelyben Oroszország ellenőrizte a Krím félszigetet és informálisan fennhatóságot gyakorolt a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki szakadár területek felett.

t.

Mezőgazdasági munkálatok közben a traktor egy TM-62M típusú harckocsi aknára futott rá, a sofőr meghalt − közölte a Kárpáthír. 

Május 23-án 17 óra 34 perckor érkezett bejelentés a 101-es segélyhívóra, miszerint robbanás történt a Csernyihiv megyei Kijevka település határában egy szántóföldön. A helyszínre kiérkező pirotechnikusok a bombaszakértőkkel közösen átvizsgálták a környéket, hogy vannak-e más robbanószerkezetek, és egy másik TM-62M páncéltörő aknát is találtak.

A traktor vezetőjét válságos állapotban szállították kórházba a mentők, azonban a férfi belehalt sérüléseibe.

Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovákia azt követeli, hogy a nyugati szankciók miatt zárolt orosz vagyont kobozzák el és fordítsák Ukrajna újjáépítésére − derült ki a négy uniós tagállam hétfőn közzétett közös leveléből.

A dokumentum felidézi, hogy május 3-i ukrán becslések mintegy 600 milliárd dollárra tették a háborús pusztítás mértékét. Ugyanakkor az orosz hadművelet még folyamatban van és az összeg még jelentősen emelkedhetett − közölte az MTI.

Ukrajna újjáépítési költségeinek jelentős részét, ideértve az orosz katonai agresszió áldozatainak kárpótlását, Oroszországnak kell fedeznie

− áll a levélben, amelyet az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán készülnek előterjeszteni.

Az ukrajnai háború alakulásáról és az élelmiszerválság elkerüléséről egyeztetett Mario Draghi kormányfő bolgár kollégájával, Kiril Petkovval, akivel Rómában találkozott hétfőn − írta meg az MTI. 

A római kormánypalota közleménye szerint a több mint egyórás találkozón a felek az ukrajnai háború miatti globális élelmiszerválság megoldásairól beszéltek.

Korábbi sajtértesülések szerint Mario Draghi diplomáciai együttműködésen dolgozik Bulgáriával és Törökországgal az ukrajnai kikötők megnyitása, és az ott felhalmozódott gabona- és élelmiszer-szállítmányok elindítása érdekében.

A Corriere della Sera című napilap hétfőn arról írt, hogy Bulgária két kikötőt ajánl fel tranzitállomásként: a szintén Fekete-tengeri Várnát és Burgaszt.

Utóbbiakból a szállítmányok Görögországba mehetnek tovább, majd Afrikába és a Közel-Kelet irányába, melyek az ukrajnai gabona két legfőbb számú importőrének számítanak.

Oroszország mintegy 154 brit képviselőnek a beutazását tagadta meg a beutazását – írja aLe Monde. 

Egybehangzó sajtóértesülések szerint a a Lordok Házához tartozó képviselőkkel szembeni szankciókat Moszkva azután hozta meg, hogy London márciusban ugyancsak szankciókat vezetett be az orosz parlament felsőházának valamennyi tagjával szemben.

Az érintett személyek között van  William Hague, volt külügyminiszter és a Konzervatív Párt vezetője is. A feketelistán nem szerepel az orosz származású Jevgenyij Lebegyev sajtómágnás, aki a London Evening Standard és az Independent lap tulajdonosa.

Az ukránok 82 százaléka elutasít minden olyan megállapodást, ami területi engedményekkel járna Oroszország számára, derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, melyet a Guardian szúrt ki.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet május 13. és május 18. között végzett közvélemény-kutatásban a válaszadók 82 százaléka azt mondta, hogy ellenez minden területi engedményt az oroszok javára.

A felmérés szerint a válaszadók mindössze tíz százaléka vélekedett úgy, hogy a béke és a függetlenség helyreállítása érdekében Kijev mondjon le területei egyes részeiről. A közvélemény-kutatás szerint az oroszok által megszállt területeken élő ukránok 77 százaléka elutasít minden területi követelést. 

Az ország keleti részén – ahol jelenleg a legintenzívebb harc folyik az orosz erőkkel – a válaszadók mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kész területi engedményeket tenni, míg 68 százalékuk nem.

Az észak-atlanti szövetség szempontjából Finnország és Svédország csatlakozása egyértelműen növeli a Balti-térség biztonságát, erősíti a NATO hagyományos katonai elrettentő képességét, és a jelenleginél egyértelműbb és markánsabb határokat jelöl ki a NATO és Oroszország között − állapította az MTI-hez is eljuttatott elemzésében a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI).

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóintézete elemzésében hozzátette azt is, hogy Finnország tagsága erősíti a szövetség északkeleti szárnyát, megkönnyíti Észtország, Lettország és Litvánia, továbbá az Északi-sark és a Jeges-tenger térségének védelmét.

A kutatók szerint politikai szempontból is stratégiai fontosságú lehet a két ország csatlakozása.

Oroszország bejelentette, hogy sikeresen aknamentesítették Mariupol Azovi-tengeri kikötőjét – írja az Al Jazeera.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy befejezték az aknák eltávolítását.

A minisztérium közleménye szerint az aknákat eltávolították a kikötő területéről és a közeli vizekről. Mint ismert, az oroszok a múlt héten vették át a teljes ellenőrzésüket Mariupol felett, miután az ukrán harcosok megadták magukat az azovsztali üzemben, ahol hetekig harcoltak.

A német pénzügyminiszter szerint lehetetlen megbecsülni, hogy mennyibe kerülne újjáépíteni Ukrajnát az orosz invázió után – írja az Al Jazeera. 

Christian Lindner ezt az uniós pénzügyminiszterek találkozóján mondta, majd  hozzátette, hogy Ukrajna újjáépítése nemcsak Európa, hanem a nemzetközi szervek feladata is.

A Zaporizzsjai Megyei Katonai Közigazgatástól származó információ szerint a várost megszálló orosz katonák pénzért engedik ki a Melitopolból menekülni akarókat − közölte a Kárpáthír. 

Azok az emberek, akik megpróbálnak elmenekülni a városból, háromezer vagy ötezer hrivnya (36 ezer vagy 60 ezer forint) „útadót” kénytelenek fizetni az ellenőrző pontokon. Akinek nincs ennyi pénze vagy nem hajlandó fizetni, az kénytelen az orosz megszállás alatt lévő településen maradni.

A megszállók nemcsak Melitopolban, hanem Energodarban és más településeken is elzárták a kivezető utakat a menekülők elől. Vaszilivcinél például mintegy négyszáz gépkocsi torlódott fel, mert az oroszok semmilyen gépjárművet nem engednek ki a településről, de oda sem tudnak behajtani az autósok. Tőlük állítólag negyvenezer hrivnya (ötszázezer forint) „vámilletéket” követelnek.

Az Európai Bizottság olajembargóra vonatkozó javaslata súlyos károkat okozna Magyarországnak, hiszen hazánk energiaellátása fizikailag ellehetetlenülne − nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek kedden.

Kijelentette: az egység fenntartása csak úgy lehetséges, ha minden tagállam érdekét számításba vesszük, ezért a csővezetékes szállítás mentességet kell hogy élvezzen a szankciókban.

Mindaddig, amíg a Magyarország számára okozott problémát az Európai Bizottság nem oldja meg, nem szavazzuk meg az olajembargóra vonatkozó javaslatot

− jelentette ki Szijjártó Péter.

Mentőt kellett hívni ahhoz az utcazenészhez, akit Ivano Frankivszk belvárosában ért inzultus, mert orosz dalokat játszott − írta meg a Kárpáthír.

A nyugat-ukrajnai megyeszékhely központjában lévő sétálóutcában utcai zenészek szórakoztatták a járókelőket. Egyikük gitározott és orosz dalokat énekelt, ez váltotta ki egyesek nemtetszését.

Közülük valaki oda is szólt, hogy ne énekeljen azok nyelvén, akik ukrán gyermekeket gyilkolnak. A válasz az volt, hogy „szabad országban élünk, ahol olyan nyelven énekelhet vagy beszélhet bárki, amilyenen akar”.

Erre az egyik tiltakozó ököllel többször is megütötte a zenészt, aki a földre zuhanva eszméletét vesztette.

A szemtanúk a zenészt bántalmazó pártját fogva közölték, hogy az illető minden bizonnyal be volt drogozva vagy ittas volt, azért mert oroszul énekelni az utcán.

Harkivban újraindult a metróközlekedés, miután hónapok óta több ezer civil számára óvóhelyként szolgált az alagút  − írta meg a Sky News. 

Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere a Reuters televíziónak elmondta:

Úgy véljük, hogy a szerelvények most már újraindíthatók.

A háború kezdetén Ukrajna második legnagyobb városa heves orosz bombázásoknak volt kitéve, ami arra kényszerítette civilek ezreit, hogy a föld alá meneküljenek, és a metróban keressenek menedéket.

Mintegy kétszáz holttestet találtak egy többemeletes mariupoli épületben – állítja Petro Andriusenko, a mariupoli polgármester tanácsadója, amit a Sky News vett észre.

Petro Andriusenko Telegramon közzétett bejegyzése szerint a holttesteket a lerombolt épület alatti pincében találták meg.

Mivel a helyiek megtagadták a halottak holttesteinek összegyűjtését és becsomagolását, az orosz vészhelyzeti minisztérium elhagyta a munkaterületet

– közölte a tanácsadó, akinek állításait a Sky News nem tudta ellenőrizni. 

Hajók tucatjai napokig várakoznak a szulinai határátkelő előtt a Fekete-tengeren, mivel a folyami kikötők infrastruktúrája nem győzi kiszolgálni a háború kezdete óta többszörösére emelkedett teherforgalmat – adta hírül az MTI az Agerpres román hírügynökség alapján.

Angela Ivan, a galaci folyamhajózási igazgatóság (AFDJ) vezetője szerint nem azért alakult ki torlódás Szulinánál, mert nincs elegendő pilótájuk. Szerinte a folyami – és elsősorban az ukrán – kikötők túlterheltsége okozza a torlódást.

Az ukrajnai háború előtt napi három-négy hajót ellenőriztek Szulinánál, most ötször ennyi hajót vezetnek fel a Dunán. A folyami kikötők azonban többet nem tudnak kiszolgálni, így a többi hajó a Fekete-tengeren várakozik, amíg sorra kerül.

Az AFDJ képviselője elmondta, hogy a legtöbb hajó gabonát szállít, de sok üzemanyagot szállító tartályhajót is látni a Duna-deltában.

Bírálta a davosi gazdasági fórum egyes résztvevőit fegyverletételt szorgalmazó kijelentéseikért Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja kedden Twitteren, leszögezve, hogy

Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását.

A tisztségviselő szavai szerint a jelenleg zajló davosi fórumon a kulisszák mögött egyes résztvevők arról beszélnek: itt lenne már az ideje a fegyvernyugvásnak, a tárgyalásnak Moszkvával annak érdekében, hogy újra üzletelhessenek Oroszországgal − írta meg az MTI. 

Ukrajna nem bocsátja áruba a szuverenitását azért, hogy valakik megtömhessék a pénztárcájukat

− hangsúlyozta Podoljak. Megismételte, hogy szerinte a háború végéhez vezető legrövidebb út Ukrajna ellátása fegyverekkel és pénzzel, valamint Oroszországgal szemben gazdasági embargó életbe léptetése.

A nyugati államoknak nem szabad odaadniuk a hosszú távú biztonságukat pillanatnyi gazdasági nyereségért cserébe, legyen szó akár szénhidrogénekről, akár a mesterséges intelligencia fejlesztéséről – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a davosi Világgazdasági Fórumon.

A katonai szövetség főtitkára beszédében autoriter államnak nevezte Kínát és Oroszországot.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy gazdasági döntéseink a biztonságunkra is kihatnak. A szabadság pedig fontosabb a szabadkereskedelemnél

– szögezte le Jens Stoltenberg az MTI tudósítása szerint. 

Az új körülmények között is nyitott marad az orosz gazdaság – jelentette ki egy keddi ülésen Vlagyimir Putyin orosz elnök, amelyről a TASZSZ orosz hírügynökség tudósított.

Arról is beszélt, hogy Oroszország kiterjeszti az együttműködést azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek a kölcsönösen előnyös partnerségben. Az orosz elnök itt több példát is megemlített.

Az egyik a kényelmes fizetési infrastruktúra megszervezése nemzeti valutában, a tudományos-technológiai kapcsolatok kialakítása és természetesen a logisztikai láncok kapacitásának, hatékonyságának növelése, valamint a teherszállítás új útvonalainak megteremtése

– idézte az orosz állami hírügynökség Putyint, aki szerint ennek a munkának jelentősen megnőtt a stratégiai jelentősége az elmúlt hónapokban. 

Oroszország szándékosan lassítja az ukrajnai „különleges művelet” ütemét, hogy lehetővé tegye a kiürítést és elkerülje a polgári áldozatokat − közölte Szergej Sojgu védelmi miniszter.

Elmondása szerint

az orosz csapatok – az ukrán fegyveres erőkkel ellentétben – nem csapnak le polgári infrastruktúrára, ahol civilek tartózkodhatnak. Az ellenség lőállásait és katonai létesítményeit nagy pontosságú fegyverek segítségével találják el.

Elmondása szerint a nyugati országok az ukrán csapatok vereségétől tartva sürgősen megszervezték halálos fegyverek szállítását az országba, katonai tanácsadókat és katonai magáncégek alkalmazottait küldik oda, Ukrajnában pedig már meghaladta a hatezer főt a külföldi zsoldosok száma − írta meg az orosz TASZSZ hírügynökség. 

A szankciók nyomása és a kijevi rezsimnek nyújtott nagyszabású nyugati segítség ellenére Oroszország mindaddig folytatja a műveletet, amíg az összes feladatot el nem végzik − zárta gondolatait Sojgu.

A február 24-én kitört orosz–ukrán háború óta eddig 22 645 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.

Mint írják, a kérelmek elbírálása folyamatos, ami határidőn belül történik, eddig 13 634 fő esetében született elismerő döntés.

Továbbra is naponta több száz új menedékes elismerés iránti kérelmet nyújtanak be az Ukrajnából menekülők az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál. A kérelem benyújtására a főigazgatóság ügyfélszolgálatain, illetve a kormányablakokban van lehetőség ügyfélfogadási időben

– olvasható a közleményben. 

Ukrajna végül az Európai Unió tagja lesz – jelentette ki Franciaország Európa-ügyi minisztere, aki megerősítette Kijevet, hogy a blokk és a tagjelöltek közötti szorosabb kapcsolatok kialakítására irányuló kezdeményezés nem helyettesíti a csatlakozási kérelmeket – írja az Independent.

Emmanuel Macron francia elnök a hónap elején javasolta egy európai politikai közösség létrehozását, amely új struktúrát hozna létre, amely lehetővé tenné a szorosabb együttműködést az uniós tagságra törekvő országokkal.

Meggyőződésem, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja lesz

– mondta Clément Beaune.

Őszintén tudjuk, hogy ehhez idő kell, és ez idő alatt nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyszerűen csak várjunk. Táplálnunk kell az európai reményt.

Beaune, aki a hét elején azt mondta, hogy 15-20 évbe is beletelhet, amíg Ukrajna csatlakozik, hozzátette, hogy a belépésre nincs alternatíva.

Megtartotta első közös hadgyakorlatát Oroszország és Kína.

Egy amerikai tisztviselő szerint az Egyesült Államok végig követte az északkelet-ázsiai hadgyakorlatot, miközben Joe Biden elnök Tokióban Ausztrália, India és Japán vezetőivel találkozott.

A Sky News hozzátette: a közös hadgyakorlat a Kína és Oroszország között fennálló erős kapcsolatok jele.