Pénteken indult az Olaszországba érkező több mint száz ukrajnai menekült számára biztosított havi pénzügyi támogatás folyósítása, melyből első körben 36 ezren részesülnek – adta hírül az MTI.

A kifizetéseket intéző polgári védelmi hivatal közlése szerint az összeg fejenként havi háromszáz euró, a gyermeket nevelők minden 18 év alatti gyermekük után további havi 150 eurót vehetnek fel.

Az állami támogatás legfeljebb három hónapig jár, és azok kaphatják meg, akik önerőből lakást béreltek, vagy rokonoknál, ismerősöknél szálltak meg.

Nem kérelmezhetik azok, akik menekülttáborban élnek vagy az olasz állam által bérelt szálláshelyeken laknak. A kedvezményezettek az összeget minden hónapban a postahivatalokban vehetik fel.

Az állami segítség feltételének számít az is, hogy a kérelmező az ukrajnai háború február 24-i kezdete után érkezett Olaszországba, és ideiglenes menekültstátuszt kérelmezett.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítóközpont vezetője bejelentette, hogy módosították azt a tengeri humanitárius folyosót, amelyen keresztül a külföldi hajók továbbra is mindennap elhagyhatják Ukrajna fekete-tengeri kikötőit. A hajók péntektől a korábbi nyolcvan helyett egy

Herszonból, Mikolajivból, Csornomorszkból, Ocsakivból, Odesszából és Juzsniból reggel 8 és este 19 óra között. A kikötőket elhagyó és a gyülekezési területre tartó hajók biztonságáért az ukrán fél felelős.

A tábornok azt is elmondta, hogy az orosz fél által aknamentesített és üzembe helyezett Mariupol kikötőjében továbbra is hat külföldi szárazáru-szállító hajó horgonyoz, Bulgária, Dominika, Libéria, Panama, Törökország és Jamaica zászlaja alatt. Mizincev szerint Oroszország sürgette a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet és az érintett országok diplomáciai képviseleteit, hogy járjanak közben a tulajdonosoknál annak érdekében, hogy hajóik visszatérhessenek állandó kikötőhelyükre.

Vlagyimir Kulisov hadseregtábornok, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) első igazgatóhelyettese a Rosszijszkaja Gazeta kormánylapnak adott interjújában kijelentette, hogy az Ukrajnából Oroszországba érkező több mint 1,2 millió menekült közül mintegy 250 „jobboldali radikális és nacionalista elemet” szűrtek ki – írja az MTI.

Kigyulladt egy áruház az orosz fővárostól nem messze.

Úgy tudni, hogy a Moszkvától délre található áruházban többek közt bútorok és különféle üzemanyagok kaptak lángra. A tűz legalább 350 négyzetméternyi területre kiterjedt. 

Az utóbbi időben az Ukrajnával határos oroszországi területekről, valamint időnként az orosz hátországból is érkeztek jelentések gyanús tűzesetekről. Egyesek szerint ezek egy része szabotázsakció is lehetett, amelyeket a háborút ellenző oroszok vagy ukrán diverzánsok hajtanak végre. Számos tűzeset volt Oroszországban. Egy korábbi bejegyzésünkben összeszedtük az utóbbi egy hónapban történt eseteket. 

A Nyugat totális háborút üzent Oroszországnak – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

A külügyminiszter szerint a nyugati országok el akarják törölni kultúrájukat és mindent, ami az oroszsághoz kapcsolódik. 

A klasszikusok tilalma alatt – Csajkovszkij, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Puskin – a nemzeti kultúra és művészet azon alakjait is üldözik, akik ma a mi kultúránkat képviselik

– idézi a minisztert a Ria Novosztyi.

Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lassan, de kézzelfoghatóan halad előre az ukrajnai Donbász térségében – írta az Euronews.

A miniszterelnök hozzátette:

Putyin folytatja a fokozatos, lassú, de attól tartok, kézzelfogható fejlődést, ezért elengedhetetlen, hogy továbbra is támogassuk az ukránokat katonailag.

Oroszország külügyminisztériuma pénteken bejelentette, hogy kiutasította Horvátország moszkvai nagykövetségének öt munkatársát, válaszul Zágráb múlt havi hasonló lépésére – írja az Euronews.

Áprilisban Horvátország közölte az orosz nagykövetség 24 orosz munkatársával, hogy el kell hagyniuk az országot Moszkva ukrajnai fellépései miatt.

Az ukrajnai invázió óta számos más nyugati ország is kiutasított orosz diplomatákat, amit Oroszország gyakran megtorolt.

Görögország és Ciprus ugyan támogatja Ukrajna EU-tagságát, de ellenzik a gyorsított eljárást – közölte diplomáciai forrásokra hivatkozva az Euractiv.

A görög külügyminisztérium tárgyalópartnerei szerint az ország álláspontja az, hogy be kell tartani az EU-szerződés valamennyi eljárását.

A Ciprusi Köztársasággal kapcsolatban a kormány tárgyalópartnerei jelezték, hogy az első lépés az lenne, hogy meglássák, milyen irányba fejlődik a bizottság által megfogalmazott vélemény. Ha pozitív, Ciprus elfogadja az ukrajnai tagjelölti státusz megadását támogató javaslatot. Ugyanakkor – tette hozzá a forrás – minden vonatkozó eljárást szigorúan be kell tartani, így a csatlakozási folyamat hosszú lesz.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter támogatja egy olyan törvény elfogadását, ami legalizálná a lőfegyver forgalmát a lakosság körében.

Reznyikov szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja előtt már jelentős mennyiségű fegyver volt forgalomban, köztük sok be nem jelentett volt. 

Amikor az orosz megszállók betörtek Ukrajnába, állampolgáraink tízezrei, hangsúlyozom, tízezrek kaptak automata fegyvert, hogy a legliberálisabb stílusban megvédjék otthonaikat… Úgy gondolom, hogy Ukrajnának nemcsak a fegyverforgalom liberalizálására, hanem legalizálására is szüksége van. Rendezésre, a fegyverekhez való biztonságos és felelősségteljes hozzáállás kultúrájának kialakítására

– idézi a minisztert a Kárpátalja. 

A kelet-ukrajnai helyzet rosszabb annál, mint amit az emberek mondanak, Kijevnek azonnal nehézfegyverekre van szüksége, hogy hatékonyan harcolhasson az orosz haderő ellen – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. 

A tárcavezető Twitteren folytatott kérdezz-felelek beszélgetésén hangsúlyozta, valójában nem folynak béketárgyalások Oroszországgal, és nagyon meggondolnák a döntésüket abban a helyzetben, ha Oroszország tűzszünetet kérne – írta a karpatalja.ma.

Az orosz csapatok nagy pontosságú fegyverkészleteinek hatvan százalékát már felhasználták az ukránok ellen, de vannak típusok, ahol már hetvenszázalékos az elhasználtság – fogalmazott Vagyim Szkibicki, az ukrán Honvédelmi Minisztérium Főigazgatóságának képviselője. 

Szkibicki hozzátette: az oroszoknak a nyugati szankciók miatt nincs kapacitásuk a nagy pontosságú fegyverek gyors előállítására, és már a szovjet gyártmányú rakétáikat is mind felhasználták. Ezért megváltoztatták ezeknek a fegyvereknek a felhasználási taktikáját.

Míg korábban kettő vagy négy rakétát lőttek ki egyszerre egy objektumra, addig most egy célt választanak ki, és különböző fegyverekkel támadják

– mondta az UNIAN szerint a képviselő.

Idén is megtartják a NATO-tagországok balti-tengeri hadgyakorlatát, amelynek most a NATO-csatlakozási kérelmet benyújtó Svédország lesz a házigazdája – közölte a Pentagon.

A hadgyakorlatra június 5–17. közt kerül sor, a művelet idejére az Egyesült Államok 6. flottájának egységeit a Balti-tengerre vezénylik át. John Kirby Pentagon-szóvivő szerint a hadgyakorlathoz 14 NATO-tagország, valamint rajtuk kívül Svédország és Finnország is csatlakozik majd, amelyek nemrég nyújtották be a csatlakozási kérelmüket. 

A műveletben összesen 45 hadihajó, 75 repülőgép és mintegy 7000 katona vesz majd részt.

Az ellenség már a harmadik védelmi vonalát építi ki Herszon régióban. Az orosz csapatok megpróbálják megvetni a lábukat a megszállt területeken. Erről egy interjúban Vadim Szkibickij, a moszkvai régió fő hírszerzési igazgatóságának képviselője beszélt.

A megszállók erős alakulatot vetnek be, amely szárazföldi, légi és tengeri egységeket is magában foglal. Logisztikai támogatási rendszert hoz létre, amihez elfoglalt vasutat, kikötőket és repülőtereket használ fel.

Május elejétől a megszálló csapatok megkezdték a védelem megerősítését. Előkészítik a megfelelő mérnöki szerkezeteket, így egy harmadik védelmi vonal épül. Ez pedig arra utal, hogy az Orosz Föderáció sokáig akar maradni

– magyarázta Szkibickij.

Az ukrán UNIAN hírügynökség szerint az orosz hadsereg utakat és hidakat aknáz alá a megszállt területeken, hogy megakadályozzák az ukrán hadsereg ellentámadásait. 

Zaporizzsja megszállt területein rengetegen folyamodnak orosz állampolgárság iránt – számolt be a Ria Novosztyinak Vlagyimir Rogov, a térség katonai-polgári közigazgatásának tagja. 

Rogov elmondása szerint a régióban már megtettek minden szükséges előkészületet az orosz állampolgárság megszerzéséhez szükséges dokumentumok feldolgozásához.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5341 ember lépett be csütörtökön Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül 4232-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 305 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az ukrajnai háború elől csütörtökön 259 ember, köztük 102 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Meghalt a Belgorodi régió Zsuravlevka nevű falujában egy civil nő, aki az Ukrajnából érkező ágyúzásokban sérült meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

A beszámoló szerint a nőt sokáig nem lehetett megfelelő orvosi ellátásban részesíteni a heves támadások miatt. Gladkov hangsúlyozta, a polgárok a további intézkedésig nem látogathatják Zsuravlevka, Nyehotejevka és Szereda falvakat – írta a Ria Novosztyi.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy népirtást hajt végre a keleti Donbász régióban, ahol Szeverdonyeck városát orosz ágyúzás éri.

Az ukrán elnök legutóbbi országos beszédében azt mondta, hogy Oroszország brutális támadása a Donbász ellen az egész régiót lakatlanná teheti.

A megszállók jelenlegi offenzívája a Donbászban lakatlanná teheti a régiót

– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy Popasznát, Bakhmut, Limant, Liszicsanszk és Szeverdonyeck városokat akarja az ellenség hamuvá égetni. Az orosz határhoz közelebb eső városokban és településeken, Donyeckben és Luhanszkban mindenkit összegyűjtenek, akit csak tudnak, hogy betöltsék a megszálló kontingensben megöltek és megsebesültek helyét.

Ez és népünk deportálása, a civilek tömeges meggyilkolása, nyilvánvalóan az Oroszország által folytatott népirtás politikája

– mondta Zelenszkij.

Kilenc ember, köztük egy 5 hónapos csecsemő vesztette életét csütörtökön Harkivban a városközponthoz közeli lakónegyedek sűrű bombázásában – közölte Oleh Szinyehubov, a Harkiv megyei katonai közigazgatás vezetője a CNN szerint.

A megöltek között volt egy család, amely egyszerűen csak sétált az utcán. A férfi kezében tartotta öt hónapos csecsemőjét, aki a karjai között halt meg. A csecsemő édesanyja súlyosan megsebesült, és most kórházban van

– mondta Szinyehubov, aki szerint Oroszország célja az volt, hogy a helyi lakosokat terrorizálja.

A tisztviselő hozzátette, hogy Harkivban sűrűn lőtték a Sevcsenkivszkij és Kijevszkij kerületeket. Elmondta, hogy a halottakon kívül 19-en megsebesültek, köztük egy kilencéves gyermek. Hozzátette, hogy jelenleg az ukrán fegyveres erők szilárdan tartják pozícióikat, és nem kérdéses Harkiv esetleges elfoglalása.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban a Twitteren feltett több száz kérdésre válaszolt, amikor a hozzászólók közül néhányan az Oroszországgal való kompromisszum lehetőségét firtatták.

Volt, aki a jelenleg megszállt területeken élő ukránokról érdeklődött.

Ukrajnában akarnak élni. Az orosz propaganda erőlködve próbál oroszbarát embereket találni, akik oroszbarát hozzászólásokkal támogatnák őket. Oroszország nem talál elég embert, aki a megszálló hatóságoknak dolgozna, mert ezek az emberek Ukrajnában akarnak élni. Lehet, hogy van olyan, aki együttműködik a megszállókkal, de a túlnyomó többség Ukrajnában akar élni

– mondta Kuleba.

Amikor a déli régiókról kérdezték, és arról, hogy abban az esetben, ha Ukrajna megtarthatná azokat, akkor elfogadható lenne-e Ukrajna számára, hogy emellett továbbra is biztonsági problémákkal kell szembenézniük, Kuleba azt mondta,

Ezeknek a régióknak mind ukrán fennhatóságúnak kell lenniük. Ez még csak nem is vita tárgya.

Albánia felajánlott a NATO-nak egy szovjet haditengerészeti bázist, hogy használja „a nehéz időkben” – jelentette be az ország. 

Edi Rama albán miniszterelnök elmondta, hogy a fővárostól, Tiranától 180 kilométerre délre található Pashaliman haditengerészeti támaszpont „értékkel bírhat” a szövetségben. Hozzátette: már a felújítási projektek is kész vannak hozzá.

Ezekben a veszélyes időkben a tábornok fontolóra veheti a NATO haditengerészeti bázisának létrehozását Albániában

– mondta Rama szerdai beszédében.

Albánia, amely 2009-ben lett NATO-tag, csatlakozott az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz, és elítéli Oroszország ukrajnai háborúját – írta az Independent.

Az ENSZ szerint legalább 3998 civil halt meg az ukrajnai háborúban február 24-e óta, de elismeri, hogy a valós szám sokkal magasabb. Emellett legalább 4693 ember megsebesült.

Az ENSZ szerint a legtöbb áldozatot a nagy hatóterületű robbanófegyverek, köztük a nehéztüzérség és a rakétavetők lövedékei okozták – írja a SkyNews.

Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről, értesüljenek nálunk a legfontosabb eseményekről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.