Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Jürgen Stock, az Interpol főtitkára az angol–amerikai sajtószövetségnek azt mondta: nincs kétsége, hogy az illegális fegyverkereskedelem növekedni fog, amint véget ér az ukrajnai háború.

Láttuk ezt a balkáni régióban. Láttuk ezt Afrikában is. A szervezett bűnözői csoportok természetesen megpróbálják kihasználni ezt a kaotikus helyzetet: a fegyverek elérhetőségét, sőt a katonaság által használt fegyvereket is

– fogalmazott a főtitkár. Véleménye szerint a kisfegyverek jelentik a fő gondot.

Jürgen Stock arra ösztönözte az Interpol 195 országát, hogy  használják a rendelkezésre álló adatbázisokat, amelyek segíthetnek nyomon követni a fegyvereket, így azokat is, amelyeket egy másik országban loptak el – számolt be a Guardian.

Az elmúlt másfél hónapban rejtélyes robbantások, gyújtogatások és tűzesetek söpörtek végig Oroszországon. Váratlanul fontos vasúti csomópontok kaptak lángra, és „balesetek” történtek az Ukrajnával határos lőszerraktárakban és üzemanyag-tárolókban.

Az egyik magyarázat szerint a titokzatos esetek mögött a Szabadságot Oroszországnak légió tagjai állnak, akik az ukrán oldalra átállt orosz katonákból és a velük szimpatizáló orosz lakosságból kerülnek ki.

Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán bejelentette: újabb 700 millió dollárért küld fegyvereket Ukrajnának az Egyesült Államok – írja a CNN.

Az amerikai katonai segítség megerősíti Ukrajna pozícióját szuverenitásának és területi integritásának megvédésében, győzelmet biztosít a csatatéren, és végső soron megerősíti Ukrajna pozícióját a tárgyalóasztalnál

– olvasható a külügyminiszter közleményében.

A kommunizmus éveiben nem volt olyan élelmiszerhiány Magyarországon, mint amilyen Nyugat-Európa egyes országaiban tapasztalható – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

Sebestyén Géza a Karc FM reggeli műsorában elmondta: a franciák, a németek és az angolok például a korábbinál nem csupán kétszer-háromszor drágábban kapnak étolajat, lisztet, kukoricát vagy mustárt, az is előfordul, hogy a termékek elfogynak a boltokban. Az élelmiszerhiány oka egyértelműen a háború.

Erről bővebben ebben a cikkükben írtunk.

Kirgizisztán szerdán megtiltotta a cukor exportját a következő hat hónapra, követve Kazahsztán példáját. A két közép-ázsiai ország a mezőgazdasági világválság miatt hiánytól és az árak elszabadulásától tart.

Az Ukrajna elleni háború február végi kezdete óta jelentősen megemelkedett a két országban a cukor ára, főleg azóta, amióta a nagy exportőr Oroszország leállította a szállításokat. Az árak végül stabilizálódtak, de Kazahsztán a múlt hónapban fél évre betiltotta a cukorexportot, miután több térségből hiányt jelentettek.

Szerdán Kirgizisztán hasonló intézkedést hozott, hogy „korlátozza a tömeges cukorexport lehetőségét”, és így „szavatolja az élelmiszer-biztonságot, és visszaszorítsa az árakat” – áll a kormány közleményében.

Kirgiz médiajelentések szerint Kazahsztánban az elmúlt napokban jelentősen megnőttek a cukoreladások. A két szomszédos ország nettó cukorimportőr, hagyományosan Oroszországból és más országokból fedezik a szükségleteiket – számolt be az MTI.

Németország három hónapra csökkentette az üzemanyag árára rakodó úgynevezett energiaadót – közölte az MTI.

Az intézkedés hatására – amelyet az orosz–ukrán háború révén felgyorsult drágulás ellensúlyozására vezettek be – a hét közepén jelentősen csökkent az üzemanyagok ára Németországban.

A német autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) adatai szerint a Super-E10 típusú benzinért literenként országszerte átlagosan 1,881 eurót kellett fizetni június elsejétől a kutaknál. Ez 27 centes változás az egy nappal korábbi 2,151 euróhoz hasonlítva.

A dízel ára átlagosan 10,3 centtel, 2,044 euróról 1,941 euróra mérséklődött. Az árak így „a vártnál hamarabb” csökkentek – áll az ADAC közleményében.

A független benzinkutak érdekképviselete (Bundesverband freier Tankstellen – BfT) úgy látja, az adócsökkentés „nagyrészt” eljut a fogyasztókhoz, de ehhez arról is gondoskodni kell, hogy az olcsóbb üzemanyag gyorsan és megfelelő mennyiségben eljusson a töltőállomásokra a finomítókból és a tározókból.

A kormány számításai szerint a mostani lépéssel a „szuperbenzin” literenként 35,2 centtel, a gázolaj pedig 16,7 centtel lesz olcsóbb. Azt nem kötötték ki, hogy a töltőállomások üzemeltetői milyen mértékben adják tovább az adócsökkentést a vásárlóknak.

Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter leszögezte: a kormány elvárja az ágazati szereplőktől, hogy a kedvezményt érvényesítsék az áraikban, hiszen az adócsökkentéssel az emberek – különösen az ingázók, a munkájuk miatt rendszeresen autózók – terheit próbálják mérsékelni.

Mario Draghi olasz miniszterelnök sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Európai Unió csaknem valamennyi tagországa ellenzi, hogy Ukrajna megkapja a tagjelölt státuszt − közölte a Kárpáthír.

Az olasz kormányfő szerint csak Olaszország támogatja Kijev uniós tagjelöltségét, a nagyobb tagállamok közül senki más. E státusz különben sem jelent garanciát Ukrajna számára. Az viszont nem kizárt, vélekedik Mario Draghi, hogy működni fog a gyorsított eljárás. Egyelőre azonban nincs napirenden Ukrajna tagfelvétele az Európai Unióba.

2022 áprilisában az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom és a munkanélküliség is csökkent Oroszországban.

Az orosz statisztikai hivatal szerdai közlése szerint az ipari termelés éves szinten 1,6 százalékkal csökkent áprilisban. A szakértők mindössze 1 százalékos csökkenést vártak a márciusi 3 százalékos növekedést követően. Az elemzők szerint az idei évre az ipari termelés 6,9 százalékos csökkenésére lehet számítani. Ami a kiskereskedelmi forgalmat illeti, ott a hozzáértők 9,6 százalékos zuhanást jósolnak az idei évre – írja az MTI.

A munkanélküliségi adat ugyanakkor mindenkit meglepett. A statisztikai hivatal azt közölte, hogy a munkanélküliségi ráta 1991 óta a legalacsonyabb szintre, 4 százalékra csökkent áprilisban a márciusi 4,1 százalékról. A hivatal szerint áprilisban a munkanélküliek száma 3 millió 5 ezer volt, 73 ezerrel kevesebb a tavaly áprilisinál.

Jens Stoltenberg, az ENSZ főtitkára a következő napokban ismét tárgyalóasztalhoz ültetné a finn, svéd és a török felet, hogy feloldják a két skandináv ország NATO-csatlakozása miatt kialakult aggályokat – írja a Guardian. Stoltenberg az amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta:

Szoros kapcsolatban vagyok Erdogan török elnökkel, és a finn és svéd vezetőkkel is.

Anthony Blinken szerint erős konszenzus van a két skandináv ország NATO-csatlakozását illetően, és bízik benne, hogy hamarosan sor is kerülhet rá.

A magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős, lehetőségeihez mérten segíti Ukrajnát – jelentette ki Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a BBC brit közszolgálati televíziónak szerdán. A műsorvezető a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi kijelentését firtató kérdésre felelve, miszerint Orbán Viktor miniszterelnököt jobban érdekli az orosz olaj, mint az ukrán vér, Hidvéghi Balázs azzal felelt, hogy ez leegyszerűsítése a dolgoknak.

Megértem az ukrán elnök igyekezetét, hogy minél több szereplőt, minél több országot és szervezetet próbál belevonni a konfliktusba, de a valóság talaján kell maradnunk, nekünk az elsődleges felelősségünk a magyarokért van

– mondta az EP-képviselő. Hídvéghi Balázs úgy véli, a magyar kormány elsősorban Magyarországért felelős és nem más országokért, és ez igaz más európai kormányokra is, amelyek a saját népüket képviselik.

„Ha segíteni akarunk Ukrajnának, és csökkenteni akarjuk függőségünket az orosz energiától, akkor fenn kell tartanunk gazdasági erőnket és meg kell tudnunk védeni saját állampolgárainkat is. Nem követhetünk el gazdasági öngyilkosságot és nem tehetjük vállalkozások és emberek millióit munkanélkülivé rosszul átgondolt és elhamarkodottan kitalált szankciók miatt” – hangsúlyozta Hidvéghi Balázs.

Egy ukrán és külföldi újságírókból álló forgatócsoport éppen a Luhanszk megyei Liszicsanszk mellett dolgozott, amikor közvetlenül mellettük csapódott be egy gránát – számolt be a Zaborona ukrán hírportál.

A beszámoló szerint az újságírók éppen Liszicsanszkból Szeverodonyeck felé tartottak, amikor egy lángoló járművet láttak az úton. Úgy döntöttek, visszafordulnak és megállnak, hogy fényképeket készítsenek. Az ott állomásozó katonák figyelmeztették őket, hogy ne menjenek tovább, mert az oroszok csak újratöltenek. Ekkor közvetlenül mellettük becsapódott egy gránát, és a robbanás ereje a földre taszította őket. 

Az egyik újságírónak a vállát, míg az egyik katonának a lábát sebesítette meg egy repesz, akiket azonnal kórházba vittek. Az újságíró elmondása szerint a repesz egy ideget talált el, emiatt négy ujját nem tudja mozgatni. 

Több mint 23 ezer ukrán kapott engedélyt arra, hogy a menekültprogram keretében beutazzon az Egyesült Államokba. Eddig hatezren éltek a lehetőséggel, áll a belügyi tárca tájékoztatójában − írta meg a Kárpáti Igaz Szó. 

Mint ismeretes, Joe Biden még áprilisban hirdette meg a programot, amelyben szorgalmazta a háború miatt lakhelyüket elhagyni kényszerülő ukrán állampolgárok befogadásának meggyorsítását.

Korábban az Ukrinform – Olaf Scholz kancellár bejelentésére hivatkozva – azt közölte: Németországban jelenleg 800 ezer regisztrált ukrán menekült tartózkodik.

Június 1-jétől a Gyija alkalmazáson keresztül is benyújthatják örökbe fogadási kérelmüket azok a szülők, akik szeretnének gyermeket örökbe fogadni Ukrajnában. Darija Heraszimcsuk, a gyermekek jogaival és rehabilitációjával foglalkozó elnöki megbízott erről azt közölte, hogy sokkal több az örökbe fogadásra váró gyerek, mint az olyan család, amely örökbe fogadási kérelemért folyamodik − írta meg a Kárpáthír. 

Állítása szerint ez azzal magyarázható, hogy az eljárás meglehetősen bürokratikus és bonyolult. Ezért néhány hónapon belül újabb szolgáltatásokkal bővítik a Gyija alkalmazást. A kérelem benyújtása mellett a szükséges dokumentumok feltöltése is lehetővé válik az állami szolgáltatásokat nyújtó alkalmazásban, valamint az örökbe fogadásra váró gyerekek adatait is elérhetővé teszik a Gyijában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az, hogy az Egyesült Államok fejlett rakétarendszereket szállít Ukrajnának, felveti annak a kockázatát, hogy egy harmadik országot is bevonnak a háborúba.

Lavrov Szaúd-Arábiában tartott sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy Oroszország gabonaexportálási nehézségekkel küzd, mivel szankcionálták az orosz gabonaszállító hajókat is – írja a Guardian.

Egy ukrán képviselő a közelgő éhínségre figyelmeztetett, ha nem tesznek azonnali lépéseket az ország kikötőinek feloldására és a több millió tonna gabona elszállítására – írja a Guardian.

Kira Rudik, a liberális Voice párt vezetője a skót parlamentben azt mondta: a háború előtt Ukrajna volt a legnagyobb gabonatermesztő országok egyike, amely búzával, napraforgóolajjal, paradicsommal és kukoricával látta el a világot. Ezek most az ukrajnai kikötőkben ragadtak.

Tíz hét múlva éhínséggel fogunk szembenézni, különösen a déli országokban. Egységes megközelítésre van szükségünk ahhoz, hogy feloldjuk kikötőink blokádját, és segítsünk exportálni ezt a sok termést

– fogalmazott a képviselő. 

António Guterres, az ENSZ főtitkára reménykedik abban, hogy sikerül enyhíteni a háború okozta élelmiszerválságot, ugyanakkor elmondása szerint még nem tartanak ott, hogy megállapodásra jussanak az ukrajnai kikötőkben rekedt gabonaszállítmányok felszabadításáról. 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. június 1. 6.00 órai adatok alapján – eddig 23 894 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált.

A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 15 588 fő esetében született elismerő döntés.

Továbbra is folyamatosan nyújtják be menedékes elismerés iránti kérelmüket az Ukrajnából menekülők. Kérelmüket a főigazgatóság ügyfélszolgálatai mellett már a kormányablakokban is beadhatják – idézi a közleményt az MTI.

Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez − mondta szerdán egy tévéműsorban Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.

A polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja − írta meg az MTI. 

A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott donyecki „népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be - mondta a polgármester -, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit − fűzte hozzá a polgármester. 

A vereséget vereségre halmozó és demoralizált orosz hadsereg még a háború harmadik hónapja után is ugyanazokat a hibákat követi el kelet-ukrajnai hadjáratában is − írja magas rangú amerikai tisztviselőkre hivatkozva a New York Times. 

Mialatt az oroszok területeket foglalnak el, »lassú és fokozatos« előrehaladásuk kifárasztja őket, aminek következtében eddigre a hadsereg általános harci hatékonysága már húsz százalékkal csökkent. Ráadásul a háború kezdete óta az oroszok már ezer harckocsit elvesztettek 

− mondta el a lapnak a Pentagon egyik vezető tisztségviselője. 

Ukrajna vesztesége hatvan és száz közötti katona naponta, és mindennap körülbelül ötszázan sebesülnek meg szolgálatteljesítés közben – mondta el Volodimir Zelenszkij az amerikai Newsmax televíziónak adott interjúban.

Nagyon nehéz a helyzet. Tartjuk a védekezési pozícióinkat. A legkomolyabb kihívásaink Kelet-Ukrajnában és a Donyecki és Luhanszki régióban van

– mondta el az Ukrán elnök.

A közölt adatokat az Index nem tudta független forrásokból ellenőrizni.

Lezárta a Cirkon hiperszonikus cirkálórakéta tesztciklusát az Admiral Gorskov fregatt, megerősítve az új fegyver felkészültségét – jelentette ki Alekszandr Moiszejev tengernagy, az északi flotta parancsnoka szerdán Szeveromorszkban.

A Barents-tengerről indított Cirkon hiperszonikus robotrepülőgép egy mintegy ezer kilométer távolságban lévő célpontot ért el a Fehér-tengeren. Ezzel a rakéta tengerfelszíni hordozóról végrehajtott tesztelése lezárult.

A tengernagy azt is bejelentette, hogy az északi flotta még idén hadrendbe állítja az Admiral Golovko fregattot, amely a hiperszonikus tengeri fegyverek első szabványos hordozója lesz. A hadihajó a 22 350-es projekt harmadik fregattja az Admiral Gorskov és az Admiral Kaszatonov mellett. Ennek az osztálynak a fő csapásmérő fegyvere jelenleg a Kalibr-NK rakétarendszer.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019. február 20-án a Szövetségi Gyűléshez (a parlament két házához) intézett beszédében azt mondta, hogy a Cirkon rakéta

A fegyver beszerzéséről 2021. augusztus 24-én, az Armija-2021 haditechnikai fórumon írt alá szerződést az orosz védelmi minisztérium a KTRV vállalattal.

A Cirkonokat tesztelő orosz északi flotta valójában az orosz fegyveres erők hadászati haderőnemközi egyesülése, amely az Északi-sarkvidéken és a világóceán más területein lép fel az orosz érdekek érvényesítéséért. Az északi flotta, amely 2021. január 1. óta önálló katonaikörzet-státust kapott, az orosz haditengerészet legerősebb tengeralattjáró-csoportosulásával rendelkezik – írja az MTI.

Lengyelország úgy döntött, ideiglenesen mentesíti a növényi eredetű állati takarmányokat, beleértve a takarmánygabona-rakományt is az állategészségügyi ellenőrzés alól a lengyel területen keresztül harmadik országba történő szállításuk során – közölte az ukrán médiára hivatkozva az Interfax. 

A döntés lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy mezőgazdasági termékeket exportáljon a rava–ruskai határátkelőn keresztül.

Ez azt jelenti, hogy az ilyen rakományokat bármilyen átkelőn keresztül be lehet vinni Lengyelországba, vasúton és szárazföldön egyaránt. Belépéskor a rakományok csak a határon esnek át vámkezelésen. Így a gabonaszállítmányok áthaladása a Rava–Ruska–Werchratán keresztül történik. Ez segít növelni az Ukrajnából származó gabonaexportot

– nyilatkozta Valerij Tkacsev, az Ukrzaliznicja (Ukrán Vasutak) kereskedelmi osztályának igazgatóhelyettese. 

Az orosz olaj-, gáz- és energiahordozók importjának tilalma ellenére eljutott a részben orosz nyersolajból előállított üzemanyag az Egyesült Államok partjaira.

A kereskedők az orosz olaj eredetének eltitkolásával próbálják kijátszani az amerikai szankciókat, az olajat olyan finomított termékekbe rejtve, mint a benzin, a dízel és a vegyi anyagok. A múlt hónapban New Yorkban és New Jersey-ben landoló szállítmányokat a Szuezi-csatornán keresztül és az Atlanti-óceánon át hozták indiai finomítókból, amelyek az orosz olaj nagy vásárlói voltak. Egy elemző szerint

A Földközi-tengeren, Nyugat-Afrika partjainál és a Fekete-tengeren is átkerül az olaj a hajókról, amelyet Kína, India és Nyugat-Európa felé szállítanak – írja a Guardian.

Márciusban Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy „az orosz olaj többé nem fogadható el az amerikai kikötőkben”. 

Több mint kilencszáz ukrán katonai célpontra mértek csapást az elmúlt nap folyamán az orosz tüzérségi erők – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta

• 185 repülőgépet,
• 129 helikoptert,
• 1077 drónt,
• 326 légvédelmi rakétarendszert,
• 3363 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet,
• 457 rakétasorozatvetőt,
• 1744 tüzérségi löveget és aknavetőt,
• valamint 3329 speciális katonai járművet veszítettek.