Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a hatodik, a gazdasági társaságokat és egyéneket büntető intézkedések alá helyező, olajembargót is magában foglaló szankciós csomagot Oroszországgal és Belarusszal szemben.
Az indok pedig az, hogy Oroszország továbbra is folytatja az Ukrajna elleni agressziót – közölte az uniós tanács.
Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja egyebek mellett megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.
A csomag újabb orosz pénzintézeteket zár ki a SWIFT globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós műsorszórási tevékenységének betiltásáról rendelkezik, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket von a büntetőintézkedések hatálya alá.
Előző nap az európai uniós országok nagykövetei hagyták jóvá az Oroszország elleni újabb büntetőintézkedések végső szövegváltozatát. Ebből – magyar vétófenyegetés miatt – végül kimaradt, hogy Kirill pátriárka is felkerüljön a szankciós listára.
A magyar kormány korábban már hangoztatta: nem támogatja, hogy egyházi méltóságokat tegyenek fel a szankciós listára, hiszen ez érintené a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését is, ami szent és sérthetetlen.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország véleménye Kirill orosz pátriárka esetleges uniós szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert, és a legutóbbi uniós csúcson senki nem emelt szót a magyar álláspont ellen.
(Borítókép: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 2022. május 30-án az Európai Tanács rendkívüli ülésének első napjára érkezik a brüsszeli Európai Tanács épületébe. Fotó: John Thys / Afp)