Az Európai Parlament kitiltotta az orosz cégek lobbistáit az épületeiből − közölte Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
Az Európai Unióban orosz érdekeket képviselőként bejegyzett lobbisták továbbra is bejárhatnak az Európai Bizottságba és az Európai Tanácsba, a másik két kulcsfontosságú uniós intézménybe.
Az ABC News Good Morning America interjút készített Volodimir Zelenszkij feleségével, aki két gyermekével a háború elől rejtőzködik.
Olena Zelenszka a beszélgetés elején elmondta, 9 éves fia folyton arról faggatja, mikor lesz újra béke Ukrajnában. Az elnök felesége szerint erre senki nem tudja a választ, szerinte akkor sem érnének véget a harcok, ha férje fejet hajtana Vlagyimir Putyin orosz elnök akarata előtt, és területekről mondana le.
Nem lehet csak úgy lemondani az ország egyes részeiről. Az olyan, mintha a szabadságodról mondanál le. És ha el is gondolkodnánk ezen, az sem állítaná meg Oroszországot
– idézte az Infostart a 44 éves first lady szavait.
Zelenszka az aktuális politikai helyzet elemzése mellett többek között arról is beszélt, számára is meglepő volt, hogy férje otthagyta a színészi pályát, hogy elindulhasson az elnöki címért.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Twitteren közölte, hogy Ukrajna nem szándékozik amerikai fegyvereket használni orosz terület megtámadására, és azt mondta, hogy Oroszország dezinformációja, hogy ezt sugallják.
Az első számú feladat ma Oroszország számára aláásni a bizalmat Ukrajna és az Egyesült Államok között. Ukrajna védelmi háborút folytat, és nem tervezi, hogy az MLRS-eket oroszországi létesítmények megtámadására használja. Partnereink tudják, hogy hol használjuk a fegyvereiket. Minden ilyen szándékra vonatkozó állítás az orosz különleges szolgálatok koholmánya.
A brit védelmi minisztérium állítása szerint Oroszország ellenőrzése alá került a luhanszki terület több mint kilencven százaléka.
Miután a támadó erők nem érték el eredeti céljukat, azaz Kijev és az ukrán kormányközpontok elfoglalását, Oroszország úgy alakította át hadműveleti tervét, hogy a Donbászra összpontosítson – írja a Guardian a most kiadott jelentésre hivatkozva.
Oroszország most taktikai sikereket ér el a Donbászban, és a luhanszki terület több mint kilencven százalékát ellenőrzi, ugyanakkor az eredeti tervéhez mérve rosszul áll a stratégiai célok teljesítésével, teszi hozzá a jelentés.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy szinte minden rádiófrekvenciás berendezés tartalmazott az Egyesült Államokból és az Európai Unióból származó alkatrészeket − írta meg a New York Times.
Damien Spleeters, a Conflict Armament Research egyik kutatója szerint
a fejlett orosz fegyverek és kommunikációs rendszerek nyugati csipekre épültek.
A bevezetett szankciók miatt kilencven százalékkal csökkent a félvezetők exportja az Orosz Föderációba.
Orosz hackerek kibertámadást hajtottak végre az ukrán kormányhivatalok ellen – számolt be Ukrajna Speciális Kommunikációs és Információvédelmi Állami Szolgálata.
A szolgálat felhívja az állami szervezetek dolgozóinak figyelmét egy veszélyes e-mailre, amelyben az „acruals.docx változás a bérekben” nevű fájl szerepel. A dokumentum megnyitása egy bizonyos Cobalt Strike Beacon kártevővel fertőzi meg a számítógépeket – írta meg a Kárpáthír.
Az Egyesült Államok és szövetségesei támogatni fogják az ukrajnai atrocitások nemzetközi kivizsgálását, hogy Oroszországot felelősségre lehessen vonni az általuk Ukrajna február 24-i megszállása óta elkövetett háborús bűncselekményekért − írja a Guardian.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén elszámoltathatóságról és a nemzetközi jog súlyos megsértéséről tárgyaltak.
Közepes hatótávolságú rakétákat küld Ukrajnának az Egyesült Királyság – jelentette be Ben Wallace brit védelmi miniszter.
A fegyverszállítmány meghatározatlan számú M270-es rakétakilövőt tartalmaz, amelyek akár ötvenmérföldes távolságra is képesek precíziós irányítású rakétát kilőni.
A védelmi miniszter elmondása szerint a döntést szorosan összehangolták az Egyesült Államok azon döntésével, hogy korszerű rakétákat, köztük az M142-es tüzérségi rakétarendszert küldenek Ukrajnába. A két rakétarendszer csak annyiban különbözik egymástól, hogy az amerikainak kerekei vannak, míg a brit lánctalpas.
Az ukrán katonákat az Egyesült Királyságban képezik ki a felszerelés használatára – számolt be az Independent.
Az Avdijivka szénerőmű az ukrán fegyveresek második Azovsztaljává válhat, de a katonák nem fognak sokáig várni arra, hogy fogságba ejtsék az ellenállókat − mondta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek Akhra Avidzba, a Donyecki Népköztársaságban szolgálatot teljesítő Pjatnaszka önkéntes zászlóalj parancsnoka.
A milícia parancsnoka szerint a „nacionalistáknak” időt adnak a megadásra, ám ha ez alatt az idő alatt nem hagyják el az épületet, ott fognak maradni.
Néhány orosz katona megtagadta az ukrán frontra való visszatérést, az egyik lázadó szellemű fegyveres – aki a saját maga és családja biztonsága érdekében álnéven nyilatkozott – a BBC-nek beszélt a megrázó élményeiről.
Nem akarok visszamenni Ukrajnába azért, hogy embereket öljek, vagy hogy engem megöljenek
– mondta a Szergej néven bemutatkozó katona, aki a háború kirobbanása után öt hetet töltött a frontvonalban.
A férfi most eltávon van, és mindent megtesz azért, hogy ne kelljen újra visszatérnie Ukrajnába, állítása szerint a harcok során szerzett tapasztalatok traumát okoztak neki.
Azt hittem, hogy a miénk a világ legütőképesebb hadserege, ehhez képest olykor az alapvető felszerelések sem voltak elérhetők. Nekünk is azt mondták, hogy hadgyakorlatra megyünk, majd a háború első napján át kellett lépnünk a határt. Hallottam olyan tapasztalatlan katonákról, akik nem tudtak rendesen bánni a lőfegyverrel, és nem tudták megkülönböztetni az aknavető egyik végét a másiktól
– mesélte az álnevet használó orosz katona, aki elárulta, parancsnokai szentül meg voltak győződve arról, hogy Ukrajnát könnyedén és villámgyorsan elfoglalja Oroszország.
„Sokszor normális felderítés nélkül nyomultunk előre, ilyenkor hátul védtelenek maradtunk, sok emberveszteség volt ennek a számlájára írható” – tette hozzá „Szergej”, aki ugyan nem akar visszatérni a frontvonalba, de büntetésben sem akar részesülni, ezért még nem tervez leszerelni, állítása szerint befejezi a még hátralévő katonai szolgálatát.
Több mint negyven hadi- és támogatóhajó, valamint mintegy húsz repülőgép és helikopter részvételével gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a tanmanőverek során ellenséges tengeralattjárók felkutatását, a légvédelem megszervezését, valamint a felszíni és légi célok elleni fellépést gyakorolják.
A védelmi minisztériumnak a TASZSZ hírügynökség által ismertetett közleménye szerint a gyakorlat résztvevői az összpontosítási körlet elhagyása után már számos, egyebek között aknaveszélyes tengeri területek leküzdésére irányuló feladatot elvégeztek, valamint tüzérségi lőgyakorlatot tartottak a békés hajózásra veszélyt jelentő úszó műaknákra – számolt be az MTI.
Körülbelül 800 ember, köztük gyerekek rejtőznek a kulcsfontosságú kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városában egy vegyi gyár alatt, amelyet jelenleg 80 százalékban orosz csapatok tartanak kézben, miközben több nyugati szövetséges további rakétarendszereket és fegyvereket ígér Kijevnek – írja a Guardian.
Szerhij Gajdaj, Luhanszk kormányzója csütörtökön kijelentette, hogy folytatódnak az elkeseredett utcai harcok a városban, ahol az ukrán erők ígéretet tettek arra, hogy „a végsőkig” harcolnak. Amikor Oroszország Ukrajna elleni háborúja a 100. napjához közeledett, elmondta, hogy 800 ember rejtőzik a szovjet kori bombaóvóhelyeken az Azot gyár alatt.
Vannak ott helyiek – köztük gyermekek is –, akiket arra kértek, hogy hagyják el a várost, de megtagadták
– mondta.
Az Egyesült Államok Oroszország „különleges ukrajnai hadműveletére” válaszul proxyháborút hirdetett, fegyverekkel látta el Kijevet, és militarista őrületében az utolsó ukránig fog harcolni – mondta Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.
Hatmillió ember már elhagyta Ukrajnát, és főleg azok az országok felelősek a kialakult helyzetért, akik az ukránokat támogatják − közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Oroszországnak valószínűleg nem lesz elég ereje a Donyecki terület elfoglalásához a Szeverodonyeckért folytatott harcok után, állítja a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az intézet munkatársai úgy látják, a megszállók valószínűleg elherdálják támadási potenciáljukat a Szeverodonyeckért folytatott harcokban, írja az UNIAN. Az orosz egységek dolgát nagyban megnehezítik a terepviszonyok, és továbbra is problémákkal fognak szembesülni a Donyeck folyón való átkeléskor, ami nehezíti a bekaroló hadművelet végrehajtását, állítják a szakértők.
Oroszország mindeközben továbbra is bombázza Ukrajna határ menti területeit, hogy elterelje az ukrán erők figyelmét, valamint rakétavetőkkel felszerelt hajókat tart készenlétben a Fekete-tengeren.
Magyarország területére 2022. június 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5453 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4028 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 236 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. június 2-án 100 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – olvasható az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) MTI-nek eljuttatott közleményében.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Washingtonban ismételten arról beszélt, hogy elhúzódó háborúra lehet számítani Ukrajnában.
A háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok. Ezért egyszerűen hosszabb távra kell berendezkednünk
– hangsúlyozta a NATO főtitkára a Joe Biden amerikai elnökkel és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval a Fehér Házban folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján.
Stoltenberg kiemelte, hogy a konfliktus időközben kimerítő háborúvá változott, amelyben a harcoló felek magas árat fizetnek a harctéren. Mindemellett a legtöbb háború a tárgyalóasztal mögött ér véget, és feltehetően nem lesz másképp ebben az esetben sem. Leszögezte, hogy a szövetségesek feladata ebben a konfliktusban Ukrajna támogatása, hogy a lehető legjobb végeredményt érhessék el számára – számolt be az MTI.
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről, értesüljenek nálunk a legfontosabb eseményekről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.