Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk pénteken is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat! 

Az oroszországi Roszatom arra szólította fel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy képviselői, s annak főigazgatója látogassanak el a zaporizzsjai atomerőműbe − közölte az ukrajnai Energoatom.

A NAU igazgatójának, Rafael Mariano Grossinak a látogatására azért van szüksége Oroszországnak, hogy elismerje azt, hogy a megszállás ellenére az atomerőmű nincs veszélyben, a sugárzási szint a megengedett szinten van − írta meg a Kárpáthír.

Az Energoatom közleményében megjegyzi, ők nem hívták Ukrajnába a nemzetközi ügynökség képviselőit, mert nem tudják szavatolni a biztonságukat. Legfeljebb a Krímen vagy a megszállt területeken keresztül juthatnak el Zaporizzsjába. 

Még legalább augusztusig fog tartani az elnök által meghirdetett általános mozgósítás − írja a szárazföldi csapatok vezérkarának sajtószolgálatára hivatkozva a Kárpáthír.

A tájékoztató szerint az általános mozgósítás, amely az emberi és a műszaki erőtartalékokra egyaránt vonatkozik, a 65/2022 számú elnöki utasításnak megfelelően zajlik. Jelen helyzetben a seregnek olyan katonai kiképzésen átesett emberekre van szüksége, akik különféle hiányszakmákban dolgoznak.

A tájékoztató szerint Ukrajnában négy hullámban történhet a mozgósítás.

• Első hullámban azokat hívják be a seregbe, akik 2014-et követően szerződéses alapon katonáskodnak és rendelkeznek harcászati tapasztalatokkal.
• A második hullámba a korábban sorkatonai vagy 2014 előtt hivatásos szolgálatot teljesítettek.
• A harmadik hullámban a tartalékos tiszteket és a katonai tanszékek egykori, de még hadköteles korban lévő növendékeit sorozzák be.
• Végül minden olyan ukrán állampolgárt behívhatnak, aki életkora és egészségi állapota szerint alkalmas a fegyverviselésre.

Didier Reynders bejelentette: a miniszterek kiszélesítették az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős ügynökség, az Eurojust jogköreit annak érdekében, hogy teljeskörűen járhasson el az Ukrajna területén Oroszország által elkövetett háborús bűnök kivizsgálásában − írta meg az MTI. 

Az Eurojust támogatásával Litvánia, Lengyelország és Ukrajna március 25-én már létrehozott egy közös nyomozócsoportot, amelynek célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése, valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részes államaiban.

Reynders elmonda, hogy az ukrán igazságügyi hatóságok már legkevesebb 15 ezer dossziét nyitottak az eddig bejelentett ügyek kivizsgálására. Közölte, hogy a nyomozócsoport munkájába Észtország, Lettország és Szlovákia is bekapcsolódott, valamint reményét fejezte ki, hogy több uniós tagállam is csatlakozik majd a kezdeményezéshez a háborús bűnösök felelősségre vonása érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a háború alatt elfogadhatatlan az Oroszország elleni szankciók lazítása − írta meg a Sky News. 

Twitteren közölt üzenetében Mihajlo Podoljak elmondta, hogy 

azokat a kísérleteket, hogy az oroszok törvényesítsék a megszállt területek birtoklását, komoly szankcióknak kell követniük. A Kremlnek meg kell értenie, hogy minden megtett lépésének megvan az ára. 

A Krab típusú, nagy kaliberű lengyel lánctalpas önjáró löveg is készen áll már arra, hogy az ukrán fegyveres erők bevessék az ország védelmében, akárcsak más fegyverzeteket, amelyeket Ukrajna a partnereitől kapott − jelentette be csütörtökön Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

A tárcavezető kifejtette, hogy a Krab lövegekkel együtt már öt különböző típusú 155 milliméter kaliberű nyugati fegyvert állít Ukrajna hadrendbe. Kiemelte, hogy a védelmi minisztérium már több mint 150 ilyen fegyverrel látta el az ukrán fegyveres erőket − közölte a Kárpáthír. 

Elmondása szerint az ilyen kaliberű, nyugati országoktól kapott lövedékek készletei már tíz százalékkal haladják meg azt a mennyiséget, amellyel ugyanilyen kaliberű, szovjet típusú lövedékekből Ukrajna a február 24-én kezdődött teljes körű orosz támadás előtt rendelkezett. Megjegyezte, hogy ezeknek a lövedékeknek a hatékonysága nagyobb, mint a szovjet modelleké, így kevesebb is fogy belőlük.

A Donbászban az orosz erők továbbra is rakéta- és légicsapásokat mérnek polgári infrastrukturális létesítményekre − közölte a Kárpáthír.

Az elmúlt nap folyamán több mint ötven lakóingatlan semmisült meg vagy károsodott a bombázások következtében a Donyeck-medencében. A kijevi Egyesített Erők Parancsnokságának csütörtök déli jelentése szerint az orosz csapatok június 8-án 21 települést lőttek Luhanszk és Donyeck régióban.

Az ellenséges rakéta- és légicsapások, valamint tüzérségi lövedékek következtében legkevesebb nyolc civil vesztette életét, és legalább 16-an megsérültek. A legtöbb áldozat Liszicsanszkban és Kurahovban volt. Az áldozatok és a sérültek pontos száma még nem ismert.

A finn kormány a határtörvény módosítását tervezi, hogy lehetővé tegye kerítések építését Oroszországgal közös keleti határán − közölte a Guardian. 

Finnország 1300 kilométer hosszú határon osztozik Oroszországgal, amelyet jelenleg többnyire csupán táblák jelölnek.

A kormány módosítási javaslatai között szerepel különböző akadályok, például sorompók és kerítések, valamint új utak építésének engedélyezése a finn oldalon, hogy megkönnyítsék a határ őrizetét.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint részleges siker elérését sem szabad megengedni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az Ukrajna ellen általa indított háborúban. Johnson kijelentette azt is, hogy a háború gazdasági hatásai idővel enyhülnek majd − írta meg az MTI. 

A miniszterelnök kijelentette: a világpiaci árak meredek kiugrással reagáltak részben az Oroszország elleni szankciókra, részben a kockázati felárak emelkedésére, és emiatt külföldön többen is azzal érvelnek, hogy a világ most már túl magas árat fizet Ukrajna támogatásáért.

Elhangzanak részükről olyan érvek is, hogy Ukrajnát a Putyin által kért bármilyen feltételek elfogadására kell biztatni.

Johnson szerint ugyanakkor ez nem reális lehetőség, nem utolsósorban azért, mert erkölcsileg visszataszító lenne, ha Ukrajnát a világ magára hagyná, hiszen Ukrajna az áldozat, és maradéktalanul jogában áll megvédeni magát szabad és független országként.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 193 repülőgépet, 130 helikoptert, 1163 drónt, 336 légvédelmi rakétarendszert, 3471 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 493 rakéta-sorozatvetőt, 1834 tüzérségi löveget és aknavető eszközt, valamint 3512 speciális katonai járművet veszítettek.

A donyecki területvédelmi törzs közölte, hogy a „népköztársaság” erői orosz tűztámogatással 231 települést vontak ellenőrzésük alá, és már „Szlovjanszkért folynak a harcok”. A bejelentés feltűnést keltett az orosz médiában, mert a háború előtt több mint százezres lakosú Szlovjanszkot és a szomszédos Kramatorszkot tartják orosz elemzők a Donyec-medence legjobban megerősített, ukrán kézen lévő településének. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az ukrán fegyveres erők az itt kialakított, csaknem 170 négyzetkilométernyi védelmi rendszerben jelentős fegyver-, üzemanyag- és élelmiszer-készleteket halmoztak fel.

A Donyecki régió 14 települését érte újabb ukrán nehéztüzérségi támadás. Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese hat olyan drónvezérlő központot említett, ahonnan a Donyeck ellen az elmúlt napokban intézett masszív csapások tűzvezetését korrigálták, valamint két Grad rakétavetőt és két lőszerraktárat.

A „Luhanszki Népköztársaságban” lévő Sztahanov városban ukrán támadás következtében két nő életét vesztette a helyi hatóságok szerint.

Konasenkov azt is bejelentette, hogy az orosz műszaki alakulatok megkezdték a Szvjatyi Gori Nemzeti Park útjainak és erdőterületének aknamentesítését a „Donyecki Népköztársaságban” lévő Szvjatohirszk, Jarova, Sztudenok és Szosznove területén. Valójában Sztudenok Harkiv megyéhez tartozik – írja az MTI. A tábornok szerint az elmúlt 24 órában 126 különböző típusú robbanószerkezetet, köztük 54 tankelhárító aknát fedeztek fel és semmisítettek meg. Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzet-ellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője arra figyelmeztetett, hogy

A diplomata szerint a különösen kelendő Javelin páncéltörők és a hordozható légvédelmi rakéták már megjelentek a szíriai Idlíb tartományban.

Az ukrán tisztviselők javaslatára katonai temetőt építhetnek Kijevben az Oroszországgal vívott háborúban elesettek tiszteletére, tudta meg az Independent.

A városi tanács kérni fogja az ukrán parlamenttől, hogy adjon zöld utat a projektnek. A temető a Babin Jar holokauszt-emlékmű közelében épülhet meg.

Vitalij Klicsko polgármester szerint ez jó módja lenne annak, hogy Ukrajna védelmezői tiszteletbeli búcsúztatásban részesüljenek.

Rubelben kezdték el kifizetni az orosz erők a mariupoli lakosság nyugdíját – közölte Petro Andruscsenko, a város polgármesterének tanácsadója.

A Sky News szerint a tanácsadó saját Telegram-oldalán azt állította, hogy a déli kikötővárosba páncélozott járművekkel szállították a nyugdíjakat. 

Azok a döntések, amelyeket az Északi-sarkvidéki Tanács az orosz fél részvétele nélkül hoz, illegitimek és sértik a konszenzus elvét – mondta Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet.

Egy ilyen lépés nemcsak Oroszországnak mint a tanács jelenlegi elnökének, hanem a térség további fenntartható fejlődésében érdekelt nemzetközi közösségnek is aggodalomra ad okot

– szögezte le az orosz diplomáciai képviselet vezetője.

Korábban Dánia, Izland, Kanada, Norvégia, az Egyesült Államok, Finnország és Svédország úgy döntött, orosz részvétel nélkül folytatja az Északi-sarkvidéki Tanács munkáját. A megfelelő közös nyilatkozatot külügyminisztériumaik honlapján tették közzé. Ennek értelmében március 3-án Oroszország kivételével az Északi-sarkvidéki Tanács valamennyi országa írásos nyilatkozatot adott ki, amelyben az Ukrajna körüli helyzet miatt megtagadta a részvételt az Oroszország elnöklete alatt és annak területén tartott üléseken – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy nem született megállapodás Törökországgal az ukrán gabonaszállítmányok Fekete-tengeren keresztüli exportjáról.

Törökország szorgalmazza, hogy Oroszország és Ukrajna között megállapodás szülessen a globális élelmiszerválság enyhítésért. A fekete-tengeri kikötőkben rekedt gabona biztonságos áthaladásáról tárgyaltak, de Ankara erőfeszítései ellenállásba ütköztek, mivel Ukrajna szerint Oroszország észszerűtlen feltételeket szabott, a Kreml szerint pedig a szállítás a szankciók megszüntetésétől függ.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval együtt azt mondta, hogy az ukrán gabonaexportnak egy tengeri folyosón történő újraindítására vonatkozó ENSZ-terv észszerű, és további tárgyalásokat igényel Moszkvával és Kijevvel a hajók biztonságának garantálása érdekében.

Dmitrij Peszkov azt is elmondta, hogy Oroszország nem számít arra, hogy a Gazprom több európai fogyasztó gázszállítását is leállítja, a Gazprom rendszere, amely szerint a vevőknek rubelben kell fizetniük a gázért, rendben működik – írja a Guardian.

A kárpátaljai kormányzóság azt követeli, hogy a háború kitörése után a térségébe költözött belső menekültek találjanak munkát − közölte a Kárpáthír. 

Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója közölte, hogy a helyhatóságok azon az állásponton vannak, hogy aki el tud menni dolgozni, annak mindenképpen el kell helyezkednie, mert ő is harcos, csak a gazdasági fronton.

A belső menekülteknek nem szabad ölbe tett kézzel ülniük és arra várniuk, hogy ingyen etessék őket, ezért ezt a gyakorlatot megszüntetik. A kistérségek túl vannak terhelve. Ezentúl csak a rászoruló kategóriákba tartozók részesülnek ingyenes ellátásban, a többieknek kedvezményes áron, de fizetniük kell érte.

Összesen 4 816 923 ukránt regisztráltak menekültként Európában a háború kitörése óta az ENSZ menekültügyi szervezetének adatai szerint – írja a Guardian.

A jelentés szerint összesen 44 európai országban vannak jelen a menekültek. A külföldre menekülők mintegy kilencven százalékát nők és gyerekek teszik ki. 

Volodimir Zelenszkij egyik legfrissebb felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a világ szörnyű élelmiszerválság küszöbén áll – írja a Guardian.

Az ukrán elnök megismételte, hogy Oroszország blokkolja a fekete-tengeri kikötőket, és emiatt milliók éhezhetnek. A blokád globális pánikot okozott, mivel Ukrajna nem tudott létfontosságú búzát, kukoricát és olajat exportálni – tette hozzá Zelenszkij.

Miközben az orosz katonai szóvivő egy külföldi zsoldosokat kiképző bázis és ukrán katonai célpontok megsemmisítéséről számolt be csütörtökön, a donyecki területvédelem bejelentette, hogy harcok folynak a megerődített Szlovjanszk városért.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy a Zsitomir megyei Novohrad-Volinszkij falu közelében precíziós levegő-föld rakétacsapás semmisített meg egy ukrán katonai kiképzőközpont, ahol külföldi zsoldosokat készítettek fel. A rakéták emellett megsemmisítettek

• két vezetési pontot,
• egy Osza AKM légvédelmi rakétarendszert,
• egy lőszerraktárat,
• valamint 23 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást.

A harcászati légierő 18 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mért csapást, aminek következtében több mint kétszáz „nacionalista” életét vesztette, öt harckocsi, két Grad rakétavető, valamint egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktár megsemmisült – írja az MTI.

Az orosz légvédelem egy ukrán Szu–25-ös repülőgépet, valamint 13 drónt, egy Tocska–U és két Szmercs rakétát fogott el. A rakéta- és tüzérségi erők 56 vezetési pontra, 127 ukrán tüzérségi lőállásra, 273 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, aminek következtében több mint háromszáz „nacionalista” meghalt, hét páncélozott jármű, két Grad rakétavető, 12 tüzérségi löveg és aknavető, 24 speciális jármű, egy üzemanyagraktár, valamint egy pontonátkelő – a Sziverszkij Donyec folyón, Protopopivka közelében – pedig megsemmisült.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy szerdán Kijevben találkozott Howard Buffett amerikai filantróppal, Warren Buffett milliárdos befektető fiával, és megvitatták, hogyan lehetne segíteni az ország újjáépítését.

Olyan segítségről tárgyaltunk, amely értékes lenne államunk számára. Felajánlottam neki, hogy csatlakozzon az öntözőrendszerek helyreállítását célzó projektekhez az Odessza régióban népünk támogatásához, és az aknamentesítéshez

– írta az ukrán elnök egy Twitter-bejegyzésben.

Howard Buffett az apja által alapított Berkshire Hathaway konglomerátum igazgatója és a Howard G. Buffett Alapítvány vezérigazgatója, amely magát az Egyesült Államok egyik legnagyobb magán jótékonysági alapítványaként jellemzi.

Az alapítvány a honlapján azt írta, hogy prioritásai közé tartozik a globális élelmezésbiztonság, a konfliktusok enyhítése és a közbiztonság.

Ukrajna naponta csaknem száz katonát veszít el a háborúban – számolt be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.

Azok, akik Ukrajna védelméért és a győzelemért harcolnak, egy csapat. Közös célunk Oroszország legyőzése, bármilyen nehéz is legyen 

– hangsúlyozta Reznyikov. A miniszter hozzátette: továbbra is a teljes katonai-politikai vezetés együttműködésének megőrzését tartja a fő eredménynek.