Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk szombaton is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó államoknak csatlakozniuk kell az oroszellenes szankciókhoz – jelentette ki pénteken Olaf Scholz német kancellár az Alekszandar Vucsics szerb államfővel közösen tartott belgrádi sajtótájékoztatón.

Egyértelmű és nyilvánvaló: aki csatlakozik az EU-hoz, az minden szabályt elfogad. Aki pedig most szeretne tag lenni, annak be kell tartania a szankciórendszert

– mondta Olaf Scholz.

Vucsics hozzátette, hogy Szerbia elítélte Oroszország különleges ukrajnai hadműveletét, de más álláspontot képvisel az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban.

Mi, szerbek tudunk a szankciókról, és nem gondoljuk, hogy ez a legjobb út. Ne felejtsük el, hogy több évszázados kapcsolatunk van az orosz féllel. Tökéletesen megértettem Scholz kancellár vágyát, azt akarja, hogy ezt tegyük tegnap, vagyis amennyire csak lehetséges korábban

– idézi Vucsicsot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Ukrajnának a jelenleginél jóval több, nagy kaliberű tüzérségi fegyverre van szüksége ahhoz, hogy győzhessen az orosz hadsereggel szemben – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője.

Jelenleg elsősorban tüzérségi háború zajlik, és mi vesztésre állunk a tüzérség terén. Ukrajnában egy saját tüzérségi fegyverre 10-15 orosz tüzérségi rendszer jut. Nyugati partnereink pedig eddig körülbelül a tíz százalékát adták nekünk annak, amijük van

– emelte ki a hírszerzési vezető. Szavai szerint az ukrán hadsereg napi öt-hatezer tüzérségi lövedéket lő ki, és majdnem elhasználta az összes tüzérségi lőszerét. Hozzátette, hogy ma már NATO-szabvány szerinti, 155-ös kaliberű lőszereket használnak az ukrán fegyveres erők.

A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel kell ellátnia Ukrajnát az orosz tüzérségi fegyverek messziről történő megsemmisítése érdekében.

Franciaország Ukrajna győzelmét szeretné az Oroszországgal folytatott konfliktusban, és kész segíteni a dél-ukrajnai Odessza kikötői blokádjának feloldásában annak érdekében, hogy az ukrajnai gabonaszállítmányok az ENSZ közreműködésével eljuthassanak azokba az országokba, amelyeknek szükségük van rájuk, s elkerülhető legyen egy globális élelmiszerválság.

A felek rendelkezésére állunk egy olyan művelet megvalósításában, amely lehetővé tenné az odesszai kikötő biztonságos megközelítését, azaz a hajók átjutását annak ellenére, hogy a tengert aláaknázták

– mondta Emmanuel Macron államfő egyik tanácsadója, aki azt is jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 28-án beleegyezését adta egy ilyen művelethez a francia elnöknek.

A bejelentéskor a francia köztársasági elnök fogadta Macky Sall szenegáli elnököt, az Afrikai Unió soros elnökét, aki csütörtökön az odesszai kikötő aknamentesítését szorgalmazta. A szenegáli elnök jelezte azt is, hogy biztosítékot kapott Putyintól arra, hogy ez esetben az oroszok nem fognak támadni a Fekete-tenger felől, amitől pedig az ukránok tartanak – írja az MTI.

Ukrajnának csakis a többi jelentkezővel közösen lehet európai uniós tagjelölti státuszt biztosítani – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár észtországi látogatásán.

Ausztria számára feltétel, hogy amennyiben Ukrajna tagjelölti státuszt kap, akkor ugyanennek kell vonatkoznia a Nyugat-Balkán országaira és a Moldovai Köztársaságra.

– hangsúlyozta Karl Nehammer Kaja Kallasszal, az észt miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatóján.

Kallas szintén egy közös csatlakozási folyamatot támogat. Mindemellett felhívta a figyelmet a lehetőség megragadásának fontosságára, amíg az ukrajnai politikai erők „hajlandók a kényes reformok végrehajtására”. Mint mondta, a lehetőség talán csak rövid ideig áll fenn, később viták alakulhatnak ki, és mindez jóval nehezebbé válhat.

Kallas a lépésenkénti közeledésre és a tagjelöltek európai „előkészítő térségének” kialakítására vonatkozó osztrák javaslatot firtató újságírói kérdésre azzal felelt, hogy szerinte nem szabad a helyzetet tovább bonyolítani. Leszögezte, hogy lehetőséget kell biztosítani minden olyan országnak, amely a jogállamiság és a demokrácia alapelveit követi. „Nem szabad félresöpörnünk ezeket az államokat” – fogalmazott az észt miniszterelnök, hozzátéve, hogy az osztrák felvetés még további tárgyalásokat igényel – írja az MTI.

Az ukrajnai háború befejezése érdekében egyeztetett Ferenc pápa az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, akit a Vatikánban fogadott – közölte a Szentszék pénteken.

A valamivel több mint húszperces találkozón arról volt szó, hogy mit tehet a nemzetközi közösség a háború lezárásáért.

Finnország kerítést tervez építeni Oroszországgal közös határának egyes szakaszain Oroszország ukrajnai hadművelete miatt – közölte pénteken a finn kormány.

A finn vezetés csütörtökön nyújtott be jogszabály-módosító javaslatot határvédelmének bizonyos szakaszokon történő megerősítésére a csaknem 1300 kilométer hosszú – gyéren lakott – közös határ mentén. Az új szabályozást a lehető leghamarabb hatályba léptetnék. Helsinki ugyanis attól tart, hogy Moszkva menekülteket alkalmazhat politikai nyomásgyakorlási eszközként.

A bejelentés Finnország és Svédország NATO-csatlakozási kérelmét követi, ami miatt ezek az országok úgynevezett hibrid megtorló intézkedésektől, így például kibertámadásoktól és más, nem katonai jellegű destabilizáló akcióktól tartanak.

A törvényjavaslat a határőrség műveleti képességeinek javítását szolgálja a hibrid fenyegetésekkel szemben. Az ukrajnai háború nagyban hozzájárult az ügy sürgető voltához

– jelentette ki Anne Ihannus, a finn belügyminisztérium egyik tanácsadója. 

Jelenleg az észak-európai ország határát alacsony palánkkerítés biztosítja, amely lényegében csak arra szolgál, hogy a haszonállatok ne kóboroljanak a határ túloldalára.

Most masszív kerítést tervezünk, amely igazi akadályként fog szolgálni. Minden valószínűség szerint a kerítés nem fogja lefedni a keleti határ teljes hosszát, csak a legfontosabbnak minősített térségeket

– ismertette Sanna Palo, a finn határőrség jogi ügyeinek igazgatója. A kormányzati javaslat szerint egy esetleges menekültáradat megindulása esetén a menedékkérőket bizonyos határszakaszokra összpontosítanák. Ezeket a pontokat a belügyminisztérium szerint majd későbbi időpontban határoznák meg – írja az MTI.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsítsa meg Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát. 

Ha a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az európaiak 71 százaléka az európai család részének tekinti Ukrajnát, miért vannak még mindig szkeptikus politikusok, akik haboznak

 – mondta a NEXTA szerint a Demokrácia-csúcstalálkozón.

A Nemzetközi Gabonatanács szerint a 2022–2023-as szezonban a globális gabonatermelés elmarad a keresettől. 

A közlemény szerint az ukrajnai szállítmányok elvesztése tovább szűkíti a rendelkezésre álló készleteket és valószínűséggel megemeli az olyan alapvető élelmiszerek árait, mint a kenyér és a tészta, és növeli az élelmiszer-inflációt, miközben a globális éhezés már eddig is soha nem látott mértékű.

A fekete-tengeri kikötőket bombázások, törmelékek és víz alatti aknák zárták el, ami megakadályozza a gabonaexportot – írta a Sky News.

Ukrajna megsegítéséért zenéltek csütörtökön a Zeneakadémián a klasszikus zene világának virtuózai. A Makszim Riszanov–Kokas Dóra művészházaspár által megálmodott koncert programját háborús időkben íródott darabok adják, közülük a leghosszabb Richard Strauss Metamorfózisok című műve. 

A koncerten több orosz klasszikus zenész is kiáll Ukrajna mellett. Aljona Bajeva Luxemburgban élő hegedűművész azt mondta az Euronewsnak, bár orosz útlevele van, ez nem számít akkor, amikor az alapvető emberi értékek mellett kell állást foglalni.

Svájc is csatlakozik az Európai Unió által Oroszország és Belarusz ellen bevezetett hatodik szankciós csomaghoz, köztük az olajembargóhoz – jelentette be a svájci kormány pénteken.

Az Ukrajna elleni orosz háború miatt kidolgozott büntetőintézkedések sora – amelynek az egyik legfontosabb része az orosz nyers- és kőolaj importálásának tilalma az EU-n belül – 2023 elejétől lép érvénybe Svájcban, amely sem az EU-nak, sem a NATO-nak nem tagja. A szankciós csomag részeit fokozatosan, átmeneti periódusokkal vezetik be az országban.

A Bilanz nevű svájci gazdasági lap szerint az orosz nyersanyagexport mintegy ötven–nyolcvan százaléka Svájcon keresztül áramlik tovább – írta az MTI.

Annak ellenére hogy Ukrajna azt kéri, Németország árulja el pontosan, mikor várhatók a német nehézfegyverek, Steffen Hebestreit kormányszóvivő szerint biztonsági okokból továbbra sem pontosíthatják a szállítás időpontját.

A szóvivő hozzátette: az ukrán katonákat jelenleg Németországban képezik ki a nehézfegyverek használatára, ezért logikus, hogy még nem szállították el őket a háborús övezetekbe – írta a német Spiegel.

A fekete-tengeri kikötők blokádja miatt jövőre emberek milliói éhezhetnek – jelentette ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének vezetője.

A becslések szerint csaknem tizenkilencmillió embert fenyeget éhezés a világon az ukrán export blokádja miatt. Ugyanis a két ország (Ukrajna és Oroszország) a globális búzaszállítás közel egyharmadát teszi ki. Különösen érintettek a szegényebb észak-afrikai és közel-keleti országok – írta a német Spiegel.

Összeszámolták veszteségeiket az Oroszországban működő nemzetközi vállalatok. Az országot fenyegető gazdasági recesszió, a cégek döntése az üzletmenet leállításáról vagy a helyi tevékenységek olcsó eladásáról arra készteti őket, hogy túlbecsüljék eszközeik értékét, vagy figyelembe vegyék a keletkezett veszteségeket.

Ennek eredményeképpen a bejelentett veszteségek összesítve már elérik az 59 milliárd dollárt (22 298 milliárd forintot) – írja a The Wall Street Journal a vállalati jelentések és nyilvános nyilatkozatok alapján.

A német szövetségi parlament (Bundestag) után a törvényhozás parlamenti kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) is hozzájárult a kormány százmilliárd eurós haderőfejlesztési programjának elindításához szükséges alkotmánymódosításhoz. A pénteki döntés révén a német hadsereg (Bundeswehr) lehet a legnagyobb konvencionális haderő a NATO-n belül Európában, a fejlesztést Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt indítják el.

A Bundesratban az alaptörvény módosításához szükséges kétharmadnál nagyobb támogatottsággal fogadták el a kormány javaslatát. Négy tartomány – Berlin, Bréma, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Türingia – tartózkodott, mert a helyi kormányt alkotó koalícióban részt vesz a Baloldal (Die Linke) nevű párt, amely ellenzi a haderőfejlesztést.

A Baloldal négy érintett tartományi szervezetének vezetői közös közleményükben hangsúlyozták, hogy

a Bundeswehr felfegyverzésére biztosított új források nem vetnek véget a szenvedésnek Ukrajnában, és nem járulnak hozzá ahhoz, hogy békésebb és biztonságosabb legyen a világ.

Egy friss jelentés szerint Moszkva terve Ukrajna Donyecki, Luhanszki, Herszoni és Zaporizzsjai régiójának elcsatolása – számolt be a Sky News a Medusa nevű lett újságra hivatkozva. 

Hozzáteszik: a szóban forgó régiókat egy orosz szövetségként tervezik Oroszország területéhez csatolni. A körzetet a tervek szerint Borisz Rapoport híres orosz labdarúgó felügyeli. 

Olja Oliker Oroszország-szakértő azonban úgy gondolja, nem valószínű a terv megvalósítása. A szakértő véleménye, hogy a függetlenségi megközelítések értelmesebbek lennének, mint az annektálás. 

Havonta egyszer humanitárius segélycsomagot osztanak Mariupol civil lakosságának az orosz megszállók – számolt be Petro Andruscsenko, a város alpolgármestere.

A város elöljárójának beszámolója szerint a segély két csomag tésztát, két kilogramm lisztet, egy csomag árpát, kölesdarát, négy doboz halkonzervet, két doboz sűrített tejet, három csomag cukrot és négy doboz húskonzervet tartalmaz.

Az élelmiszerek mellett a civilek két tekercs vécépapírt, egy csomag borotvát, egy csomag női betétet, egy szappant, egy doboz sampont, mosóport és fogkrémet is kapnak – írta az TSN ukrán hírügynökség.

A 28 éves nottinghamshire-i Aiden Aslint és a 48 éves bedfordshire-i Shaun Pinnert a háború korábbi szakaszában fogták el.

A halálra ítélt két brit és egy marokkói bűncselekményeket követett el az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság területén – állította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Az említett perek a Donyecki Népköztársaság jogszabályai alapján zajlanak, mivel a szóban forgó bűncselekményeket a népköztársaság területén követték el

– tette hozzá Lavrov az Independent tudósítása szerint.

Az ukrán katonai áldozatok száma jelenleg 100 és 200 között van naponta – mondta Mikhajlo Podoljak, az ukrán elnök vezető tanácsadója a BBC-nek. Zelenszkij elmondása szerint ez a szám a múlt héten még csak 60 és 100 közé esett.

Az oroszok szinte mindent – ami nem nukleáris jellegű – a frontra dobtak, beleértve a nehéztüzérséget, több rakétakilövő rendszert és a légierőt is. Tüzérségi igényeink nem csupán egyfajta szeszély, hanem objektív szükséglet

– nyilatkozta a vezető tanácsadó.

Podoljak állítása szerint Ukrajnának legalább 150 rakétakilövő rendszerre lenne szüksége ahhoz, hogy felvegye a harcot az orosz erőkkel.

Timothy Snyder, a Yale Egyetem történészprofesszora vitatja azt a látszólag széles körben elterjedt feltételezést, hogy Oroszország győzni fog ebben a konfliktusban pusztán azért, mert atomhatalom – írja a Sky News.

Ez teljes és egyben veszélyes képtelenség!

– mondta Snyder, felsorolva egy sor olyan háborút, amelyben nukleáris fegyverekkel rendelkező országok kudarcot vallottak, megemlítve az Egyesült Államok Vietnám elleni hadjáratát és a Szovjetunió afganisztáni konfliktusát.

A hidegháború a dekolonizáció időszaka volt, amelyben a gyarmatosító hatalmak döntő háborúkat vesztettek el a gyarmatellenes mozgalmakkal vagy államokkal szemben. Oroszország ma gyarmati hatalomként viselkedik

– írja a Közép- és Kelet-Európa újkori történetére szakosodott professzor, aki szerint éppen ezért nem lenne meglepő Ukrajna győzelme Oroszország felett.