A civil szervezeteket, újságírókat és aktivistákat külföldi ügynöknek kikiáltó orosz jogszabály sérti Az emberi jogok európai egyezményében foglalt követelményeit, semmibe veszi a gyülekezési és egyesülési szabadságot, ezért a bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte Oroszországot – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága az MTI tudósítása szerint. 

A Strasbourgban székelő Európa Tanács felügyelete alatt tevékenykedő emberi jogi bíróság adatai szerint 73 különböző orosz civil szervezet támadta meg a külföldi ügynökökről szóló, 2012-es oroszországi törvényt.

Köztük szerepelnek többek között az emberi jogokkal, a környezet és a kulturális örökség védelmével, az oktatással, a szociális biztonsággal és a migrációval foglalkozó szerveződések.

Az emberi jogi bíróság kedden hirdetett ítéletet az ügyben, amelyben kimondta, hogy az orosz jogszabály alkalmazása Az emberi jogok európai egyezményének a szólásszabadság védelméről szóló 10. cikkének, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadságot biztosító 11. cikkének egyértelmű megsértését jelenti. 

A törvény életbe léptetése után számos civil szervezetet nyilvánítottak külföldi ügynöknek, ami rendkívüli ellenőrzési és jelentési kötelezettségeket írt elő számukra, ezenkívül komoly megbélyegzéssel is járt az érintett szervezetek számára. Mint írják, a követelmények nem teljesítése súlyos pénzbüntetést von maga után.

Sok szervezetet feloszlattak vagy feloszlatásra kényszerítettek – állapította meg a bíróság. A bírák szerint ráadásul a jogszabály alapján külföldi ügynöknek minősített civil szervezetek példája elrettentő erővel bírt és bizonytalanságot szült azon szervezetek körében is, amelyek például az emberi jogok védelmével, környezetvédelemmel vagy jótékonysággal összefüggő tevékenységet folytattak vagy folytatnak.

Az érintett civil szervezetek és a külföldi ügynökökről szóló törvény összekapcsolása „nem voltak szükségesek egy demokratikus társadalomban” – tette hozzá az emberi jogi bíróság.

Oroszországban először 2012-ben fogadtak el olyan jogszabályt, amely az orosz civil szervezetek számára kötelezővé teszi, hogy külföldi ügynöki feladatokat ellátó szervezetként jelentkezzenek be a föderáció igazságügyi minisztériumánál. Ezt abban az esetben kell megtenniük, ha külföldi finanszírozásban részesülnek, és politikai tevékenységnek nevezett tevékenységeket folytatnak.

A jogszabály azóta nonprofit és médiaszervezetekre, valamint újságírókra és aktivistákra is vonatkozik.

Több nyugati cég jelezte, hogy készen áll arra, hogy az első adandó alkalommal újraindítsa tevékenységét Oroszországban – mondta Dimitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár.

Számos nyugati ország – EU-tagország, USA és Kanada – vállalata továbbra is érdeklődik az orosz piac iránt. Sok cég állítja, hogy a példátlan nyomás miatt most le kell állítania tevékenységét, ugyanakkor azt mondják, hogy az első adandó alkalommal szívesen visszatérnének

– mondta Peszkov az újságíróknak.

A Kreml felismeri, hogy a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) való részvételi szándékukat bejelentett külföldi vállalkozások példátlan nyugati nyomásnak vannak kitéve – tette hozzá az Interfax szerint a titkár.

Ukrajna teljes területén légiriadót rendeltek el kedd délután.

A riadót először a középső és a keleti országrészeken hirdették ki, de nem sokkal később a nyugati területeken is elrendelték ugyanezt.

Úgy tudni, hogy a nyugat-ukrajnai Ternopilben az ukrán légvédelem megsemmisített egy rakétát.

Ezenkívül a Lvivi terület tisztviselői is közölték, hogy robbanásokat hallottak, de úgy tudni, hogy a légvédelem hatástalanította az orosz rakétákat.

Az ukrán titkosszolgálat megosztott egy videót arról, amint orosz katonák „demilitarizáltak” egy szupermarketet a Szumi területen.

Közlésük szerint a bolt kifosztása nem sokkal azelőtt történt, hogy az oroszokat az ukrán hadsereg kiűzte a településről.

Az Európai Bizottság javasolni fogja a tagállamok kormányfőiből álló Európai Tanácsnak, hogy hagyják jóvá Ukrajna uniós tagjelölti státuszát – tudta meg a Politico.

A brüsszeli lap szerint a bizottság tisztviselői hétfőn értekeztek erről a kérdésről, miután szombaton Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben. 

A bizottság nem felejtette el, hogy Ukrajna az egyetlen ország Európában, ahol emberek haltak meg azért, mert az uniós zászlót hordozták. Így most nem lenne illendő azt mondani nekik, hogy »bocsi, srácok, rossz zászlót lobogtattatok«

– idézett a Politico egy uniós tisztviselőt.

Az Európai Tanács jövő héten tart csúcstalálkozót Brüsszelben. Ukrajna tagjelöltségét azonban mind a 27 állam vezetőjének jóvá kell hagynia, és a híresztelések szerint

A kelet-ukrajnai Szeverodonyeck városát, amely az elmúlt hetekben a harcok gócpontjává vált, még nem zárták el az orosz csapatok – számolt be Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió kormányzója.

A kormányzó elmondta, annak ellenére, hogy a csapatok megsemmisítették a városból kivezető három hidat, még mindig van lehetőség a sebesültek és a helyi lakosok evakuálására.

A Sky News azt írta, körülbelül 12 ezer ember maradt a városban, amelynek lakossága a háború előtt 100 ezer volt.

A Kreml „biztos” abban, hogy a donbászi oroszbarát szeparatista vezetők hajlandók lennének meghallgatni az Egyesült Királyság kérését az Ukrajnáért folytatott harcok miatt halálra ítélt két brit sorsáról.

Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy telefonos konferenciabeszélgetésen újságíróknak elmondta, hogy London nem kereste meg Moszkvát az ügyben. A kelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DPR) bírósága a múlt héten halálra ítélte a brit Aiden Aslint és Shaun Pinnert, valamint a marokkói Brahim Saadunt, mondván, hogy „zsoldos tevékenységben” voltak bűnösök.

Családjaik tagadják, hogy az ukrán fegyveres erőkkel szerződésben álló három férfi zsoldos lett volna. Peszkov megismételte Moszkva egyik indoklását is arra, hogy miért küldött csapatokat Ukrajnába: meg kell védenie a Donyeck és Luhanszk régió – együttesen Donbász néven ismert – többségében orosz ajkú lakosságát.

Kijev visszautasítja az orosz ajkúak elnyomásának vádját, amely Ukrajna szerint alaptalan ürügy az oroszok területrablására – írja a Guardian.

Az élelmiszerek további drágulására kell számítani Németországban Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeként – hangsúlyozta a német mezőgazdasági és élelmezési miniszter, aki szerint enyhülést csak az hozhat, ha egyes élelmiszereknél megszüntetik az áfát.

A zöldpárti Cem Özdemir kiemelte, hogy csökkenteni kell Németország gazdasági függőségét a tekintélyelvű országoktól. Az Oroszországból importált energia és műtrágya példája azt mutatja, hogy „despotáktól tettük magunkat függővé”. Hozzátette:

az az igazság, hogy nem lehet a háború összes következményét felszámolni, így az áremelkedések sem fognak gyorsan eltűnni. Ez a fogyasztókra nézve azt jelenti, hogy sajnos sok minden még hátravan.

Ősszel és télen az élelmiszerek további drágulására kell számítani, mert lejárnak az élelmiszeripari cégek hosszú távú energiabeszerzési szerződései, és majd csak az új, időközben jelentősen megemelkedett áron jutnak energiához, a különbözetet pedig a fogyasztókra hárítják – írja az MTI.

A francia legfelsőbb bíróság elutasította az orosz milliárdos, a LetterOne és az Alfa Group társalapítója, Alekszej Kuzmicsev keresetét. A férfi vitatta, hogy az ország hatóságai közzétették a franciaországi villája elhelyezkedésére vonatkozó adatokat.

Korábban Franciaország az Európai Unió szankcióival összefüggésben befagyasztotta Kuzmicsev vagyonát, és nyilvánosságra hozta a párizsi háza és egy Riviérán lévő villája elhelyezkedésére vonatkozó információkat. A milliárdos perében azt állította, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala veszélyezteti családja életét, és követelte a francia hatóságok áprilisi rendeletének felfüggesztését.

A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy az ilyen jellegű nyilvánosságra hozatal megfelel a körülményeknek, nevezetesen az orosz vagyon széles körű befagyasztásának, amely az ukrajnai invázióra válaszul történt. A bíróság szerint az ingatlanokra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala megakadályozza, hogy azokat bérbe adják vagy részvények formájában, cégek közötti magánmegállapodás alapján értékesítsék.

Franciaország a fenti ingatlanokon kívül befagyasztotta két üzletember 100 millió dollár értékű jachtját is. Alekszej Kuzmicsev március 15-én került az EU szankciói alá a LetterOne többi társtulajdonosával, Mihail Fridmannal, Petr Avennel, German Khannal együtt. Az EU „Oroszország egyik legbefolyásosabb emberének” nevezte őt, aki „Putyinnal üzletel” – írja a Moscow Times. Kuzmicsev és társai kivonultak az Alfa-Bank kedvezményezettjei közül. Az üzletemberek a LetterOne igazgatótanácsából is távoztak.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság napi tájékoztatása az orosz–ukrán háborúval kapcsolatosan.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz–ukrán háború kitörése óta – 2022. június 14. 6.00 órai adatok alapján – 24 928 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált. A kérelmek elbírálása folyamatos, határidőn belül történik, eddig 18 002 fő esetében született elismerő döntés.

Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a Főigazgatóság ügyfélszolgálatain és adataik elektronikus feltöltését követően a kormányablakokban is benyújthatják.

Liz Truss brit külügyminiszter kijelentette, hogy mindent megtesz, hogy biztosítsa annak a két brit férfinak a szabadon bocsátását, akiket Ukrajnában ítéltek halálra az oroszok – írta a Sky News.

A 48 éves Shaun Pinnert áprilisban fogták el Mariupolban, a 28 éves brit Aiden Aslinnal együtt a kikötőváros irányításáért folyó heves harcokban.

A katonákat azzal vádolják, hogy zsoldosok voltak. 

Az ukrán hatóságok több mint 700 esetben folytatnak vizsgálatot az oroszokkal való kollaboráció miatt – írja az Ukrinform.

Az ukrán ügyészség szerint a legtöbb eset Luhanszkban (162), Kijevben és a Kijevi területen (155), valamint Herszonban (68) történt. Ezek egy részében – főként a megszállt területekhez köthető eseteknél – a gyanúsítottak távollétében folytatják le az eljárást. 

Azt is közölték, hogy a háború kezdete óta több mint 48 ezer bűnügyi eljárás indult, amelyek közül 17 ezer az oroszok által elkövetett háborús bűnükhöz köthető.

Az ukrajnai háború elől június 13-án 211 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is – írták a rendőrség oldalán.

Az oroszok többemeletes lakóházakat és ipari létesítményeket bombáznak és semmisítenek meg Szeverodonyeckben – írta kedd reggel Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója.

Elmondta, hogy az oroszok többek közt a helyi műtrágyagyárat is bombázták, ahol korábban 800 ember keresett menedéket. Ezzel kapcsolatban később idézte Olekszandr Sztrjuk polgármestert is, aki szerint 540-560 ember még mindig maradt a gyárban.

A város vezetője arról is beszámolt, hogy az oroszok valóban megsemmisítettek három, a városba vezető hidat, de ezzel még nem kerítették be teljesen a települést, néhány úton továbbra is érkezik ellátmány Szeverodonyeckbe.

Több orosz üzletember tulajdonában lévő vagy orosz üzletemberekhez köthető magánrepülőgép és helikopter az uniós szankciók ellenére repült át az európai légtéren – írja a TASZSZ orosz hírügynökség a Die Welt német médiumra hivatkozva.

A szankciók bevezetése mintegy 30 ilyen repülést tudott nyomon követni. Az ezekre a járatokra vonatkozó adatok nyilvánosan elérhetőek az erre szakosodott honlapokon.

Az EU tisztviselői elismerik, hogy az átláthatatlan ingatlan-nyilvántartási rendszerek miatt – amelyekben külföldi cégek és offshore cégek segítségével rejtik el a tulajdonost – nehéz szankciókat alkalmazni az üzleti repülőgépekkel és helikopterekkel szemben.

Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója kedd reggel egy videót tett közzé egy evakuációról.

Közlése szerint Previllja városából, egy óvóhelyről menekítettek ki összesen 32 embert a rendőrség és önkéntesek segítségével.

Az akcióban résztvevőknek háromszor kellett megtenniük az utat, mire mindenkit biztonságba tudtak helyezni. A menekültek később a Luhanszki területet is elhagyták.

Az orosz erők elvágták az összes kivezető utat Szeverodonyeckből azzal, hogy lerombolták mindhárom hidat, amely a körülzárt keleti városba vezet – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója.

Egy videófrissítésben Hajdaj azt mondta, hogy Oroszország nem foglalta el teljesen a várost, és a város egy része ukrán ellenőrzés alatt áll. Korábban azt is mondta, hogy az oroszok folytatják az ostromot a körülzárt városban, és jelentős tüzérségi fölényükkel visszaszorították az ukrán katonákat.

Az oroszok városnegyedet városnegyed után rombolnak le

– mondta Hajdaj, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg „részben sikeres volt éjszaka”, és

Mivel az orosz erők az elmúlt két napban lerombolták a Sziverszkij Donyec folyó fölött átívelő két fennmaradt hidat, az ott rekedt civileknek nincs menekvés nyugatra, a szomszédos Liszicsanszk városába, amelyet szintén lőnek, de továbbra is ukrán kézben van.

Az evakuálás és az emberi szállítmányok szállítása most már lehetetlen

– mondta Hajdaj a Guardian szerint.

Viktor Mikita, a Kárpátalja Megyei Katonai Közigazgatás vezetője közösségi oldalán számolt be arról, hogy 450 golyóálló mellénnyel látta el az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat 711–es számú egyesített ezredét. 

A kormányzó bejegyzésében kitért arra is, hogy rendszeresen megfelelnek a jelzett logisztikai igény teljesítésének. Ezt megelőzően, hogy növeljék az egységek mobilitását, terepjárókkal látták el az alakulatokat. Az ezred katonái momentán Kárpátalja stratégiai infrastruktúrájának őrzését látják el, és „biztosítják a közlekedési szférák zavartalan üzemelését”.    

Viktor Mikita továbbá megköszönte a felajánlóknak a folyamatos támogatást, amelyek óriási segítséget jelentenek a munkájában – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Magyarország területére június 13-án az ukrán–magyar határszakaszon 5515 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5125 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 958 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. június 13-án 211 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Litvánia megállapodott arról, hogy 18 ágyút vásárol Franciaországtól – jelentették be hétfőn a két fél védelmi miniszterei. Litvánia, az Európai Unió és a NATO tagja, további 300 millió eurót (120 ezer millió forint) ad a 2022-es védelmi költségvetésébe, mivel az ukrajnai háború miatt felerősödtek a biztonsági félelmek.

Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter a francia kollégájával, Sebastien Lecornuval közös fotó mellett azt írta a Twitteren:

Litvánia 18 Caesar Markt II típusú ágyút fog vásárolni Franciaországtól. Ezek jelentősen megerősítik a litván fegyveres erők védelmi képességeit.

Litvánia, Lettország és Észtország NATO-tagok és a volt Szovjetunió részei, mind katonai felszereléssel és humanitárius segélyekkel álltak Ukrajna védelmére. Litvánia közölte, hogy „több tízmillió” euró értékű katonai szállítmányokat küldött, köztük Stinger légvédelmi rakétákat, aknavetőket, puskákat, lőszert és egyéb felszereléseket. A litvánok több mint ötmillió eurót is összegyűjtöttek, hogy Ukrajnának egy újabb Bayraktar drónt vásároljanak – írja a Guardian.

A vádlott távollétében zajló tárgyaláson az ügyész azzal vádolta meg a 43 éves kárpátaljai férfit, hogy „Ukrajna alkotmányos rendjét és területi integritását veszélyeztető döntések mellett kampányolt” – közölte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Kárpátalja Megyei Kirendeltsége, adta hírül az Unian hírügynökség.

Az ukrán hírügynökség állítása szerint a magát a „kárpátaljai ruszin közösség aktivistájának” nevező férfi nyíltan Kárpátalja elszakadását propagálta Ukrajnától, a helyi lakosokat egy illegitim népköztársaság létrehozására buzdította.

Az Ungvári Városi-Járási Bíróság Ukrajna területi integritásának és sérthetetlenségének megsértésének bűntettében bűnösnek mondta ki, és 7 év szabadságvesztésre ítélte a férfit távollétében.

A kárpátaljai férfi ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

Az orosz katonák hamarosan teljesen átveszik az irányítást a Zaporizzsjai régió fölött – számolt be Vlagyimir Rogov, a térség orosz katonai-polgári közigazgatásának tagja. 

A Ria Novosztyi azt írta, korábban arról számoltak be, hogy a térség hetven százalékát már sikerült elfoglalniuk az orosz megszállóknak, ugyanakkor Zaporizzsja továbbra is a kijevi hatóságok ellenőrzése alatt áll. 

Ukrajna kész tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal, de csak abban az esetben, ha az oroszok valóban véget akarnak vetni a háborúnak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

Nincs időnk olyan megbeszélésekre, amelyek nem működnek. Pontosan tudjuk, mit csinálunk. Hangsúlyozom, nincsenek kétségeink, és csak akkor vagyunk készek beszélni, ha a másik fél kész a háború befejezésére

– fogalmazott az államfő az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Korábban Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója azt mondta, hogy Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz ül, de nem ma és nem az oroszok feltételei szerint.

Köszöntjük olvasóinkat!

Kezdődik az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

Tartsanak velünk ma is!