Többtucatnyi szervezet írt alá egy levelet, amelyben felszólítják Joe Biden amerikai elnököt, hogy tegyen valamit Brittney Griner, az Oroszországban több mint három hónapja fogva tartott kosárlabdasztár kiszabadítása érdekében.
A kétszeres olimpiai bajnokot februárban vették őrizetbe, közvetlenül az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt, azzal a váddal, hogy drogot szállított a poggyászában. Az amerikai külügyminisztérium „jogtalannak” minősítette az esetet.
A Kamala Harris alelnöknek is címzett levélben azt írták: a sztár „továbbra is embertelen bánásmódnak van kitéve, megfosztva a családjával való kapcsolattartástól”, és felszólították a kormányt: fokozza az ügyben tett lépéseket, és „kössön egyezséget annak érdekében, hogy Brittney Griner azonnal és biztonságban hazatérjen Amerikába” – írja az Independent.
A levelet aláírta többek között a Női Kosárlabdázók Országos Szövetsége (WNBPA), a Human Rights Campaign, a GLAAD, a NAACP, a National Urban League, valamint számos más emberi jogi, LMBTQ+ és sportszervezet.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált a megszállt Herszon régióban történt merényletre, amelyről itt írtunk bővebben.
Csak annyit mondhatok: a katonaságunk ott van, és természetesen ez a terrorista tevékenység különleges figyelmet igényel. Ez egy terrorcselekmény volt, ennek tudatában kell kivizsgálni az ügyet
– idézte a szóvivőt a Guardian.
A keleti Donyecki terület regionális kormányzója csütörtökön azt mondta, hogy egyetlen város sincs biztonságban a lakosok számára, mivel fokozódnak a harcok az orosz és az ukrán csapatok között.
Nincs olyan hely, nincs olyan város a donyecki régióban, ami biztonságos lenne
– mondta Pavlo Kijrilenko a legfrissebb hírszerzési adatokra hivatkozva. „A lakosok számára rendkívül veszélyes a régió bármelyik helyén tartózkodni” – tette hozzá, tekintettel a Liszicsanszk és Szeverodonyeck városok körüli harcokra.
Pavlo Kijelenko szerint a prioritás az, hogy megakadályozzák az orosz erők előrenyomulását a mintegy 80 kilométerre nyugatabbra fekvő Szlovjanszk és Kramatoszk felé. A Guardian szerint elmondta, hogy az utóbbi városban mintegy 45 ezer ember maradt, ami a háború előtti lakosság kb. harmada.
Azt is elmondta, hogy a civil lakosság evakuálása folyamatban van, szerdán 251 embert vittek ki a területről. Elmondta, hogy a donyecki régióban az áramkimaradások, valamint a víz- és gázellátás időszakos szünetelései ellenére folytatódtak az élelmiszer-szállítások.
Az orosz külügyminisztérium pénteken az Egyesült Államokat hibáztatta azért, hogy Litvánia megtiltotta a szankciókkal sújtott áruk szállítását Kalinyingrádba.
Közleményben a minisztérium azt is közölte, hogy „lehetetlen” szakértői szintű konzultációkat tartani Washingtonnal számos kétoldalú kérdésben, amelyekre a közeljövőben került volna sor.
A közlemény nem pontosította, hogy milyen kérdésekről van szó, és azt sem, hogy mikorra tervezték a megbeszéléseket, írja az Independent.
Merénylet áldozata lett a megszállt Herszon régió orosz katonai-polgári közigazgatásának egyik tisztviselője, közölte a közigazgatás helyettes vezetője a Reuters hírügynökséggel.
Dmitrij Szavljucsenko, a herszoni katonai-polgári közigazgatás család-, ifjúsági és sportosztályának vezetője egy bombarobbanásban halt meg.
Az orosz TASZSZ hírügynökség közlése szerint két kiégett autó állt az udvaron, ahol a merénylet történt, emellett egy négyemeletes ház ablakai betörtek. A RIA Novosztyi értesülése szerint az autó akkor robbant fel, amikor Szavljucsenko beült a volán mögé.
Szavljucsenko halálhírének egyesek örültek a közösségi médiában, ők „árulónak” nevezték az áldozatot. A tisztviselő állítólag oroszbarát ifjúsági csoportokat vezetett a régióban, mielőtt megkezdődött a háború, írja a Guardian.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint katasztrófa lenne, ha Ukrajnát egy „rossz békeegyezmény” elfogadására kényszerítenék, miközben figyelmeztette a NATO-szövetségeseket az Európában zajló ostromra.
Nem most van itt az ideje, hogy megállapodjunk, és arra bátorítsuk az ukránokat, hogy egy rossz békét fogadjanak el, egy olyan békét, amelyben arra kérik őket, hogy a tűzszünetért cserébe adják fel területük egy részét
– idézte Johnsont az Independent.
Tudom, hogy az ukránok nyerni fognak. Ez az ő országuk. Foggal-körömmel harcolnak érte
– tette hozzá a politikus.
Az ukrán erők parancsot kaptak arra, hogy vonuljanak ki az orosz ostrom alatt álló Szeverodonyeckből – jelentette be Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó pénteken.
A kelet-ukrajnai város szerinte gyakorlatilag romhalmazzá vált: a teljes infrastruktúrát lerombolták, a házak 80 százalékát megsemmisítették vagy le kell bontani.
Semmi értelme sincs, hogy az erők azokban az állásokban maradjanak, amelyeket hónapok óta bombáznak
– idézte az MTI a kormányzó szavait.
A Gazprom közlése szerint az Ukrajnán keresztül a Szudzsa belépési ponton keresztül Európába irányuló gázszállítása pénteken 42,1 millió köbméter (mcm) volt a csütörtöki 42,6 mcm-rel szemben.
Egy másik nagy belépési ponton (Szokhranovka) keresztül történő gázszállításra vonatkozó kérelmet Ukrajna ismét elutasított, közölte a Reuters a Gazpromra hivatkozva.
A kilövőhelytől néhány méterre zuhant le az a rakéta, amit az oroszok bocsátottak útra, írta meg az InformNapalm. Az esetről videofelvétel is készült.
Az incidens a megszállt Alcsevszk városában történt. A közzétett videókon látható, ahogy az orosz csapatok rakétát lőnek a levegőbe, de az néhány másodperccel később szó szerint ugyanoda zuhant, ahonnan kilőtték.
A becsapódás következtében – nem messze a lakóépületektől – tűz keletkezett. Helyi újságírók megjegyezték, hogy az oroszoknak már korábban is voltak problémáik a rakéták kilövésével, írja az Unian hírügynökség.
Az ukrán hatóságok felkészültek Szeverodonyeck és Liszicsanszk végleges elvesztésére, de ez a kimenetel nem jelentene fordulópontot a háborúban – közölte péntek reggel a Hadtudományi Intézet (ISW).
Szerhij Haidai luhanszki területi kormányzó csütörtökön közölte: az ukrán csapatok kivonultak egyes Luhanszk melletti területekről, hogy elkerüljék a bekerítést, ami az ISW szerint Kijev részéről a városok elvesztésére való felkészülésre utal. Az ISW szerint azonban Szeverodonyeck elfoglalása nem jelentene döntő győzelmet Oroszország számára – írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.
#Russian forces have likely reached the outskirts of #Lysychansk and are reinforcing #Severodonetsk to complete the capture of both cities. #Belarusian forces are conducting exercises along the #Ukrainian border but are unlikely to enter the war.
— ISW (@TheStudyofWar) June 23, 2022
Latest: https://t.co/kIwBOB3Fpk pic.twitter.com/QOAwR4cYyJ
Európát erősíti az a döntés, amellyel az európai uniós tagországok vezetői jóváhagyták, hogy Ukrajna tagjelölti státuszt kapjon – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, amit az MTI adott hírül.
Videóüzenetében a politikus arról is beszélt: a döntés abban az időszakban született, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborújával Európa egységét és szabadságát is próbára teszi.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtök este jelentette be, hogy a kormányfők brüsszeli találkozójukon megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásáról.
Az Egyesült Államok újabb 450 millió dolláros biztonsági segítséget nyújt Ukrajnának, amelynek része több nagy hatótávolságú rakétarendszer is – mondta John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) szóvivője.
Kirby, aki egyben a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője is, kifejtette: Washington szorosan együttműködik Kijevvel annak érdekében, hogy meghatározzák, mely fegyvertípusok felelnének meg a leginkább az igényeiknek. „Az Egyesült Államok továbbra is segíti Ukrajna védelmét, támogatja szuverenitását és területi integritását” – fogalmazott a szóvivő, aki szerint „az ukrán fegyveres erők bátorsága és elszántsága továbbra is inspirálja a világot”. Kirby hozzátette: Amerika elkötelezett kiállni Ukrajna mellett, amikor az a szabadságáért küzd.
A csomag tartalmáról szólva Todd Breasseale, a Pentagon megbízott sajtófőnöke elmondta: az Egyesült Államok a többi között
négy nagy hatótávolságú tüzérségi rakétarendszert, 36 000 darab 105 mm-es lőszert, 18 vontatásra alkalmas taktikai járművet, 1200 gránátvetőt, 2000 gépfegyvert és 18 járőrhajót biztosít Ukrajna számára.
Csütörtökön megérkeztek Ukrajnába az első nagyobb hatótávolságú, High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú, precíziós rakétarendszerek – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Twitteren. Üzenetében a tárcavezető köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és amerikai kollégájának, Lloyd Austinnak a „nagy erejű fegyverekért”, és „forró nyarat” ígért az „orosz megszállóknak”.
Ukrajna reményei szerint ezek a fegyverek segíthetnek megfordítani a hónapok óta tartó háborút.
Washington közölte: ígéretet kaptak Kijevtől, hogy ezeket a nagyobb hatótávolságú fegyvereket nem használják orosz területek megtámadására.
Amerikai tisztviselők közlése szerint – bár a HIMARS precíziós rakétarendszerek fontosak az ukrán erők számára – egyetlen fegyverrendszer sem képes önmagában megváltoztatni a háború kimenetelét.
A csütörtökön bejelentett újabb csomag a 13. alkalom, amikor a Joe Biden amerikai elnök vezette kormány fegyverszállítmányt hagy jóvá Kijev számára. Oroszország Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete óta az Egyesült Államok 6,1 milliárd dollár értékű úgynevezett biztonsági segítséget juttatott a kelet-európai országnak.
Az újabb segítségnyújtás bejelentése néhány nappal Biden európai útja előtt történt. Az amerikai elnök képviseli ugyanis szombaton az Egyesült Államokat a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) németországi csúcstalálkozóján, majd jövő héten részt vesz a NATO spanyolországi csúcstalálkozóján.
A kollektív Nyugat fél az őszinte versenytől, és ezért jár el tisztességtelenül, amikor „eltörli” bármely nemzeti orientációjú ország kultúráját – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a fehérorosz nemzeti műsorszolgáltatónak adott interjújában.
A Nyugat fél az őszinte versenytől, ez széles körben ismert. Ezért tiporják el minden olyan ország kultúráját, amely a saját nemzeti orientációjú álláspontjait képviseli, ezért tiltják meg a tévécsatornák sugárzását, tiltják be a nemkívánatos politikusokat a közösségi oldalakon, és távolítanak el a közterekről mindent, ami nem ért egyet a világrend neoliberális koncepciójával
– idézte a minisztert a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik közelmúltbeli nyilvános beszédében a hazugság birodalmának nevezte a kollektív Nyugatot. „Teljesen egyetértek ezzel a kijelentéssel” – tette hozzá Lavrov.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök el akarja bocsátani régi barátját, Ivan Bakanovot az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetői posztjáról. Erről a Politico amerikai kiadása írt a forrásaira hivatkozva – szúrta ki az Unian hírügynökség.
Zelenszkij az ukrán biztonsági szolgálat sikertelen műveletei és a Herszonban elszenvedett veszteségek miatt döntött Bakanov elbocsátásáról. Négy, az elnökhöz közel álló tisztségviselő azt mondta a kiadványnak, hogy Zelenszkij arra törekszik, hogy „Bakanovot egy olyan személyre cserélje le, aki jobban megfelel a pozícióra”.
Ukrán tisztviselők szerint az orosz csapatok azért tudták olyan könnyen elfoglalni Herszon városát, mert az ukrán biztonsági szolgálat nem tudta felrobbantani az Antonovszkij hidat – emlékeztet az Unian.
Többtucatnyi szervezet írt alá egy levelet, amelyben felszólítják Joe Biden amerikai elnököt, hogy tegyen valamit Brittney Griner, az Oroszországban több mint három hónapja fogva tartott kosárlabdasztár kiszabadítása érdekében.
A kétszeres olimpiai bajnokot februárban vették őrizetbe, közvetlenül az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt, azzal a váddal, hogy drogot szállított a poggyászában. Az amerikai külügyminisztérium „jogtalannak” minősítette az esetet.
A Kamala Harris alelnöknek is címzett levélben azt írták: a sztár „továbbra is embertelen bánásmódnak van kitéve, megfosztva a családjával való kapcsolattartástól”, és felszólították a kormányt: fokozza az ügyben tett lépéseket, és „kössön egyezséget annak érdekében, hogy Brittney Griner azonnal és biztonságban hazatérjen Amerikába” – írja az Independent.
A levelet aláírta többek között a Női Kosárlabdázók Országos Szövetsége (WNBPA), a Human Rights Campaign, a GLAAD, a NAACP, a National Urban League, valamint számos más emberi jogi, LMBTQ+ és sportszervezet.
2022. június 23-án 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal, mindannyian az ukrán háború elől menekültek.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. Munkájukat a Budapesti Polgárőr Szövetség támogatja – közölte a rendőrség.
A következő hetekben valószínűleg felfüggesztik támadó hadműveleteiket az orosz erők – állítja jelentésében az American Institute for the Study of War, amit az Unian ukrán hírportál vett észre.
A szakértők szerint az offenzíva leállása attól függetlenül is megtörténhet, hogy az oroszok elfoglalják-e Szeverodonyecket és Liszicsanszkot.
A jelentés egyúttal azt állítja, hogy Oroszország számára nem jelent majd komoly győzelmet Szeverodonyeck elfoglalása, mivel a városért vívott csatában nagyarányú veszteségek érték a hadsereget, amelyek komoly károkat okoztak a támadó erőforrásokban.
Aiden Aslin és Shaun Pinner brit zsoldos katonák azt tervezik, hogy fellebbeznek az oroszok által kiszabott halálbüntetésük ellen – számolt be a Sky News.
Aslin családja azt állítja, hogy a kivégzést végre fogják hajtani, de Pinner ügyvédje, Julia Cerkovnyikova szerint az ítélet ellen fellebbezést fognak benyújtani.
Ha a fellebbezést elutasítják, és az ítélet jogerőre emelkedik, kegyelmi kérelmet nyújtanak be, mert ez ügyfeleink elidegeníthetetlen joga a Donyecki Népköztársaság törvényei alapján
– fogalmazott az ügyvéd.
Megadta magát az ukrán hadsereg Szeverdonyeck és Liszicsanszk térségében – számolt be Andrej Marocsko, a de facto Luhanszki Népköztársaság „népi milíciájának” vezetője.
Ezen a területen a teljes frontvonal mentén, mind lokálisan, mind tömegesen megadás történik. Ez vonatkozik a Liszicsanszk–Szeverdonyeck-csoportosulásra és a Gorszko–Zolotovszkaja-csoportra is
– nyilatkozta a vezető a Ria Novosztyi szerint.
Hozzátette: mind a jobboldali radikálisok képviselői, mind pedig az „egyszerű katonák” leteszik a fegyvert.
A Deutsche Welle riportot készített egy börtönben, ahol az ukránok az orosz hadifoglyokat őrzik. A foglyok azt mondták: át lettek verve, és már megbánták, hogy Ukrajnába mentek.
A hadifoglyokat „saját biztonságuk érdekében” a többi fogolytól elkülönítve tartják fogva. Ugyanezen okból a Deutsche Welle munkatársait is csak azzal a feltétellel engedték be az intézménybe, hogy nem árulják el annak helyét.
Továbbá a riporterek csak olyan hadifoglyokkal készíthettek interjút, akiket nem vádolnak háborús bűnökkel. Így végül négy hivatásos orosz katonát sikerült megszólaltatniuk.
Őszintén szólva minket átvertek. Először azt mondták, hogy humanitárius tevékenységet fogunk végezni, ehhez képest azonnal a frontra küldtek
– mondta a hadifoglyok egyike, Roman, akit Harkiv térségében fogtak el, miután megsebesült.
Egy másik fogoly, Artyom ezzel szemben azt mondta: ő tudatosan döntött az ukrajnai „különleges hadműveletben” való részvételről. Elmondása szerint egy online hirdetésen keresztül jelentkezett a hadseregbe.
A televízióban azt mondják, hogy jó célért küzdünk, de a valóságban ez nem így van. Erre már csak itt jöttem rá én is
– fogalmazott, hozzátéve: az orosz hadsereg valójában „fosztogatókból és gyilkosokból” áll.
Elmondta azt is, hogy a jelentkezés után Donyeckbe küldték, és „néhány napon belül” megtanították egy T–72-es harckocsi kezelésére [a normál képzés általában 12 hónap szokott lenni – a szerk.]. Ezután a zaporizzsjai területre irányították, ahol a harckocsit megsemmisítették, őt pedig elfogták az Azov-ezred katonái.
A harmadik fogoly, Dimitrij azt mondta: ő nem is tudott arról február 24-én, a háború első napján, hogy Ukrajnába megy. „Nem mondták el, hova megyünk. Csak akkor jöttünk rá, hogy hol vagyunk, amikor ukrán területen láttuk a jelzéseket és a zászlókat” – fogalmazott, hozzátéve: három nappal később fogták el Csernyihivnél.
Oleg, a negyedik fogoly mindeközben azt mondta: márciusban azért hosszabbította meg hivatásosként a szerződését a hadseregben, mert ő is elhitte, amit az orosz tévécsatornákon mondtak, miszerint segíteni kell az ukrajnai oroszokon. Ezzel szemben a harkivi településeken a helyiek azt mondták nekik: „távozzanak innen, semmi dolguk nincs itt”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Kövessenek bennünket ma is!