Nem valószínű, hogy az orosz erők elhagyják Dél-Ukrajnát, mondta a londoni orosz nagykövet a Reutersnek.

Arra a kérdésre, hogy miként érhet véget a konfliktus, Andrej Kelin azt mondta, hogy az ukrán erőket visszaszorítják az egész Donbászból, és nehéz elképzelni, hogy az oroszok és az általuk támogatott szakadárok kivonuljanak Ukrajna déli részéről.

Fel fogjuk szabadítani az egész Donbászt

– jelentette ki Kelin.

A nagykövet hozzátette, hogy Ukrajnának előbb-utóbb döntenie kell: békeszerződést köt Oroszországgal, vagy „tovább csúszik a lejtőn” a pusztulásba.

Az ukrán elnök Twitteren fejezte ki együttérzését.

Szörnyű hír az Abe Sinzó volt miniszterelnök ellen elkövetett brutális gyilkosság. Szeretném őszinte részvétemet nyilvánítani a családjának és a japán népnek ebben az időben. Erre a felháborító, erőszakos tettre nincs mentség

– írta Volodimir Zelenszkij.

A brit katonai hírszerzés pénteki jelentésében azt írták, hogy az oroszok még mindig stratégiai szünetet tartanak, azt követően pedig Szeverszk irányában indíthatnak támadást a Donyecki területen.

Hozzátették: hosszú távon az oroszok stratégiai célja a Szlovjanszk és Kramatorszk közti térség elfoglalása lehet majd, de taktikailag ehhez először Szeverszket kell elfoglalniuk.

A brit hírszerzés mindeközben azt írta, hogy az ország déli részén, Herszon közelében zajlik az ukrán ellentámadás, amely eddig korlátozott sikereket ért csak el. 

Az Egyesült Államok külügyminisztere a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20-országcsoport külügyminisztereinek indonéziai találkozóján felszólította Oroszországot, hagyjon fel az ukrajnai gabona exportjának akadályozásával.

Antony Blinken egyenesen orosz hivatali partnerének, Szergej Lavrovnak címezte szavait.

Orosz kollégáinkhoz szólok: Ukrajna nem a maguk országa. A gabonája nem a maguké. Miért vonják blokád alá a kikötőket? Engedniük kell a gabonaszállítást! 

– számolt be a felszólalásról egy részt vevő diplomata, aki hozzátette azt is, hogy az amerikai tárcavezető nem volt hajlandó külön is egyeztetni Lavrovval. „Oroszország a probléma forrása, az Egyesült Államok pedig a megoldásra összpontosít” – idézte a diplomata Blinken szavait.

Szergej Lavrov a maga részéről kifogásolta, hogy az egyeztetések „azonnal eltértek a tárgytól”, és elutasította azokat az „őrült kritikákat”, amelyeket a találkozón a nyugati országok Oroszország felé fogalmaztak meg.

(MTI)

Idő előtt távozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az indonéziai Balin rendezett, a világ legfejlettebb és legnagyobb feltörekvő gazdaságait tömörítő G20-csoport külügyminisztereinek találkozójáról, és kihagyja a péntekre tervezett üléseket, valamint a hivatalos vacsorát – erősítette meg az orosz külügyminisztérium.

Lavrov még kétoldalú megbeszéléseket folytat, utána szól a sajtóhoz, és távozik – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.

Lavrov elutasította a találkozón elhangzott, az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyugati bírálatokat, „őrjöngőnek” minősítve azokat, és korholta Oroszország ellenfeleit, amiért „elrontották a globális gazdasági kérdések megoldásának lehetőségét”. A házigazda Indonézia sürgette a G20-at, hogy tagjai igyekezzenek megoldást találni az ukrajnai konfliktusra a találkozón, ahol viszont az Oroszország indította háború legádázabb bírálói egy teremben ültek Moszkva vezető diplomatájával.

Agresszorok, megszállók, sok mindent hallottunk ma

– mondta Lavrov az újságíróknak. Szerinte a nyugatiak „szinte azonnal, amint átvették a szót a találkozón, az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Oroszország fékevesztett bírálatába fogtak. A vita során a nyugati partnerek elkerülték a G20 mandátumának követését, nem foglalkoztak a világgazdaság kérdéseivel” – tette hozzá Lavrov.

(MTI)

Az ukránok megsemmisítettek egy lőszerraktárat a Herszoni területen, Nova Kakovka közelében.

A hírt Szerhij Bratcsuk, az odesszai katonai közigazgatás vezetője jelentette be. Hozzátette azt is, hogy „néhány tucat” orosz katona megsebesült és meghalt a csapásban.

Az ukrán hadsereg csütörtök éjjel is felrobbantott egy lőszerraktárat Donyeckben. Az utóbbi napokban már jelezték, hogy a nagy hatótávolságú tüzérségi csapásokkal, rakétatámadásokkal elsősorban a lőszerraktárakat fogják célba venni. 

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a G20-ak bali találkozóján tartott beszédében azzal vádolta Oroszországot, hogy „éhezők viadalát” játszik a világgal, amit a nemzetközi közösség megengedett neki azáltal, hogy Oroszország magas energiaárakkal, éhínséggel és biztonsági fenyegetésekkel zsarolhatja a világot – mondta Kuleba videokapcsolaton keresztül kollégáinak.

Szerinte az ukrán kikötők orosz tengeri blokádja „máris szétzilálta a globális élelmiszer-ellátási láncokat, és káros hatással van a globális élelmiszer-biztonságra”. Kuleba azt mondta:

Oroszország lényegében éhezők viadalát játszik a világgal azzal, hogy egyik kezével fenntartja az ukrán kikötők tengeri blokádját, a másikkal pedig Ukrajnára hárítja a felelősséget. Oroszország más országok bármilyen típusú erőforrástól való függőségét gyengeségnek tekinti, és arra buzdítja, hogy ezt a függőséget előnyére használja.

Szerinte Ukrajna évtizedek óta nélkülözhetetlen a világ élelmezésbiztonsága szempontjából, de most „orosz bűnözők támadják, bombázzák és fosztogatják” – írja a Guardian.

Csernyihiv polgármestere,  Vlagyiszlav Atrosenko videóüzenetben kért segítséget Volodimir Zelenszkijtől, mert szerinte az ukrán elnöki hivatal néhány dolgozója szabotálja az ő munkáját.

A polgármestert június közepén nem engedték be Lengyelországba, és már akkor azt mondta, hogy szerinte az ukrán elnöki hivatal egy munkatársa állhat az incidens mögött. Néhány nappal ezelőtt Atrosenko ismét sikertelenül próbált beutazni az országba, így most közvetlenül az ukrán elnöktől kért segítséget. 

Tisztelt elnök úr! Napjainkban az ön alárendeltjei megpróbálják megakadályozni azt, hogy a városomat vezessem, és a saját emberüket akarják a pozíciómba helyezni azáltal, hogy katonai közigazgatást vezetnek be Csernyihivben […] Ma a városnak az ön alárendeltjei által intézett támadásokat kell kivédenie az ellenség támadásai helyett

– fogalmazott a polgármester, aki azt kérte, hogy Zelenszkij avatkozzon közbe és álljon ki mellette.

A központi kormányzatnak és a helyi hatóságoknak együtt kellene működnie az ellenséggel szemben, nem pedig egymás ellen kellene küzdeniük

– tette hozzá. 

Volodimir Zelenszkij a CNN-nek adott interjúban azt mondta: rengeteg segítséget kaptak az Egyesült Államoktól, de még ennél is több támogatásra lesz szükségük.

Az Egyesült Államok nagymértékben támogatja Ukrajnát, de ez még mindig nem elég a győzelemhez. Reménykedem benne, hogy a közeljövőben Ukrajna még több támogatást kaphat

– fogalmazott, majd hozzátette azt is, hogy továbbra is szívesen vendégül látnák az amerikai elnököt Ukrajnában.

Szívesen látnánk Biden elnököt Ukrajnában. Úgy tudom, hogy ő is támogatta ezt az ötletet

– mondta erről Zelenszkij, hozzátéve: egy ilyen látogatásnak természetesen lennének „bizonyos nehézségei” biztonsági szempontból nézve, ezt ők maguk is tudják. 

A NASA komolyan helyteleníti Oroszország lépését, miszerint a Nemzetközi Űrállomást is az ukrajnai háború propagálására használja fel – írja a Space News. 

Az űrügynökség július hetedikén késő este adta ki közleményét, amelyben „határozottan elmarasztalja” az országot az űrállomáson végzett politikai jellegű tevékenységek miatt. 

A NASA határozottan elítéli, hogy Oroszország politikai célokra használja a Nemzetközi Űrállomást, hogy támogassa Ukrajna elleni háborúját, ami teljesen összeegyeztethetetlen az űrállomásnak a 15 részt vevő ország által vallott elsődleges funkciójával, a tudomány és a technológia békés célú fejlesztésével

– írta a közlemény, amelyben azt nem részletezték, hogy pontosan milyen politikai tevékenységre utalnak. 

A közlemény valószínűleg a Roszkoszmosz július 4-i akciójára születhetett meg válaszként, amikor három orosz űrhajós pózolt a Donyecki, illetve a Luhanszki Népköztársaság zászlójával a kezében.  

A saját katonáikat semmisítették meg egy rakétatámadás során az oroszok – közölte a Zaporizzsjai terület katonai adminisztrációja.

Telegram-oldalukon azt írták, hogy az egyik, a Donyecki terület és a Zaporizzsjai terület határán fekvő településnél talált telibe egy orosz rakéta egy orosz harcállást. A csapás következtében egy katona meghalt, ketten pedig megsérültek – írták.

Ukrajna lakossága elkezdte újrahasznosítani a harcok következtében hátrahagyott technikai eszközöket. 

A napokban került ki a Twitterre egy kép, amelyen egy ukrán ház kertjében kifüggesztett brit NLAW páncéltörő látható. A ház tulajdonosa vízgyűjtőként hasznosította az egyszer használatos rakétafegyver maradványait. 

Az ukrajnai orosz háború következményei voltak az Európai Unió és az ENSZ első magas szintű egyeztetésének főtémái; Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtöki, New York-i találkozóján a két szerv együttműködésének fontosságát hangsúlyozta.

António Guterres a támadás „drámai hatásairól” beszélt, amely „az ukrajnai lakosok szenvedéseitől függetlenül is szörnyű energia-, élelmiszer- és gazdasági válsághoz vezetett”. Von der Leyen kiemelte, hogy

a világ jelenleg fordulóponton van, a tét pedig a globális világrend, melynek az ENSZ szerves része.

Az Európai Bizottság elnöke kitért a háború következményeire, az élelmezési biztonság labilitása mellett „a fosszilis energiahordozók világszerte egekbe szökött árát” említve. 

Von der Leyen szerint fel kell készülni az Oroszországból származó energiahordozók szállításának teljes leállására. Az ENSZ-főtitkár a maga részéről a multilateralizmus szükségességét hangsúlyozta. A felsorolt problémák mellett Guterres szerint a pandémia utáni talpra állás, a „drámai mértékű klímavészhelyzet”, és a gyarapodó konfliktusok kezelése miatt is elengedhetetlen a gazdasági együttműködés az országok és a nemzetközi szervek között.

Az Európai Unió a világszervezet legnagyobb anyagi támogatója: 27 tagországával együtt évente 14 milliárd euróval járul hozzá az ENSZ működéséhez.

(MTI)

Az ukrán vezérkar pénteki adatai szerint megközelítőleg 36 900 orosz katona halt meg a háború kezdete óta.

Azt írták, hogy az oroszok ezenkívül veszítettek:

• 1637 harckocsit és 3811 páncélozott szállítójárművet,
• 217 repülőt és 187 helikoptert,
• valamint 828 löveget, tüzérségi rendszert és 247 rakétarendszert.

Indonézia az ukrajnai háború befejezését szorgalmazza a G20-ak külügyminiszteri találkozóján, amelyet Balin rendeznek. A találkozó megnyitóján Indonézia külügyminisztere azt mondta: 

 A mi felelősségünk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak, inkább előbb, mint utóbb, és a nézeteltéréseinket a tárgyalóasztal mellett beszéljük meg, és ne a csatatéren 

– mondta. 

Hozzátette, hogy a világ éppen csak felépülőben volt a koronavírus-járvány okozta megpróbáltatásokból, amikor „máris egy új krízissel kellett szembenéznie – az ukrajnai háborúval”. 

A háború tovagyűrűző hatásait az egész világon lehet érezni, mind az étel, mind az energia, mind pedig a költségvetés szempontjából. És ahogy mindig, most is a fejlődő és az alacsony jövedelmű országok szenvedik meg a leginkább

– tette hozzá. 

A külügyminiszterek az Egyesült Államok és Oroszország vezető képviselőivel találkoznak, ami az első ilyen találkozó az ukrajnai háború kitörése óta. 

Ez lesz az első olyan alkalom is, amikor Szergej Lavrov találkozik azon nemzetek képviselőivel, amelyek erőteljesen bírálják országát a háború miatt – írja a Guardian.  

Amerikai tisztviselők szerint Antony Blinken külügyminiszter nem lesz hajlandó külön tárgyalni Szergej Lavrovval, miután a legutóbbi, januári genfi találkozójukon súlyos következményekre figyelmeztette Oroszországot, ha folytatja Ukrajna megszállását.

Továbbra is tart a stratégiai szünet, amelyet Vlagyimir Putyin rendelt el a Luhanszki terület elfoglalása után – írta az Institute for the Study of War (ISW) nevű elemzőközpont jelentésében. 

Közlésük szerint Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője is megerősítette, hogy az orosz csapatok most még pihennek és erőt gyűjtenek, mielőtt egy újabb nagy támadást indítanának. Az orosz tisztviselő azt nem közölte, hogy ez a szünet pontosan meddig fog tartani.

AZ ISW szerint a szünet csak a nagyobb hadmozdulatuk szüneteltetését jelenti, taktikai szinten Oroszország továbbra is kisebb támadásokat hajt végre, valamint állandóan bombázza az ukrán állásokat a különböző frontszakaszokon. Ha a stratégiai szünet véget ér, akkor pedig megindulhat egy, heteken vagy hónapokon át tartó offenzíva (vélhetően a Donyecki terület ellen).

Az ukrán–magyar határszakaszon 7066 ember lépett be csütörtökön Magyarországra, a román–magyar határszakaszon belépők közül 6251-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 295 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 34 ember, köztük 17 gyerek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre.

Minél több védelmi támogatást kap Ukrajna, annál hamarabb véget ér a háború és annál kevesebb anyagi veszteséget könyvelhetnek el a világ más országai amiatt – ezt üzente Volodimir Zelenszkij csütörtök éjjeli videóüzenetében az Ukrinform szerint. 

Az ukrán elnök kitért arra is, hogy rengeteg támogatást kapott a britektől és Boris Johnson lemondott miniszterelnöktől. Említette ezenkívül azt is, hogy a minap ismét kitűzték az ukrán zászlót a Kígyó-szigetre.

Kigyulladt egy lőszerraktár a Donyecki területen, Sahtarszk városa közelében. 

Az ukrán TSN közlése szerint több robbanás is történt csütörtök éjjel a városban, miután megszólaltak a légiriadót jelző szirénák. Ezt követően a hatóságok bejelentették, hogy kiürítik a több tízezer lakosú várost.

A TSN szerint az egyik robbanás egy olyan épületben történhetett, ahol nagy mennyiségben tároltak lőszert az oroszok. Az ukránok az utóbbi napokban már jelezték, hogy a nagy hatótávolságú tüzérségi csapásokkal, rakétatámadásokkal elsősorban a lőszerraktárakat fogják célba venni.