Az európai energiaellátással kapcsolatos helyzet miatt szerdán Orbán Viktor miniszterelnök összehívta a kormánykabinetet a Karmelita kolostorba. Az indoklásban azt írták: az ukrajnai háború miatt energia-vészhelyzet van Európában.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd kormánybiztos az ezután tartott rendkívüli Kormányinfón bejelentette: a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett, és egy hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amely augusztusban lép életbe.

Ennek részei a következők:

1. Magyarország másfél milliárd köbméterről kétmilliárd köbméterre növeli a hazai gázkitermelést, még a drágább technológiák alkalmazása is lehetséges.
2. Felhatalmazták Szijjártó Pétert, hogy további gázkészleteket szerezzen be. Ma 44 százalékos a tározók töltöttsége, a cél az, hogy a lehető legnagyobb mértékben álljanak rendelkezésre készletek.
3. Kiviteli tilalmat rendelnek el az energiahordozókra és a tűzifára. Egyetlen kivétel a bértárolás.
4. Év végéig jelentősen fokozzák a hazai lignitkitermelést.
5. A Mátrai Erőmű blokkjait minél hamarabb újraindítják.
6. A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását kezdeményezik.
7. Aki az átlag felett fogyaszt, arra kérik, hogy mérsékelje a fogyasztást, vagy fizesse meg a piaci árat. A csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig marad érvényben, aki többet fogyaszt, a többletet piaci áron fizeti. Ma az átlagos havi fogyasztás Magyarországon villamos energiánál 210 kilowattóra/hó, földgáznál 144 köbméter/hó.

Németh Szilárd ekkor jelentette be, hogy az energiaválság miatt a kormány módosította a rezsicsökkentést, hogy azt hosszú távon fenn lehessen tartani. A rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott: akik a lakossági átlagnál többet fogyasztanak, azok a piaci árat kell hogy fizessék.

Azt már Gulyás Gergely tette hozzá, hogy egy esetleges akut energiahiány esetére van vészforgatókönyve a kormánynak, van ilyenkor egy lekapcsolási sorrend. Ez azonban nem nyilvános, és nem is akart a miniszter senkit riogatni, így bővebben nem beszélt róla.

Az Európai Unió szabályai szerint egy kormány nem jelenthet be csak úgy veszélyhelyzetet 

A tagállamoknak gondoskodniuk kell az energiaellátás biztonságáról, ugyanakkor veszélyhelyzetet és ebből eredő intézkedéseket csak akkor hirdethetnek ki, ha egyértelműen fennáll az ellátás megszakadásának veszélye 

− közölte az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a magyar energia-veszélyhelyzetről közzétett nyilatkozatában.

Kadri Simson azt írta: a Magyarország által szerdán bejelentett energia-veszélyhelyzeti terv olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek korlátozzák a földgáz és más energiahordozók tagállamok közötti áramlását az Unió egységes piacán. Magyarország nem értesítette az Európai Bizottságot ezekről a tervezett intézkedésekről.

Az észt biztos közölte: az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy jobban megértse, mit fed a veszélyhelyzeti terv, és felmérje, milyen hatást gyakorolnak majd az intézkedések a szomszédos tagállamokra.

Kadri Simson emlékeztetett: az Európai Unió szilárd jogi keretrendszert léptetett életbe, hogy az ellátásbiztonságot a tagállamok közötti szolidaritás szellemében biztosítsa. A tagállamoknak gondoskodniuk kell az ellátásbiztonságról, ugyanakkor veszélyhelyzetet és ebből eredő intézkedéseket csak akkor lehet kihirdetni, ha egyértelműen fennáll az ellátás megszakadásának veszélye, és ha kihirdetésükről a tagállamok értesítik az Európai Bizottságot, hogy a szomszédos tagállamokat tájékoztathassák, és velük egyeztetés kezdődhessen.

Nincs igaza Gulyás Gergelynek, segítenünk kell a többi tagállamnak  

A rendkívüli szerdai Kormányinfón lapunk arról kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy ha úgy alakul a helyzet Európában, akkor kell-e segítenünk a többi tagállamnak. A miniszter elsőre határozottan nemmel felelt, majd amikor újra rákérdeztünk, bővebben kifejtette: „Nincs ilyen kötelezettségünk. Mindenkinek segítünk, ha a magyar családok és a magyar gazdaság biztonságban van, de kötelezettségünk erre nincs”.

Lapunk a miniszter válasza miatt megkereste Tóth Norbertet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezető egyetemi docensét. Az ő álláspontja szerint amit a miniszter mondott, az tényszerűen megfelel az igazságnak. Tehát nincs olyan nemzetközi szerződés, amely azt mondaná ki, hogy ki kell segítenie egyik államnak a másikat energiaügyben, ha az bajba kerül. 

Ez azt jelenti, hogy sürgős szükség esetén segíteniük kell a szomszédaiknak, energiával látva el az úgynevezett védett felhasználókat.

Kiemelte továbbá: biztosítani kell, hogy azok az intézkedések, amelyek korlátozzák az áruk, ideértve minden energiahordozó-típus uniós piacon belüli kereskedelmét, ne haladják meg a szükséges mértéket, és szigorúan arányosak legyenek. A belső piacon belül csak akkor lehet korlátozni az exportot, ha azt nagyon konkrét ok, például a közrend vagy a közegészség védelme indokolja. A gazdasági okok soha nem minősülnek jogszerű indoknak.

Kadri Simson közölte azt is: ahhoz, hogy hatékonyan lehessen reagálni az Oroszországból érkező gázszállítmányok csökkenésére, egységes és összehangolt megközelítésre van szükség uniós szinten, és tiszteletben kell tartani az uniós energiapolitika jogi keretrendszerét és az egységes piaci szabályokat. Az Európai Unió hónapok óta nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a felkészültséget biztosítsa, az Európai Bizottság pedig július 20-án konkrét javaslatokat fog előterjeszteni annak elősegítésére, hogy az EU felkészülten nézzen szembe az idei téllel – tette hozzá az energiaügyi biztos.

(Borítókép: Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Szentkirályi Alexandra (b-j) a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2022. július 13-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)