Hogyan juthat valaki lőfegyverhez? – a kérdés a volt japán miniszterelnök elleni merénylet után merült fel. Japánban ugyanis ezt szigorú feltételekhez kötik. És másutt?
Abe Sinzó meggyilkolása egy olyan országban, ahol szigorúan szabályozzák a lőfegyverek értékesítését, ezáltal a fegyveres erőszak is elenyésző, sokkolta a világot.
Íme, hogyan szabályozzák a fegyvertartást olyan országokban, ahol a fegyveres erőszak ritka.
„Senki sem birtokolhat lőfegyvert vagy lőfegyvereket, illetve kardot vagy kardokat” – így szól Japán fegyvertörvénye. Ez a világ egyik legszigorúbb szabályozása, így Tecuja Jamagami, Sinzó gyilkosa is arra kényszerült, hogy maga nyomtassa ki 3D-eljárással házi készítésű puskáját.
Japánban a rendőrségen és a hadseregen kívül senki sem birtokolhat kézifegyvert. A civilek csak sörétes puskákat és légpuskákat vásárolhatnak körülményes, hosszadalmas és nehézkes eljárás során – jelenti a Deutsche Welle.
A leendő fegyvertulajdonosnak egész napos tanfolyamokon kell kötelezően részt vennie, majd legalább 95 százalékos pontossággal írásbeli vizsgát és lőtérpróbát tennie.
A kérelmezőknek mentális egészségügyi vizsgálaton is át kell esniük, amelyet rendőrségi háttérellenőrzés követ, amelynek során még a rokonokat is vizsgálják. A büntetett előélet – még a hozzátartozók körében is – kizáró körülmény.
A fegyverviselési engedély három évig érvényes. Letelte után a fegyver tulajdonosának újra vizsgáznia kell. Magát a fegyvert a rendőrség évente ellenőrzi.
A szigetországban legutóbb 2007-ben követtek el merényletet egy politikus ellen: Itoh Iccsót, Nagaszaki polgármesterét egy jakuzatag ölte meg pisztolylövésekkel. A gyilkosság után tovább szigorították a fegyvertartás és lőfegyverek illegális birtoklásáért járó büntetéseket.
A fegyveres erőszak rendkívül ritka Japánban. A nemzeti rendőrség adatai szerint tavaly csupán tíz lövöldözés történt. Az Egyesült Államokban ehhez képest naponta 321 embert lőnek le, és 111-en halnak meg.
A hét ember életét követő július 4-i chicagói lövöldözés után az amerikai konzervatívok arra hívták fel a figyelmet, hogy a szigorú fegyvertartási törvények nem képesek meghiúsítani ilyen tragédiákat, elvégre egy nappal korábban egy koppenhágai bevásárlóközpontban három emberrel végzett egy vélhetően tébolyult ámokfutó.
Dániában azonban 1994 óta összesen csupán három ilyen lövöldözésre volt példa. Az országban a lőfegyverek birtoklását az igazságügyi minisztérium szabályozza.
A civilek tulajdonában nem lehet teljesen automata lőfegyver, és félautomata fegyvereket, illetve kézifegyvereket is csak külön engedéllyel tarthatnak. A vásárlást indokolni kell, a célja pedig gyűjtés, vadászat vagy céllövészet lehet.
A rendőrség természetesen háttérellenőrzéssel deríti ki, hogy a kérelmező alkalmas-e fegyvertartásra.
Dániában a becslések szerint minden tizedik lakosra jut egy fegyver.
Egy fehér, fajgyűlölő fegyveres 51 embert ölt meg, és legkevesebb félszázat megsebesített 2019-ben Christchurchben, amikor két mecsetnél lövöldözött.
A kormány egy hónapon belül betiltotta a félautomata fegyverek és a támadófegyverek forgalmazását civilek számára. A parlament szinte egyhangúlag, egyetlen ellenszavazattal döntött a szigorításról.
A tömeges lövöldözésre adott gyors reakció példa nélküli volt a világban.
A döntést „pragmatikusnak” nevezte az új-zélandi miniszterelnök.
„Olyat tapasztaltunk, ami nem volt helyes, és cselekedtünk” – mondta Jacinda Ardern egy televíziós interjúban amerikai látogatása során.
A 2015-ös párizsi terrortámadásokat követően az Európai Bizottság felülvizsgálta a személyes lőfegyverekről szóló irányelvét. A módosításokat 2020-ban beépítették a német fegyvertörvényekbe. Azóta a hatóságoknak a fegyvertartási engedélyek kiadása előtt a német hírszerző ügynökségekkel kell egyeztetniük, hogy a kérelmezők nem gyanúsíthatók-e szélsőségességgel.
A hatóságok ötévente azt is ellenőrzik, hogy a regisztrált fegyvertulajdonosnak még mindig „jogos-e az igénye” a fegyvertartásra. Gyakorlatilag a rendőrség ellenőrzi, hogy a fegyvertulajdonos tagja-e lövészklubnak vagy rendelkezik-e vadászati engedéllyel.
Vitatott kérdés, hogy ezzel megelőzhető-e egy szélsőséges támadás.
Lövészklub tagja volt ugyanis Tobias R., a fehér fajgyűlölő, aki 2020-ban kilenc embert ölt meg Hanauban, és Stephan E., a neonáci, aki 2019-ben Kassel közelében meggyilkolta Walter Lübcke regionális tisztviselőt.
A német belügyminisztérium adatai szerint 2021 decemberében 1561 szélsőjobboldali szélsőséges rendelkezett legálisan fegyverrel Németországban. Ez jelentős, csaknem 30 százalékos növekedést mutat 2020-hoz képest.
Emiatt új törvénytervezetet készül, amely kiterjeszti a háttérellenőrzések körét.
Svájcban él a világ egyik legjobban felfegyverzett lakossága. A 8,5 milliós népességre több mint 2,3 millió magántulajdonban lévő fegyver jut.
A svájci fegyverkultúra eredendően a hadsereghez kötődik. A katonai szolgálat minden férfi állampolgár számára kötelező. A szolgálat teljesítése után otthon tarthatják a számukra kijelölt fegyvert.
Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de a schengeni övezethez tartozik, így az ország és az EU kapcsolatát egy egész sor kétoldalú megállapodás szabályozza. Következésképpen 2019-ben népszavazást tartottak az ország fegyvertörvényeinek szigorításáról, hogy azok megfeleljenek az új uniós előírásoknak. A szavazók csaknem 64 százaléka egyetértett a félautomata és automata fegyverekre vonatkozó szigorúbb korlátozásokkal.
Bár a svájci fegyvertartási kultúra és a lőfegyvertartási arányok hasonlóságot mutatnak az Egyesült Államokéval, a tömeges lövöldözések száma összehasonlíthatatlan. Svájcban az utolsó tömeges lövöldözés a 2001-es zugi kantonális tanács elleni támadás volt, amelyben tizennégyen haltak meg.
A világ egyik legszigorúbb lőfegyvertörvénye a brit. Röviddel az 1987-es, 16 halálos áldozatot követelő hungerfordi mészárlás után a kormány nagymértékben szigorította a fegyvertartást.
Az 1996-os dunblane-i vérengzés után, amelyben 16 gyermeket és egy tanárt öltek meg egy általános iskolában, további gyökeres reformokhoz vezetett.
Az Egyesült Királyságban az egyik legalacsonyabb a fegyvertartási arány: száz lakosra csupán öt fegyver jut. Még a brit rendőrök többsége is köztudottan fegyvertelen.
Norvégiában, ahol Anders Behring Brevik 2011-ben 77 embert ölt meg, köztük 69-et egy balközép párt ifjúsági tábora elleni terrortámadásban, ezzel szemben más európai országokhoz képest még mindig magas a lőfegyvertulajdonosok aránya. Csaknem harminc fegyver jut száz lakosra, a fegyveres erőszak aránya azonban – Utøya kivételével – nagyon alacsony.
Magyarországon – Dániához hasonlóan – minden tizedik lakosra jut egy fegyver.
Nő a fegyvertartók száma védelmi okokból kifolyólag, sportolás céljából vagy éppen vadászati szenvedélynek hódolva. A fegyvertartás a 2004 szeptembere óta a hatályos jogszabályok alapján engedélyhez kötött. Tárolásukat és használatukat szigorú előírások szabályozzák.
Magánszemély kizárólag sportlövészeti, vadászati vagy önvédelmi célra tarthat fegyvert.
A szabályozás szerint a fegyvertartási engedély kiadásához, így a főfegyver tartásához egészségügyi alkalmassági vizsgálat is szükséges, valamint az előírt elméleti és gyakorlati jártassági követelményeket a jogszabályban meghatározott feltételek szerint kell teljesíteni.
Minden lőfegyvertartó személynek kötelessége biztosítani, hogy a birtokában lévő lőfegyvert szabályos, ugyanakkor biztonságos körülmények között tárolja.
(Borítókép: a koppenhágai Fields bevásárlóközpont, ahol három halálos áldozatot követelő lövöldözés volt 2022. július 4-én. Fotó: Thibault Savary / AFP)