Harrazi az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy „néhány napon belül képesek voltunk 60 százalékosra dúsítani az uránt, és könnyedén képesek leszünk 90 százalékos dúsítottságú urán előállítására”.

Hozzátette, hogy az országnak megvannak „a műszaki lehetőségei atombomba előállításához, Irán azonban eddig még nem döntött erről”. Harrazi egyben kijelentette, hogy az iszlám köztársaság sosem fog alkudozásba kezdeni sem a rakétaprogramjáról, sem pedig a regionális politikájáról – írja az MTI.

Irán és az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország 2015-ben szerződés segítségével állapodott meg abban, hogy Irán nukleáris tevékenységének korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt büntetőintézkedéseket.

Donald Trump előző amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Erre válaszul Irán is felhagyott a nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségeinek betartásával. 

Teherán mindemellett ismételten tagadta, hogy atomprogramja katonai célt szolgálna, s hangsúlyozta, hogy az amerikai szankciók feloldása esetében visszatér az atomalkuban foglalt kötelezettségei teljesítéséhez. A többhatalmi megállapodás újraélesztéséről Bécsben zajló tárgyalások március óta zsákutcába jutottak.