A német kancellár szerint a szén- és olajerőművek újbóli beindítása – az Oroszország ukrajnai háborúja miatt fellépő energiahiány hatásainak enyhítésére – csak ideiglenes intézkedés.
Olaf Scholz kancellár megerősítette, hogy kormánya ragaszkodik az éghajlatvédelmi célokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásaihoz. Berlin döntése az olaj- és széntüzelésű erőművek reaktiválásáról átmeneti lépés, és csak tűzoltásnak tekinthető.
Németország azért kapcsolja vissza a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveket energetikai hálózatára, hogy pótolja az ukrajnai háború miatt Oroszországból érkező földgázszállítások csökkenése miatt várható hiányt.
Az intézkedést előreláthatóan nem befolyásolja, hogy a nagyjavítás után Kanadából visszaérkezett Európába az a turbina, amellyel a becslések szerint július végén újraindítható a gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken Németországba. Kérdés persze, hogy valóban újraindul-e.
A kancellár sajnálatát fejezte ki, hogy országa 16 szunnyadó fosszilis erőművet szándékozik újraindítani, további 11 erőmű működési engedélyét pedig meghosszabbítani.
„Keserű a tény, hogy Oroszország Ukrajna elleni brutális támadása miatt most ideiglenesen kénytelenek vagyunk hasznosítani néhány olyan erőművet, amelyeket már kivontunk a forgalomból. De csak nagyon rövid időre kapcsoljuk őket vissza” – idézte a Deutsche Welle a kancellárt.
„Még csak most kezdtük el a fejlesztéseket” – mondta Olof Scholz, aki megerősítette, hogy készek mindent megtenni a klímaválság leküzdéséért.
Magyarországon az energia-veszélyhelyzet miatt a kormány – mint ismeretes – a Mátrai Erőmű blokkjainak újraindítását sürgeti.
A német kancellár közölte, hogy kormánya intézkedésekkel ösztönzi a megújuló energiák elterjesztését annak érdekében, hogy 2045-re egy szén-dioxid-kibocsátás nélküli, karbonsemleges ipari környezetet alakítsanak ki.
„Németország jelenleg az egyik legsikeresebb ipari ország, ami magas szén-dioxid-kibocsátással jár” – szögezte le Scholz, és hozzátette, hogy „különleges erőfeszítéseket” kell tenniük a károsanyag-kibocsátás visszafogásáért, ugyanakkor készen állnak arra, hogy tegyenek is érte.
A cél, hogy Németország az elsők között legyen karbonsemleges, ugyanakkor globálisan versenyképes – jelentette ki a kancellár.
Németország jelenleg nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, kivált a széntől és a gáztól. A villamos energia csaknem 45 százalékát ezekből az energiahordozókból állítják elő.
Az elmúlt hónapokban jelentősen csökkentette az Oroszországból származó energiaimportját az ukrajnai orosz invázióra adott válaszlépésként, és más országokból igyekszik fosszilis tüzelőanyagot beszerezni.
A német kormány feltett szándéka, hogy az idén leállítsa az orosz szén és kőolaj, 2024-ig pedig a földgáz vásárlását.
Közben egyre inkább attól tartanak, hogy Moszkva a szankciók és az Ukrajnának nyújtott támogatások megtorlásaként csökkenti az Európába irányuló földgázszállítást, sőt félő, hogy a szállítás a vártnál hamarabb leállhat.
Komoly recesszió fenyeget, ha nem érkezik orosz gáz Németországba – figyelmeztetett a német kamarák szövetsége. A tél közeledtével Németországban mindenképpen hiány és fennakadások várhatók a gázellátásban.
A lakossági fogyasztókat előnyben részesítik az iparral szemben.
Olof Scholz, valamint Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszter egyaránt kizárta, hogy Németország három fennmaradó atomerőművének üzemidejét az idei évnél tovább meghosszabbítsák.
Magyarországon ezzel szemben meghosszabbítják a Paksi Atomerőmű működését.
Július elején a német törvényhozók támogatták a megújuló energiatermelés növelését célzó reformcsomagot, bár ennek tapintható hatásai csak évek elteltével jelentkeznek majd.
(Borítókép: Széntüzelésű erőmű Németországban 2021. május 10-én. Fotó: Jens Schlueter/Getty Images)