Az orosz külügyminiszter szerint Moszkva katonai céljai elérésében Ukrajnában már nem „csak” az ország keleti részére összpontosít.
Oroszország stratégiája megváltozott, miután a Nyugat nagyobb hatótávolságú fegyverekkel látta el Ukrajnát – idézte a BBC Szergej Lavrovot, aki az orosz állami médiának nyilatkozott. Az ukrán erőket a frontvonaltól távolabbra kell szorítani, hogy saját biztonságát garantálni tudja – magyarázta a tervezett lépéseket az orosz diplomácia vezetője.
Nem sokkal korábban az Egyesült Államok azzal vádolta Oroszországot, hogy Ukrajna egyes részeinek annektálására készül.
Oroszország februárban szállta meg Ukrajnát azzal az indokkal, hogy a kelet-ukrajnai Donbaszban az orosz ajkúak népirtás potenciális áldozatai, akiket meg kell menteni. Öt hónappal később Oroszország megszállta az ország keleti és déli részét. Eredeti célját, Kijev elfoglalását nem érte el. Azóta azt állítja: a fő cél a Donyec-medence felszabadítása.
Az invázió kezdete, február vége óta a Nyugat egyre hatékonyabb fegyverekkel látta el Ukrajnát, amelyekkel az orosz erők ellen védekezhet.
Lavrov szerint ez kényszerítette Oroszországot arra, hogy kiterjessze céljait. „Nem engedhetjük meg, hogy Ukrajna Zelenszkij elnök által ellenőrzött része... olyan fegyverekkel rendelkezzen, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek a területünkre” – mondta Lavrov Margarita Szimonjánnak, az orosz televízió ismert kommentátorának és az Russia Today főszerkesztőjének adott interjúban.
Lavrov a déli Herszon és Zaporizzsja térségét nevezte meg legújabb célpontokként. Az orosz katonák mindkét régió egy részét már megszállták.
Map showing the situation in Ukraine, as of July 20 at 0700 GMT#AFPgraphics @AFP pic.twitter.com/c66FKY5riW
— AFP News Agency (@AFP) July 20, 2022
Lavrov kifejezetten a nagyobb hatótávolságú, nemrégiben leszállított amerikai Himars rakétarendszerre utalt, amellyel Ukrajna bizonyos sikereket könyvelt el.
Az ukrán erők egy stratégia szempontból kulcsfontosságú hidat céloznak a megszállt Herszonban. Az Antonivszkij híd egyike annak a két átjárónak, amely révén Oroszország ellátja a Dnyipro folyó nyugati partján elfoglalt területeket, köztük Herszon városát.
Az orosz külügyminiszter „tehetetlen dühnek” és „a dolgok rosszra fordulásának” nevezte, hogy a Nyugat fegyverrel látja el Ukrajnát.
Oroszország céljainak nyilvánvaló kiterjesztéséről beszélt nem sokkal korábban az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, aki megjegyezte: Oroszország már terveket szövöget az elfoglalt ukrán területek nagy részének annektálására.
John Kirby azzal vádolta Moszkvát, hogy hasonló „forgatókönyvet” alkalmaz, mint a Krím elfoglalásakor, amikor 2014-ben egy látszatnépszavazás megszervezésével elcsatolta az ukrán félszigetet.
A szóvivő szerint Oroszország illegitim, oroszbarát tisztviselőket telepít az Ukrajnában megszállt régiók vezetésére. Ezek az új „hatóságok” szerveznék meg a helyi népszavazásokat az Oroszországhoz történő csatlakozásról, valószínűleg már szeptemberben.
A szavazások eredményét Oroszország arra használná fel, hogy „megpróbáljon szuverén ukrán területet magához csatolni” – mondta Kirby.
A Krímet a Kreml 2014-ben annektálta, miután a nemzetközi közösség által törvénytelennek tartott, sietve megszervezett népszavazáson a szavazók az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek.
Kijev számos támogatója bojkottálta a szavazást, maga a kampány pedig nem volt sem szabad, sem tisztességes.
Az Ukrajna más részein tartott hasonló referendumokon szinte biztosan hasonló helyzet alakulna ki, miközben az Oroszországhoz való csatlakozással szembeni tiltakozást és ellenállást jobbára elnyomnák.
Washington „leleplezi” az orosz terveket, „hogy a világ tudja: minden állítólagos annexió előre megfontolt, illegális és jogsértő” – mondta Kirby, és hozzátette, hogy az USA szövetségeseivel gyors választ fog adni.
Az elcsatolásra kiszemelt területek közé tartozik Washington szerint Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk, ugyanazok a régiók, amelyeket Lavrov nevezett meg újabb orosz célpontokként.
(Borítókép: Oleksandr GIMANOV / AFP)