A kínai diplomata írásában hangsúlyozta, hogy Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke „Kína többszöri figyelmeztetése és szigorú felszólítása ellenére” utazott Tajvanra a múlt héten, amivel a tajvani „szeparatistákat” támogatták, megsértették a Kína és az Egyesült Államok kapcsolatának alapját képező megállapodást, és „aláásták a Tajvani-szoros békéjét és stabilitását”.

Az ügyvivő ezután azzal folytatta, hogy „Tajvan ősidők óta Kínához tartozik”, de az 1949-ig tartó kínai polgárháború után „a Tajvani-szoros két oldala hosszú távú politikai konfrontációba bonyolódott”, részben „külső erők” fellépése miatt. Ennek ellenére szerintük „a Tajvani-szoros mindkét oldala ugyanahhoz a Kínához tartozik”.

A világon csak egy Kína van, Tajvan Kína felségterületének elidegeníthetetlen része, és a Kínai Népköztársaság kormánya az egyetlen legitim kormány, amely Kínát képviseli. Az ENSZ Közgyűlésének 2758. számú határozata ezt egyértelművé tette

– írta véleménycikkében Liu Bo, utalva ezzel a magyar kormány által is támogatott egy Kína elvére.

Politikailag kiemelten érzékeny Nancy Pelosi tajvani látogatása

A budapesti nagykövetség vezetője kitért arra is, hogy 1979-ben az Egyesült Államok a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat létrehozó megállapodásban kötelezettséget vállalt arra, hogy Tajvannal kizárólag kulturális, kereskedelmi és egyéb nem hivatalos kapcsolatokat tart fenn. „Az amerikai képviselőháznak az amerikai kormány alkotórészeként szigorúan be kellene tartania az amerikai kormány »egy Kína-politikáját«, és nem kellene semmiféle hivatalos kapcsolatba bocsátkoznia Kína Tajvan régiójával”.

Nancy Pelosi az Egyesült Államok harmadik legfontosabb közméltósága, az amerikai elnöki hatalomátadási sorban az alelnök után a második, így a bármilyen formában és bármilyen okból történő tajvani látogatása politikailag kiemelten érzékeny kérdés, és az Egyesült Államok politikai kötelezettségvállalásának felrúgását jelenti

– fogalmazott a kínai diplomata, aki szerint „az Egyesült Államok és néhány szövetségese” provokálta ki a tajvani konfliktust.

Hozzátette azt is, hogy a látogatás utáni hadgyakorlatokkal az a céljuk, hogy „figyelmeztetést küldjenek az elkövetőknek”, és hogy „megleckéztessék” a „tajvani függetlenség” képviselőit.

A nemzeti szuverenitás és területi integritás határozott védelme több mint 1,4 milliárd kínai ember szilárd akarata. Az anyaország teljes újraegyesítése minden kínai ember közös vágya és szent kötelessége. […] Kína nagyra értékeli, hogy több mint száz ország – köztük Magyarország is – megerősítette álláspontját az »egy Kína elvről«

– írta állásfoglalása végén Liu Bo. 

Mindeközben az amerikai diplomácia a tajvani konfliktussal kapcsolatban azt kifogásolta a napokban, hogy Kína a válaszlépéseivel nem őket bünteti meg, hanem a nemzetközi együttműködést ássa alá. A tajvaniak pedig azt nyilatkozták, hogy szerintük Kína végső célja az ő lerohanásuk lehet.

(Borítókép: A Tajvani Légierő F-16V vadászrepülőgépe felszáll Hualienből, hogy járőrszolgálatot végezzen 2022. augusztus 7-én. Fotó: Taiwan Military News Agency / Handout / Reuters)