Ezen a héten japán és amerikai politikusok utaznak Tajvanra annak ellenére, hogy Kína korábban jelezte: a külföldi kormánytisztviselők látogatásait a sziget szuverenitásának elismeréseként értékeli. Kína belengetett szankciói egyelőre nem fejtenek ki elrettentő hatást a diplomáciában.
Tajvan a következő napokban számos külföldi politikust lát vendégül annak ellenére, hogy Kína erős nyomást gyakorol az országok vezetőire a Tajpejjel való együttműködés meggátolása érdekében. Hétfőn a japán Liberális Demokrata Párt kétpárti delegációja érkezik a szigetre Furuja Keidzsi vezetésével, hétvégén pedig amerikai kongresszusi képviselők látogatnak oda. Néhány héten belül ez lesz a harmadik tajvani útja az amerikai küldötteknek – írja a Financial Times.
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke augusztus 2-án érkezett meg Tajvanra, ezzel ő lett a legmagasabb rangú amerikai tisztségviselő, aki az elmúlt 25 évben ellátogatott a Kína által követelt szigetre. Pelosi látogatása fokozott feszültséget váltott ki Kína és az Egyesült Államok között. Kína Tajvant saját területe részének tekinti, amelyet szükség esetén akár erőszakkal is annektálhat, és a külföldi kormánytisztviselők látogatásait a sziget szuverenitásának elismeréseként értékeli.
Kína katonai hadgyakorlattal reagált Pelosi és az amerikai törvényhozói küldöttség tajvani látogatására, amelyet amerikai provokációnak minősített. A gyakorlatban Kína ballisztikus rakétákat lőtt ki, valamint hadihajókat és harci repülőgépeket csoportosított a sziget körül. Aktivitásuk később jelentősen csökkent. Tajvan augusztus 17-én sajtónyilvános légierő-gyakorlatokkal válaszolt a kínai katonai fenyegetésre.
Az Egyesült Államokból, Európából és Japánból több politikus vagy kormánytag is ellátogatott Tajvanra az elmúlt években. A kínai vezetők sosem nézték jó szemmel ezeket az egyeztetéseket, de egészen a közelmúltig nem válaszoltak katonai fenyegetésekkel. Egy japán delegáció július végi Tajpejbe utazása még nem verte ki a biztosítékot Kínánál, Pelosi érkezése azonban választóvonalnak bizonyult. Az amerikai képviselőház elnökének vendégeskedése után nem sokkal ugyanis egy litván miniszterhelyettes is tiszteletét tette a szigeten, ellene viszont már szankciókkal lépett fel Kína. Sőt azután, hogy egy másik amerikai kongresszusi delegáció ugyancsak Tajvanra érkezett, Kína újabb hadgyakorlatot jelentett be a sziget körül.
A Financial Times helyi értesülésekre hivatkozva közölte, hogy Pekingnek ilyen lépésekkel sem sikerülhet teljesen elszigetelnie Tajvant, és az egyes országok támogatása is azt jelzi, hogy nem kell aggódnia amiatt, hogy kizárnák a nemzetközi diplomáciai kapcsolatokból.
Kína megpróbálja visszatartani őket attól, hogy eljöjjenek hozzánk, de kudarcot vallott
– mondta Vincent Chao, a washingtoni nagykövetség politikai osztályának volt vezetője, aki idén indul a helyi választásokon.
A japán kormány nem aggódik Furuja Keidzsi tajvani utazása miatt, amelyet egy szokványos diplomáciai látogatásnak nevezett.
Tokió már nem ennyire derűlátó, ugyanis attól tart, hogy a Tajvan körüli feszültségek megzavarhatják a Kínával való egyébként is kényes kapcsolat egyensúlyát.
„Idén van a Japán–Kína diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulója. Nagy nyomás nehezedik az üzleti közösség szereplőinek vállára, de mi, diplomaták is jobban szeretnénk, ha stabil kapcsolatunk lenne Kínával” – mondta egy magas rangú kormányzati tisztviselő. „Ebből a szemszögből nézve nem szabad arra ösztönöznünk a japán politikusokat, hogy látogassanak el Tajvanra.”
Japán elítélte Kína közelmúltbeli hadgyakorlatait, különösen azután, hogy öt rakéta ért földet előbbi ország gazdasági övezetében. Kisida Fumio japán miniszterelnök ugyanakkor kiemelte, hogy fenn kell tartani az országok közötti normális párbeszédet. Szerdán Takeo Akiba japán nemzetbiztonsági tanácsadó hétórás megbeszélést folytatott Jang Jiecsivel, Kína legfőbb külpolitikai tisztviselőjével, hogy megvitassák a Tajvant, Észak-Koreát és Ukrajnát érintő legfontosabb kérdéseket.
Japán nincs könnyű helyzetben, mert a gazdasági, üzleti tevékenységek miatt kötődik Kínához, de az Egyesült Államokhoz és több európai országhoz hasonlóan elítéli a kínai államvezetés hozzáállását Tajvant illetően. Ennek eredményeként és a szolidaritásukat kifejezve látogat sok nyugati politikus Tajpejbe.
Tajvan idén 14 olyan ország parlamenti vagy kormányzati delegációját látta vendégül, amelyekkel nem ápol diplomáciai kapcsolatot, köztük 19 amerikai kongresszusi képviselőt. Caj Jing-ven tajvani elnök 2016-os hivatalba lépése óta a kongresszus 58 tagja tett látogatást, és az éves szám több mint kétszeresére nőtt ebben az időszakban.
A közép- és kelet-európai politikusok is gyakori látogatókká váltak Tajvanon, mivel elutasították Peking kemény politikai fellépéseit és sokat sérültek a Kínával való gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok is.
A napokban ismét egy litván delegáció utazik Tajvanra, ugyanis a balti ország képviseleti irodát nyit Tajpejben, kanadai képviselők egy csoportja és a német parlament két delegációja pedig októberben tervez látogatást a szigeten.
(Borítókép: Caj Jing-ven tajvani elnök (j) és Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök 2022. augusztus 3-án. Fotó: Taiwan Presidential Office/Reuters)