Az ENSZ-főtitkár szerint egy „szomorú és tragikus mérföldkő” az orosz–ukrán háború kezdetének hat hónapos évfordulója.
Antonió Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i rendkívüli ülésén kijelentette, hogy „ennek az értelmetlen háborúnak a következményeit Ukrajnán kívül is érezni lehet", utalva ezzel a globális élelmiszer- és energiaköltségek drasztikus emelkedésére.
A főtitkár beszédében arra figyelmeztetett, hogy ha a műtrágyapiac nem stabilizálódik még az idén, akkor „egyszerűen nem lesz elég élelmiszer 2023-ban”.
Antonió Guterres arról is beszélt, hogy továbbra is nagyon aggasztónak találja a Zaporizzzsja atomerőmű helyzetét és az oroszok katonai tevékenységét az létesítményben.
A vészjelzők villognak. A helyzet további fokozódása önpusztításhoz vezethet. Biztosítani kell az erőmű biztonságát, és az üzemet tisztán polgári infrastruktúraként kell helyreállítani
– idézi a főtitkárt a BBC.
Mevlut Cavusoglu a július 22-én életbe lépett élelmiszer- és gabonaszállításokra vonatkozó megállapodásokkal kapcsolatban fejtette ki a véleményét.
Vannak olyan nyugati országok, amelyek azt akarják, hogy a háború folytatódjon, köztük NATO-tagállamok is. Voltak olyanok is, akik a gabonamegállapodást is szabotálták volna
– közölte a külügyminiszter, majd leszögezte, hogy ez nem az Egyesült Államokat takarja. Elmondása szerint európai országok akarják szabotálni a megállapodást, azt azonban nem részletezte, hogy pontosan mely országokra gondolt – írja a TASZSZ.
Sürgősen tovább kell növelni Ukrajna katonai támogatását ahhoz, hogy az orosz támadás alatt álló ország tárgyalások útján és szuverén nemzetként kerüljön ki a háborúból – mondta a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg az Ukrajna elleni orosz támadás elindítása óta eltelt fél év tapasztalatait értékelve kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagy stratégiai hibát” követett el, és „kudarcot vallott”. Az orosz államfő arra számított, hogy néhány nap alatt megszerzi az ellenőrzést a szomszédos ország felett, ehelyett viszont az erőket felőrlő, felmorzsoló harc, „a logisztika és az akaraterő küzdelme” alakult ki, amelyben „hihetetlen” mennyiségben fogy a hadianyag, például a tüzérségi lövedék – fejtette ki a NATO főtitkára az MTI szerint.
Vlagyimir Putyin hatalmas erőforrásokat összpontosít a háborúra, az ukránokban pedig megvan az akarat az önvédelemre. A védekezéshez azonban eszközökre is szükség van, „és mi rendelkezünk ezekkel az eszközökkel” – mutatott rá Jens Stoltenberg, hozzátéve: „Arra kérem a NATO-szövetségeseket, hogy az eddiginél erőteljesebben és gyorsabban támogassák Ukrajnát fegyverekkel.”
Fél évvel a háború kezdete után Vlagyimir Putyin még mindig olyan népszerű Oroszországban, mint a konfliktus kezdete előtt volt – írta véleménycikkében a CNN.
Emlékeztettek arra, hogy a féléves háborúban – a becslések szerint – már most akkora katonai veszteségek lehetnek, mint amilyenek az afganisztáni szovjet invázió idején tíz év alatt voltak. Ennek ellenére a helyzet korántsem hasonlít a Szovjetunió végnapjaihoz,
mivel az orosz lakosság nagyobbik része még mindig támogatja a háborút – vagy minimum hallgatólagos beleegyezését adja hozzá.
A CNN ezzel kapcsolatban idézte az orosz állami WCIOM, valamint a független Levada-Center közvélemény-kutató felméréseit, amelyek egyaránt azt mutatták ki, hogy Vlagyimir Putyin támogatottsága az utóbbi hónapokban is rendszerint 80 százalék körül volt. Az amerikai portál szerint ebből adódóan egyelőre nem lehet arra számítani,
hogy a közvélemény meggondolná magát az orosz elnökkel vagy a háborúval kapcsolatban.
Az orosz gazdaság a nyugati szankciók ellenére sem omlott össze, és az orosz emberek által tapasztalt fennakadások sem eredményeztek nagyobb méretű zavargásokat az országban. Mindeközben pedig a következő hónapokban Vlagyimir Putyin energiaválságot idézhet elő Európában az export leállításával, ez pedig végső soron ahhoz vezethet, hogy Ukrajnát a nyugati szövetségeseik egyre inkább rá akarják majd bírni egy békeszerződés megkötésére – írta véleménycikkében a CNN.
Egyes jelentések szerint a HMS Mersey, a Brit Királyi Haditengerészet egyik hajója szegődött az orosz Haditengerészet egyik tankhajójának, az Akademik Pashinnak a nyomába. A hajó épp a La Manche csatornán közlekedett, amikor sikerült monitorozni a mozgását.
A hadihajó legénysége közül Jordan Mavin vette észre az őket követő hajót: a Mersey az Északi-tengerről a Dover-szoroson át, valamint a La Manche csatorna észak-atlanti szakaszán keresztül követte a Pashint.
Ezután a tankhajó továbbhaladt az Atlanti-óceánon, a brit hadihajó pedig tovább folytatta a járőrözést – írja a Sky News.
Az ukrajnai „különleges hadművelet” terv szerint halad, és direkt lassították le az offenzívát – ezt mondta szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) országait képviselő hadügyminiszterek tanácsán, Taskentben.
Közlése szerint a támadás üteme azért lassult, mert minimalizálni szeretnék a civilek veszteségeit azáltal, hogy kizárólag „precíz fegyverekkel” hajtanak végre csapásokat, és csakis az ukrán hadsereg létesítményei ellen. „Természetesen ez lassítja az offenzívát, de szándékosan csináljuk így” – fogalmazott.
Szergej Sojgu szerint ezzel szemben az ukrán hadsereg a felégetett föld taktikáját alkalmazza, megsérti a nemzetközi hadijogot, és a civilek által használt lakóépületekre, középületekre tüzelnek.
A védelmi miniszter kijelentéséhez hasonlóan Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt idén június végén, hogy minden a terv szerint halad az offenzívával – holott a nyugati hírszerzők szerint a háború korántsem úgy alakult, ahogy arra Oroszország készült volna.
Olaf Scholz német kancellár a háború kirobbanása előtt közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Ukrajna még legalább harminc évig biztosan nem csatlakozhat a NATO-hoz – írja a The New Voice of Ukraine.
Olaf Scholz azonban hiába próbálta racionális érvek segítségével megnyugtatni az orosz elnököt, a német napilap szerint semmi nem hatott: Vlagyimir Putyinnak megmásíthatatlan elképzelései voltak Ukrajna közelgő NATO-tagságáról.
A NATO egy védelmi szövetség, ezáltal soha nem jelentett fenyegetést Oroszország számára – nyomatékosította a német kancellár.
Ukrajna újjászületett, amikor Oroszország február 24-én megtámadta az országot – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország függetlenségének 31. évfordulója alkalmából.
Azt mondta, hogy országa vissza fogja foglalni az elcsatolt Krímet és a megszállt területeket keleten. Felvételről sugárzott beszédében kifejtette: míg korábban úgy látta, a háború akkor érhet véget, ha béke lesz, most azt gondolja, hogy a harcoknak akkor lesz végük, amikor Ukrajna győzedelmeskedik.
A függetlenség napja az MTI szerint egybeesik az orosz támadás hat hónappal ezelőtti kezdetével. Ukrajnában szerdán ünneplik, hogy az ország 1991 augusztusában elszakadt a Szovjetuniótól, miután Moszkvában kudarcba fulladt a puccs, és az ukránok elsöprő többsége népszavazáson döntött erről.
Oroszország fényképes bizonyítékokat osztott meg a zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrajnai támadásokról az ENSZ Biztonsági Tanácsával és Közgyűlésével – közölte Vaszilij Nebenzja orosz állandó ENSZ-képviselő kedden.
Fotókat akarok mutatni önöknek a zaporizzsjai atomerőműben keletkezett károkról, amelyeket az ukrajnai lövések okoztak. Egész gyűjteményünk van ilyen fényképes bizonyítékokból. Ezeket a képeket ma reggel a Biztonsági Tanáccsal és a Közgyűléssel is megosztottuk, mint hivatalos dokumentum, hogy elemezzék őket
– nyilatkozta az ENSZ Biztonsági Tanácsának Oroszország által kezdeményezett ülésén. A gyűlést Oroszország kezdeményezte, a témája az atomerőmű körül kialakult helyzet volt – írja a TASZSZ.
Az Egyesült Államok Ukrajna függetlenségének napján újabb, mintegy hárommilliárd dollár értékű biztonsági segélycsomagot nyújt Ukrajnának, hogy felkészítse az országot az elsősorban Kelet- és Dél-Ukrajnában vívott kimerítő háborúra – közölték tisztviselők.
Az amerikai biztonsági segítségnyújtás hosszabb távú kampány irányába mozdul el, amely valószínűleg a jövőben is több amerikai katonai csapatot tart Európában, és az ukrán erők kiképzéséhez és felszereléséhez nyújt segítséget, hogy még évekig harcolhassanak – írja a Guardian.
Amerikai tisztviselők elmondták, hogy a csomagot várhatóan szerdán jelentik be. A pénzből akár háromféle drónra vonatkozó szerződéseket, valamint más fegyvereket, lőszereket és felszereléseket finanszíroznak, amelyek még egy-két évig nem biztos, hogy a harctérre kerülnek. Az Oroszországgal háborúzó ország kézzel indítható Puma típusú drónokat, megfigyelő drónokat és brit Vampire típusú drónrendszereket kap majd. Kiemelik: ez a segélycsomag lehetővé teszi Ukrajna védelmi pozíciójának biztosítását.
Porschék, Bentley-k és más orosz rendszámú luxusautók lepték el a helsinki repülőtér parkolóházát, miközben Finnország egyre inkább az Európába utazó orosz turisták tranzitországává válik.
Ennek oka, hogy az Európai Unió lezárta légterét az orosz gépek előtt, ezzel arra kényszerítve az Európába utazókat, hogy hosszabb útvonalon lépjenek be az országba. Mindezt annak ellenére, hogy Finnország nemrég közölte: szeptember 1-jével a jelenlegi mennyiség 10 százalékára korlátozza az orosz turistavízumok számát – írja a Guardian.
Az ukrajnai háború talajban okozott sérülései még évmilliókig kimutathatóak lesznek – vélekedett néhány szakértő.
A jelenség magyarázata az úgynevezett bombaturbináció: ennek eredményeként „a robbanószerek által olyan veszélyes anyagok kerülhetnek a talajba, melyek kimutatható szennyeződésekhez és deformálódásokhoz vezethetnek” – írja az IFLScience.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök közleményt adott ki az ukrán függetlenség napja alkalmából.
A belorusz elnöki hivatal honlapján megjelent tájékoztatás szerint az államfő gratulált az ukrán népnek, és azt írta: bízik benne, hogy a jelen ellentmondásai nem semmisítik meg a két nép évszázadokon átívelő barátságát (az orosz csapatok a háború elején többek közt belorusz területről is támadást indítottak Ukrajna ellen).
Az orosz hadsereg radioaktív porfelhőt szabadítana az emberekre a zaporizzsjai atomerőműnél – állítja az ukrán hírszerzés. Ezt azzal akarják elérni, hogy lerombolják az erőműnél lévő hamuaknákat.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz hadsereg azért támadja az Energodar környéki külvárosokat, mert tönkre akarja tenni a zaporizzsjai erőmű hamuaknáit. Ezekben az aknákban tárolják azt a hulladékot, amely a hőerőművek tevékenysége alkalmával keletkezik; a hamu nagy arányban tartalmaz mérgező anyagokat és nagyon nagy távolságokba lépes eljutni a szél segítségével.
Energodar környékén már emelkedni is kezdett a sugárzás szintje – írja a Guardian.
Fiatal ukrán aktivisták éjt nappallá téve azon dolgoznak a franciaországi Lyonban, hogy a világ tisztában legyen azzal: bármelyik nemzet járhatott volna úgy, mint ők. Kötelességüknek tartják tájékoztatni a világot arról, hogy az ukrán katonák is csak áldozatok, akiknek segítségre van szükségük.
Az aktivisták legfőbb célja, hogy minden nap emlékeztessék a világot: nem természetes állapot az, hogy a hazájukban háború dúl. Az Euronews által megkérdezett ukrán önkéntesek szerint a világ nem veszi elég komolyan azt a háborút, amely miatt nekik el kellett hagyniuk az otthonaikat és amely miatt szüntelenül rettegnek a szeretteikért.
Szerintük a világ egyre inkább megfeledkezik a háborúról, ennek pedig nem szabad megtörténnie.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfogadta, hogy visszaadja a Krímet Ukrajnának, és azt mondta, hogy az ország többi részével együtt az Európai Unió részévé válik.
Visszafoglaljuk a Krímet, mert az a mi területünk. Bármilyen módon, ahogy mi döntünk. Saját magunk döntünk, anélkül, hogy más államokkal konzultálnánk. Az egész a Krímmel kezdődött, és a Krímmel ér véget
– mondta az ukrán elnök, hozzátéve, Ukrajna nem áll készen az Oroszországgal való tárgyalásokra még tűzszünetről sem.
„Azon a ponton, ahol most tartunk, nem állunk készen a tűzszünetre. Elmagyaráztuk, hogy nem lesz Minszk–3, Minszk–5 vagy Minszk–7. Nem játszunk ilyen játékokat, a területeink egy részét már elvesztettük így. Ez egy csapda” – mondta Zelenszkij a Guardian szerint egy kijevi sajtótájékoztatón.
Jekatyerinburg volt polgármesterét, Jevgenyij Roizmant őrizetbe vették az orosz hadsereg lejáratása miatt indított büntetőeljárás keretében. Erről a TASZSZ-nak a régió sürgősségi szolgálatai számoltak be. Roizman ellen az orosz hadsereg lejáratása miatt büntetőeljárást indítottak.
Roizman ügyvédje, Julija Fedotova a TASZSZ-nak elmondta, hogy nem tudja megerősíteni az információt, mivel ő maga újságíróktól értesült az őrizetbe vételről. „Én magam újságíróktól értesültem, nem tudom megerősíteni a hírt. Legalábbis ki kell derítenem” – magyarázta.
Roizman egyike volt annak a maroknyi Kreml-kritikusnak, akik 2012-ben, Vlagyimir Putyin orosz elnök kampányának idején nagy ellenzéki tüntetések sorozatát követően nyertek polgármesteri választást.
Az orosz hatóságok számos aktivistát vontak felelősségre azért, mert háborúnak nevezték az Ukrajna elleni inváziót, vagy bírálták Oroszország tevékenységét.
Az amerikai védelmi minisztérium közzétett egy fotósorozatot, amelyen a 305. légikikötői század tagjai az Ukrajnának szánt lőszercsomagokat rakodják fel a McGuire-Dix-Lakehurst közös bázison lévő repülőgépekre.
„Szolgálatunk tagjai éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy az ukrán nép megkapja az országa védelméhez szükséges felszerelést” – tette hozzá Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója szerint Darja Dugina halálával a Kreml létrehozta a propaganda szimbólumát.
Az ukrán politikus Twitteren szedte listába, miért lehetett hasznos a Kreml számára az ultranacionalista orosz értelmiségi, Alekszandr Dugin lányának likvidálása.
Ezek alapján a Kreml Dugina halálával
1. Létrehozta a propaganda szimbólumát;
2. Népszerűsítette apja náci eszméit;
3. Engedelmességre utasított más propagandistákat;
4. Másra helyezte át a figyelmet
– írta posztjában.
Harmincegy évvel ezelőtt adták ki azt a függetlenségi nyilatkozatot, amelynek értelmében Ukrajna végleg elszakadt a Szovjetuniótól. Erről a napról általában koszorúzásokkal és koncertekkel emlékeznek meg, idén azonban elmarad minden tömegrendezvény.
Az elnök, Volodimir Zelenszkij hagyományos viseletben intézett beszédet a népéhez. Elmondása alapján idén nem ünnepelnek, ehelyett zárt ajtók mögött adja át a kitüntetéseket a hadsereget segítő ukránoknak – írja az Euronews.
A katonaság és a titkosszolgálat mindent megtesz, hogy megvédje az embereket az orosz terrortól, de arra kérem önöket, hogy tartsák be az előírásokat, ne menjenek ki az utcára, és figyeljék a légvédelmi szirénákat
– mondta az államfő.
Magyarország területére augusztus 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 7467 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8554 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 370 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől a rendőrség szerint 2022. augusztus 23-án 20 ember, köztük 7 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Németország további 500 millió eurós katonai segélyt is nyújt Ukrajnának, amelynek nagy részét jövőre átadják – közölte kedden egy kormányszóvivő.
A felszerelések között lesz három IRIS-T légvédelmi rendszer, „mintegy tucatnyi felfegyverzett mentőjármű, húsz rakétavető, precíziós lőszerek és drónok elleni felszerelések” – mondta a szóvivő a Guardian szerint. Ezek nagy részét 2023-ban szállítják le – tette hozzá.
Az ENSZ közölte, hogy „nagyon aggódik” az oroszok által támogatott hatóságok azon tervei miatt, hogy Mariupolban tárgyalásokat tartanak fogságba esett ukrán katonákról.
Az oroszbarát tisztviselők a jelek szerint fémketreceket helyeznek el egy mariupoli csarnokban az általuk „nemzetközi bíróságnak” nevezett eljáráshoz – mondta az ENSZ jogvédő hivatalának szóvivője a Guardian szerint, hozzátéve, hogy egy ilyen eljárás önmagában háborús bűncselekménynek minősülhet.
Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa idézte azokat a jelentéseket, amelyek szerint Oroszország és kelet-ukrajnai szakadár szövetségesei azt tervezik, hogy ukrán hadifoglyokat állítanak bíróság elé, valószínűleg a következő napokban.
Az ukrajnai háború elől augusztus 23-án húsz ember, köztük hét gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség.
Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Szükség esetén kész megnyomni az atomfegyvereket indító gombot a miniszterelnöki posztra pályázó brit külügyminiszter, Liz Truss – idézte a politikust a Ria Novosztyi.
Ez a miniszterelnök fontos kötelessége. Készen állok megtenni
– mondta Birminghamben adott nyilatkozatában.
Az Egyesült Királyságban július 20-án zajlott a Konzervatív Párt parlamenti képviselőinek ötödik fordulója a párt vezetői posztjáért, aki egyben az ország miniszterelnöke is lesz.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Kövessék velünk ma is a legfontosabb történéseket!