Ez a poszt a következő Percről percre része:
Zelenszkij egy falánk aligátorhoz hasonlította Oroszországot
-
Lengyelország arra kéri Franciaországot, hogy sürgősen növelje a fegyverszállításokat és az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás mértékét.
A felhívást Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tette hétfőn, amikor Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott Párizsban.
„Egy háborúban lévő országnak a szövetségeseire kell támaszkodnia” – mondta Morawiecki a találkozó után az Ukrinform tudósítása szerint.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk kedden is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
-
Két ember is meghalt a dél-ukrajnai Mikolajivban, miután a város lakónegyedeit támadás érte – közölték a város illetékesei a Guardian szerint.
A Reuters beszámolója szerint a lövések egy iskola melletti családi házat értek először, az ingatlan mindkét háza romokban hever.
-
Németországnak szembe kell néznie a „keserű valósággal”, hogy Oroszország nem fogja helyreállítani az országba irányuló gázszállításokat – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter egy panelbeszélgetésen.
Habeck kommentje azután hangzott el, hogy a Gazprom közölte: a hónap végén három napra leállítja az Európába irányuló földgázszállításokat az Északi Áramlat gázvezeték nem tervezett karbantartása miatt, és ezzel nyomást gyakorol a régióra – írja az al-Dzsazíra.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanezen az eseményen hangsúlyozta: az európai villamosenergia-piac teljes reformját a jövő év elejére megfelelően és technikailag is meg kell valósítani.
-
A svéd Ericsson távközlési vállalat közölte, hogy az elkövetkező hónapokban fokozatosan leállítja oroszországi üzleti tevékenységét. A cég, amelynek mintegy 400 alkalmazottja van Oroszországban, elmondta: pénzügyi támogatást nyújt az érintetteknek.
Eközben finn riválisa, a Nokia szintén azt tervezi, hogy az év végéig bezárja oroszországi üzletágának nagy részét. A vállalat közölte: az országban fennmaradó tevékenysége a kritikus hálózatok korlátozott karbantartásához kapcsolódik, hogy teljesítse szerződéses és humanitárius kötelezettségeit.
Ahogy az Ericsson és a Nokia kivonul Oroszországból, az ország mobilszolgáltatói, az MTS és a Tele2 egyre inkább a kínai vállalatoktól, például a Huaweitől és a ZTE-től fognak függeni – írja a Sky News.
-
A Fehér Ház felszólította Oroszországot, hogy járuljon hozzá a zaporizzsjai atomerőmű körüli demilitarizált övezet létrehozásához.
John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője újságíróknak elmondta, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által vezetett látogatást az erőműben.
Az erőmű ellenőrzött leállítása lenne a legbiztonságosabb megoldás, tette hozzá – írja a Sky News.
-
Lengyelország arra kéri Franciaországot, hogy sürgősen növelje a fegyverszállításokat és az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás mértékét.
A felhívást Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök tette hétfőn, amikor Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott Párizsban.
„Egy háborúban lévő országnak a szövetségeseire kell támaszkodnia” – mondta Morawiecki a találkozó után az Ukrinform tudósítása szerint.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy falánk aligátorhoz hasonlította Oroszországot, majd kijelentette, hogy az orosz fél nem szándékozik tárgyalóasztalhoz ülni – írja az Unian hírügynökség. Az elnök hangsúlyozta: Ukrajna vissza akarja szerezni elveszített területeit.
Az ő felfogásuk szerint a tárgyalások ultimátumot jelentenek, amelyben el kell ismernünk, hogy a Donbasz és a Krím orosz terület
– mondta Zelenszkij. Megjegyezte: az oroszok a nyilvánosságban már azt hangoztatják, hogy Ukrajnának állítólag el kellene ismernie az ideiglenesen megszállt dél-ukrajnai területeket orosz területeknek, miután ott „népszavazást” tartanak.
Ugyanakkor Zelenszkij hozzátette: azt is észre kell venni, hogy valójában Oroszország nem olyan erős és hatalmas.
-
Az ukrán katonák ismét ágyúzták a Herszon régióban található Novaja Kahovka városát, célba vették a vízerőművet és a zsilipeket is – tudatta Vlagyimir Leontyev, a regionális katonai-polgári közigazgatás vezetője a TASZSZ-szal hétfőn.
Igen, egy bombatámadást jelentettek. A vízerőműnél árvíz keletkezett
– közölte.
Éjfél óta öt alkalommal hirdettek légiriadót Kahovka körzetében. Az ukrán lövedékek a piacot, az erőművet és civil házakat találtak el.
-
Hat órán belül több mint kétszázszor támadták meg a Délkelet-Ukrajnában található Orihiv városát – számolt be Olekszandr Sztaruk, a zaporizzsjai regionális katonai közigazgatás vezetője.
A vezető szerint a támadásban a város középső része érintett leginkább. Hozzátette: a mentőalakulatok jelenleg is a magánépületekben keletkezett tüzek oltásával foglalkoznak – írta a Sky News.
-
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara augusztus 29-én arról számolt be, hogy Ukrajna hadserege visszaverte az orosz offenzívákat Szlavjanszk, Kramatorszk, Bahmut, Avdiivka és Novopavlivka irányában.
Az ellenség továbbra is intenzív légi felderítést folytat pilóta nélküli légi járművekkel (drónokkal) – tette hozzá a főparancsnokság.
-
Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint elhagyta Bécset az ENSZ nukleáris felügyelőszervezetének egy csoportja, amely majd meglátogatja az orosz erők által megszállt dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet – írja a Guardian.
A brit lap beszámolójában arra is kitér, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) missziója még hétfőn megérkezik Kijevbe. Minderről az ukrán külügyminisztérium szóvivője tett említést a közösségi oldalán.
-
Szoledar, Vesela Dolina, Bahmut és Kodema települések irányába is visszaverték az orosz hadsereg támadásait az ukrán védelmi erők – állítja közösségi oldalán az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Az Unian által kiszúrt beszámoló szerint Volyn és Polesye irányában ugyanakkor változatlan a helyzet, míg Belarusz területéről és légterének irányából továbbra is rakéta- és légicsapások zajlanak.
-
Legalább két ember meghalt, és 11-en megsebesültek, miután az Ukrajna déli részén fekvő Mikolajivot hétfőn heves lövések érték.
Olekszandr Szenkevics, Mikolajiv polgármestere a Telegramon közzétett nyilatkozatában felszólította a lakosokat, hogy tüstént keressenek menedéket a városban bekövetkezett „erős robbanások” miatt – írja a Sky News.
Szenkevics azt írta: „A mentők, mentőszolgálatok, valamint a közműszolgáltatók dolgoznak a helyszínen. A légiriadó továbbra is tart. Barátaim, arra kérek mindenkit, hogy legyen a lehető legóvatosabb”.
-
Megsemmisült a harkivi régióban az orosz erők egyik légvédelmi rendszere – közölte a Telegramon az ukrán belügyminisztérium, amelyet az Unian vett észre.
A bejegyzés szerint a harkivi régióban a légi felderítéskor vették észre a határőrök az orosz légvédelmi rendszert, amit miután eltaláltak, megsemmisítettek. Közlésük szerint minden ilyen fegyverrel így tesznek majd az illetékes erők, amit Ukrajna területén találnak.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági terrorizmussal vádolta az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, mivel szerinte az energiaárak Vlagyimir Putyin hadművelete miatt lőttek ki – jelentette a Reutersre hivatkozó Guardian.
Oroszország úgynevezett gazdasági terrort alkalmaz
– jelentette ki Zelenszkij egy energiaipari konferencián a norvégiai Stavanger városában. „Oroszország nyomást gyakorol az árválsággal, a szegénységgel, hogy meggyengítse Európát” – tette hozzá az ukrán elnök.
-
Törökország hatóságai állítólag eltekintenek attól, hogy Oroszország teherhajók rakományának álcázott fegyvereket szállít a Boszporusz-szoroson keresztül – írja ukrán sajtóértesülésekre hivatkozva a KárpátHír.
Egyes források szerint Oroszország a szankciókkal nem törődve szállít fegyvereket, adott esetben komplexebb fegyverrendszereket is az ukrajnai háborúhoz – írja a flot2017.com.
Törökországon hivatalosan nem haladhatnak át hadihajók, a korlátozás azonban az orosz kereskedelmi hajózást nem érinti – a jelek szerint ezt használja ki Vlagyimir Putyin. Legutoljára az Sz-300 rakétarendszert szállító SPARTA II nevű teherhajó haladt át a szoroson.
Az orosz teherhajó Novorosszijszk kikötőjébe szállította a rakétarendszereket, amelyek a krími híd közelében lévő orosz támaszpontra kerülnek – írja az ukrán hírportál a The Times of Israel információira hivatkozva.
-
Gyakorlatilag megsemmisítette az ukrán légierő állományát az orosz légierő és a légvédelmi rendszerek – közölte egy katonai-diplomáciai forrás hétfőn a TASZSZ-szal.
Ukrajna egykori légierejének teljes szakképzett állományát – a Mig–29-es, Szu–27-es és Szu–25-ös repülőgépeket – gyakorlatilag megsemmisítette az orosz légierő, valamint a légvédelmi rendszerek hatékony intézkedései
– közölte a forrás.
Véleménye szerint a Nyugat további szovjet gyártású harci repülőgépek szállítására tett ígéretei nagy valószínűséggel nem fognak beteljesülni. Ukrajna kénytelen volt gyengén képzett légi kadétokat alkalmazni a harci bevetéseken, ami „katasztrofális veszteségekhez vezetett az ukrán légierő szempontjából” – tette hozzá a forrás.
Hiába akartak Lengyelországban és más kelet-európai országokban pilótákat toborozni, ez nem járt különösebb sikerrel.
Azon kevesek, akik beleegyeztek, már a sírban vagy kórházban vannak
– magyarázta a TASZSZ-nak nyilatkozó forrás.
-
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz erők lelőttek egy ukrán drónt, amely a zaporizzsjai atomerőművet próbálta megtámadni – jelentették orosz hírügynökségek.
Nem történt komoly kár, és a sugárzási szint sem lépte túl a normális szintet – tudatta a védelmi minisztérium. A drónt a létesítmény nukleáris hulladéktárolójának közelében lőtték le – tették hozzá.
A Reuters egyelőre nem tudta megerősíteni a jelentést – írja az Al Jazeera.
-
Aggodalomra ad okot az Ukrajna elleni orosz offenzíva következtében erőszakkal eltüntetett emberek száma – hangsúlyozta Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Mijatović az erőszakos eltűnések áldozatainak augusztus 30-i világnapja alkalmából közzétett sajtóközleményében felhívta a figyelmet: a jelentések szerint az orosz erők ukrán civileket, helyi tisztviselőket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat raboltak el és tartottak fogva, visszavonulásuk után nem derült ki, mi lett velük és hol vannak.
„Minden, Ukrajnában eltűntnek nyilvánított személyt meg kell találni és szabadon kell engedni. Az erőszakos eltűnések minden esetét megfelelően ki kell vizsgálni, és a felelősöket meg kell büntetni” – húzta alá a strasbourgi szervezet vezetője, aki szerint az erőszakos eltűnésekhez kapcsolódó igazságszolgáltatás elmaradása továbbra is súlyos probléma több európai országban. Többek között az MTI szerint idesorolta Albániát, Azerbajdzsánt, Bosznia- Hercegovinát, Horvátországot, Ciprust, Grúziát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Oroszországot, Szerbiát, Spanyolországot, Törökországot és Észak-Írországot.
-
Az oroszok szerint az ukrán Natalja Vovk mellett egy másik szabotőr is részt vehetett a Darja Dugina elleni halálos merényletben.
Alekszandr Dugin orosz filozófus lányát több mint egy hete ölték meg, azóta az orosz titkosszolgálat nagy erővel keresi az elkövetőket. Most arra a következtetésre jutottak, hogy
egy 44 éves férfi, Bohdan Ciganenko is részt vehetett a merényletben.
Az orosz titkosszolgálat (FSZB) információi szerint a férfi július 30-án érkezhetett Oroszországba Észtországból. Ciganenko a merénylet előkészítésében játszott szerepet, de még egy nappal a robbantás előtt elhagyta Oroszországot. Minderről a titkosszolgálat közzétett egy több kamerafelvételből összevágott videót is, amelyben – állításuk szerint – látható például a férfi Oroszországba érkezése és távozása is.
Az FSZB szerint a férfi azáltal segítette Natalja Vovkot, hogy hamis rendszámtáblát és dokumentumokat szerzett neki a meneküléshez, valamint segített neki összeszerelni a gyilkossághoz használt robbanószerkezetet is.
A hétvégén sajtóhírek nyomán felmerült, hogy Natalja Vovkot megölhették Ausztriában, de ezt a hírt sem az osztrák, sem az orosz hatóságok nem erősítették meg.
-
Németország továbbra is támogatni fogja Kijevet, „ameddig csak szükséges” – jelentette ki hétfőn Olaf Scholz kancellár.
A prágai Károly Egyetemen tartott beszédében Olaf Scholz kijelentette, hogy Németország az elmúlt hónapokban „alapvető szemléletváltáson” ment keresztül az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban, és ígéretet tett a katonai kiadások növelésére.
Olaf Scholz Európa a jövőnk címmel tartott prágai beszédében arra is felszólította az Európai Uniót, hogy állapodjon meg egy sor olyan változtatásról, amelyek segítenék a belső megosztottság leküzdésében és az olyan külső riválisokkal szembeni fellépésben, mint Oroszország és Kína, írja a Sky News.
-
Oroszország átfogó hadgyakorlatot indít az ország keleti részén Kína bevonásával – közölte hétfőn a Kreml védelmi minisztériuma.
A minisztérium tájékoztatása szerint a Vosztok 2022 gyakorlatot szeptember 1–7. között tartják több mint ötvenezer katona és mintegy ötezer fegyveres egység bevonásával.
A gyakorlatok hét távol-keleti lőtéren zajlanak majd, és több nemzet – Kína, India, Laosz, Mongólia, Nicaragua és Szíria – is részt vesz rajtuk.
A minisztérium közölte, hogy az orosz légierő bombázókkal és katonai teherszállító repülőgépekkel képviseli magát a rendezvényen.
Az orosz és a kínai haditengerészet emellett „közös fellépést fog gyakorolni a tengeri összeköttetések, a tengeri gazdasági tevékenységek és a part menti területeken lévő szárazföldi csapatok támogatására” – tette hozzá a tárca.
A bejelentett tervek a Moszkva és Peking közötti egyre szorosabbá váló politikai kapcsolatokat tükrözik, amelyek Oroszország ukrajnai inváziója óta egyre inkább erősödtek, jegyzi meg a Sky News.
-
Harkivot, Ukrajna második legnagyobb városát kazettás bombákkal támadták – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója.
Ennek következtében megrongálódott egy épület és a regionális közigazgatás székhelye a városközpontban. Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés, írja az al-Dzsazíra angol nyelvű kiadása.
-
Az ukrán hadsereg augusztus 29-én megkezdte régóta várt ellentámadását az ország déli részén – közölte hétfőn a déli katonai parancsnokság, írja a Reuters.
Ukrajna két hónapja készül a nagyszabású katonai akcióra. Natalja Humenyuk, az ukrán déli katonai parancsnokság szóvivője elmondta, hogy Ukrajna közelmúltbeli csapásai Oroszország déli logisztikai útvonalai ellen „kétségtelenül meggyengítették az ellenséget”, hozzátéve, hogy az elmúlt héten több mint tíz orosz lőszerraktárat értek találatok.
Humenyuk nem volt hajlandó további részletekbe bocsátkozni az újabb offenzíváról.
-
Az orosz–ukrán háború kitörése óta eddig 29 027 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztrált az Országos Idegendrendészeti Főigazgatóság – közölte a szervezet az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül.
A tájékoztatás szerint a kérelmek elbírálása folyamatos, elismerő döntés eddig 25 640 fő esetében született.
Az Ukrajnából menekülők a menedékes elismerés iránti kérelmet a főigazgatóság ügyfélszolgálatain és – adataik elektronikus feltöltését követően – a kormányablakokban is benyújthatják.
-
Csehország mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöke szeptember 9-re összehívta Brüsszelbe az Európai Unió energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását – jelentette be Jozef Síkela cseh ipari és közlekedési miniszter hétfőn Prágában sajtótájékoztatón.
Síkela szerint a találkozón megvitatják a jelenlegi energiaválságot és a szükséges, konkrét sürgősségi intézkedéseket.
A miniszter újságírók előtt azt mondta, hogy az európai energetikai piac összeomlott, ezért sürgős intézkedésekre van szükség. Az energiaválságért Síkela Oroszországot, Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját tette felelőssé.
A másik fontos ok, hogy Európában nagy szárazság van, ami nehezíti a vízerőművek működtetését, illetve az a tény, hogy például Franciaországban jelenleg különböző okokból leállt az atomerőművek mintegy fele – adta hírül az MTI.
-
Vasárnap meghalt Olekszij Kovaljov, aki 2022 áprilisáig bezárólag az ukrán kormánypárt, a Nép Szolgája képviselője volt.
Kovaljov 2019-ben lépett hivatalba parlamenti képviselőként. A háború kezdete után két hónappal, áprilisban – nagy meglepetésre – szülővárosában, az oroszok által megszállt Hola-Prisztanyban tűnt fel.
A politikus arra hivatkozott, hogy „a választókörzetében kell dolgoznia”, de sem az ukrán parlamenttel, sem pártjával nem közölte, hogy pontosan mit csinál ott. Emiatt a Nép Szolgája április 28-án felfüggesztette a tagságát, majd május 3-án ki is rúgták a pártból. Június elején aztán
a politikus Facebook-oldalán elismerte, hogy együttműködik az oroszokkal.
Ennek ellenére képviselői mandátumát megtarthatta, mivel az ukrán házelnök helyettese szerint pusztán a kollaboráció elismerése alapján még nem tudták felfüggeszteni, ehhez szükség lett volna egy bírósági ítéletre arról, hogy hazaárulást követ el.
Két héttel később merényletet hajtottak végre Kovaljov ellen, felrobbantották az autóját. Először azt híresztelték, hogy meghalt, de a hónap végére kiderült, hogy csak kórházba került, miután az orosz állami hírügynökség közölt vele egy videót. A férfi azt állította, hogy az ukrán titkosszolgálat (SZBU) állt az ellene végrehajtott akció mögött.
Most több Telegram-csatorna állítja egybehangzóan, hogy a férfi vasárnap tényleg meghalt. A híresztelések szerint fejlövés végzett vele Hola-Prisztanyban. A saját pisztolyából lőtték ki a golyót (azt még nem tudni, hogy gyilkosságról vagy öngyilkosságról lehet-e szó).
-
Létezik egy SignMyRocket elnevezésű szolgáltatás, amelyet az ukrán fegyveres erők indítottak. A célja: némi pénzadomány ellenében az internetezők üzenetei felkerülnek az ukránok fegyvereire, kiváltképpen az oroszokra kilőtt tüzérség lőszereire – írta meg a Stefczyk.info.
Egy magát NAFO-nak hívó ukránpárti internetes kollektíva jelentősebb összeget juttathatott el a SignMyRocketen keresztül, mert úgy fest, hogy „megvásároltak” egy 2Sz7 Pion önjáró nehéztarackot. A fegyvert továbbra is az ukrán erők fogják használni, azonban kicsit át lett alakítva a NAFO kérésének megfelelően.
Így kapta a Superbonker 9000 nevet, illetve teleragasztották a NAFO által ikonként használt, vicces sárga kutyák matricáival.
-
Moszkva üdvözli a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) látogatását a jelenleg orosz kézben lévő Zaporizzsja Atomerőműben.
Hétfő reggel az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete közölte, hogy régóta várt szakértői delegációjuk úton van az erőműhöz.
Oroszország nemzetközi szervezetek melletti állandó bécsi képviselője, Mihail Uljanov azt mondta, reméli, hogy a NAÜ-misszió „számos találgatást eloszlat” az erőmű állapotával kapcsolatban – írta a Sky News az orosz médiára hivatkozva.
-
Újjáépítik az orosz megszállók a háborúban lebombázott mariupoli színházat, hogy elrejtsék a háborús bűneiket – írta Petro Andruscsenko, a város polgármesterének tanácsadója.
Mint ismeretes, a Donyeck Regionális Drámai Színházat civilek ezrei használták menedékhelyként légitámadások esetén márciusban. A támadásban körülbelül hatszáz civil vesztette életét. Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy szándékosan bombázta a színházat – írta a Sky News.