A Kína nyugati részén fekvő Hszincsiang régió egyik városának lakói azt mondják, hogy a több mint 40 napos koronavírusos zárlat után éheznek, karanténba kényszerültek, és egyre kevesebb gyógyszer és létfontosságú áru áll rendelkezésükre − írta meg az NBC News.

A lakosok videókat osztottak meg üres hűtőszekrényekről, lázas gyerekekről és ablakokból kiabáló emberekről.

A szörnyű körülmények és az élelmiszerhiány a tavasszal Sanghajban történt lezárásra emlékeztet, amikor is lakosok ezrei írtak az interneten arról, hogy rothadó zöldségeket szállítottak nekik, vagy kritikus helyzetekben megtagadták tőlük a orvosi ellátást.

De ellentétben Sanghajjal, a 20 millió lakosú, kozmopolita metropolisszal, ahol sok külföldi él, az olyan kisebb városokban, mint Ghulja, a szigorú zárlatok kevesebb figyelmet kaptak.

Ahogy a koronavírus egyre fertőzőbb változatai megjelentek Kínában, a járványok egyre gyakoribbá váltak. Kína zéró-Covid-stratégiája értelmében több tíz millió embert érintenek a zárlatok, amelyek megbénítják a gazdaságot, és bizonytalanná teszik az utazást.

A ghuljai zárlat a Hszincsiangban őshonos török népcsoport, az ujgurok körében a rendőri brutalitástól való félelmet váltja ki. A régió évek óta átfogó biztonsági szigorítások célpontja, ahol hatalmas számú ujgurt és más, nagyrészt muzulmán kisebbséghez tartozókat tartanak fogva táborok és börtönök kiterjedt hálózatában. Egy korábbi hszincsiangi zárlat különösen kemény volt: kényszergyógykezeléssel, letartóztatásokkal és a lakosok fertőtlenítőszerrel való lemosásával járt.

Az európai egyetemen tanuló ujgur Jaszinuf elmondta, hogy anyósa a hétvégén ijesztő üzeneteket küldött, amelyekben azt írta, hogy enyhe köhögés miatt központi karanténba kényszerítették. Elmondása szerint az érte érkező rendőrök arra emlékeztették, amikor a férjét több mint két évre egy táborba vitték.

Ez az ítélet napja. Nem tudjuk, hogy ezúttal mi fog történni. Most már csak annyit tehetünk, hogy bízunk a Teremtőnkben

– közölte.

Az élelem meglehetősen kevés a területen. Jaszinuf arról számolt be, a szülei elmondták neki, hogy fogytán vannak az élelmiszerkészleteik, annak ellenére, hogy a lezárás előtt feltöltötték azokat. Mivel nem kaptak szállítmányokat, és a vírus terjedésétől való félelem miatt nem használhatták a hátsó udvari sütőjüket, a szülei lisztből, vízből és sóból készült főtt tésztán éltek. Jaszinuf nem volt hajlandó megadni a vezetéknevét, mert félt a rokonai elleni megtorlástól.

De még akkor is, amikor a hatóságok tudomásul vették a panaszokat, a cenzorok azon dolgoztak, hogy eltussolják azokat. A posztokat letörölték a közösségi médiából. Néhány videót töröltek, majd a felhasználók több tucatszor újra feltöltötték azokat.

A régióban élő emberek közül többen elmondták az AP-nek, hogy az online posztok a lezárás szörnyűségét tükrözik, de nem kívánták részletezni saját helyzetüket, mondván, hogy félnek a megtorlástól.

Hétfőn a helyi rendőrség hat ember letartóztatását jelentette be a lezárással kapcsolatos „pletykák terjesztése” miatt, beleértve egy halott gyermekről és egy állítólagos öngyilkosságról szóló bejegyzéseket, amelyek szerintük „megzavarták a társadalmi rendet”.

A kormányhivatalokból kiszivárgott utasításokból kiderül, a dolgozókat arra utasították, hogy kerüljék a negatív információkat, és helyettük pozitív üzeneteket terjesszenek. Az egyik utasítás szerint az állami médiának „mosolygó időseket” és „szórakozó gyerekeket” kell filmeznie a lezárásból felszabaduló városrészekben.

Elmondása szerint Jaszinuf az utóbbi napokban nem tudott tanulni vagy aludni, mert a Ghuljában élő rokonaira gondolt.