A sajtónak nyilatkozó tüntetők egyebek között azt sérelmezték, hogy Abe háborús politikát folytatott, és hivatali ideje alatt jelentősen növelte a védelmi kiadásokat, ennek érdekében pedig az alkotmányt is módosítani akarta. A japán miniszterelnöki posztot leghosszabb ideig – 2006 szeptemberétől 2007 szeptemberéig, majd 2012-től 2020-ig – betöltő Abe emléke a mai napig megosztja az embereket, sokan hősként tekintenek rá, mások viszont úgy vélik, politikája visszalépést jelentett a szigetország militarista múltja felé.

Szintén sokakban váltott ki ellenérzést Abe és az országot 1945 óta csaknem megszakítás nélkül kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) sok tagjának kapcsolata az úgynevezett Egyesülés Egyházával. A politikus gyilkosa szintén azt vallotta, a miniszterelnökkel Abe és az egyház közötti kapcsolatok miatt végzett, s azt vetette az egyház szemére, hogy tönkretette a családját – írja az MTI.

A japán kormánypárt belső felmérése szerint parlamenti képviselőinek csaknem fele kapcsolatokat tart fenn a dél-koreai székhelyű felekezettel. Szakértők szerint japán követői azért tesznek jelentős adományokat az egyház javára, hogy vezekeljenek Japánnak a Korea ellen elkövetett múltbeli bűneiért, köztük a félsziget gyarmatosításáért.

Kisida Fumio miniszterelnök nemrég megígérte, hogy szakítanak az egyházzal. Szerdán az állami temetés elleni tiltakozás jeléül egy férfi felgyújtotta magát a tokiói miniszterelnöki hivatal közelében, sokan a megmozdulásokra egyre inkább úgy tekintenek, mint az LDP elleni tiltakozásokra.

Abe családi temetését júliusban, pár nappal a halála után már megtartották egy buddhista templomban. Az állami temetés jövő héten lesz a tokiói Budokan harcművészeti arénában. Az eredetileg tervezett 249 millió jen (715 millió forint) helyett a japán kormány 1,6 milliárd jent (5,7 milliárd forint) fordít az állami temetésre a helyi sajtó szerint.

Az erről szóló döntést a kabinet hozta meg, a parlament azonban nem hagyta jóvá. Több politikus máris közölte, nem vesz részt az eseményen, köztük van az LDP-tag Murakami Szeicsiró, aki bejelentését azzal indokolta, hogy az állami temetés „nem bír a köz támogatásával”.

A Mainicsi című japán napilap nemrég közzétett felmérésében a válaszadók 62 százaléka ellenezte az állami temetést, melyen egyebek között részt vesz Justin Trudeau kanadai, Narendra Modi indiai és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, valamint Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke.