A Kreml már az elcsatolás után elismerte: nem tudják pontosan, hol húzódnak az annektált területek határai. Ez a legújabb jele a politikai zűrzavarnak és rögtönzésnek, amely Moszkva harctéri kudarcát kíséri.
Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma ratifikálta Putyin elnök négy kelet- és dél-ukrajnai régió annektálási kísérletét. A szavazás része annak a hivatalos koreográfiának, amelynek célja, hogy a legitimitás látszatát keltse, bár egyetlen más nemzet sem ismerte el törvényesnek – emlékeztet a The New York Times.
A szavazás – amint azt a Duma elnöke is belátta – nem volt zökkenőmentes. Becsúszott egy apró baki: többen szavaztak a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz csatolására, mint ahány képviselő jelen volt.
Közben a katonai front valósága hangulatrontó módon szivárgott be az alkalmi ünnepségekre. Miután Putyin szeptember 30-án nagyszabású beszédében vázolta fel a négy ukrajnai régióra vonatkozó igényeit, háromban katonai kudarcot szenvedett.
Az orosz erők már másnap kivonultak a donyecki régió kulcsfontosságú vasúti csomópontjából, Limanból. A luhanszki és a herszoni régió orosz megbízottjai két nappal később bevallották, hogy az ukrán erők ott is előrenyomultak.
Az elcsatolással kapcsolatos állítások annyira zavarosak voltak, hogy utóbb a Kreml szóvivője kénytelen volt elismerni: Oroszország újonnan meghatározott határai folyamatosan változnak.
A kelet-ukrajnai Donbász területét alkotó Donyeck és Luhanszk régiót teljes egészében Oroszország sajátjának tekinti, még akkor is, ha az orosz csapatok nem tartják ellenőrzésük alatt a teljes területet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, aki hozzátette, hogy a másik két régióról ezt még korai lenne kimondani.
Herszon és Zaporizzsja határairól még kikérjük a lakosság véleményét
– mondta a szóvivő az újságírókkal folytatott szokásos konferenciabeszélgetésén.
A Kreml szóvivőjének megjegyzései arra utalnak, hogy miközben az ukrán erők továbbra is visszaszorítják az orosz csapatokat, az orosz vezetés egyre nehezebben ad magyarázatot a kudarcokra odahaza.
Peszkov akkor is magyarázkodásra kényszerült, amikor Kadirov éles kirohanásáról kérdezték. A Csecsenföld hadura, Putyin közeli szövetségese azt állította ugyanis, hogy az orosz felső vezetés egy „alkalmatlan” tábornoknak „falazott”. Bírálata újabb példája az orosz uralkodó eliten belüli nyilvános belharcnak.
„Még a nehéz pillanatokban is mellőzni kell az érzelmeket minden értékelésből” – reagált Peszkov, aki szerint inkább a „kiegyensúlyozott és objektív” hozzáállás a célravezető.
Ugyanakkor többször dicsérte Kadirovot, amiért oly „sokat tesz” Oroszország háborús erőfeszítéseiért.
Méltatása az ügy érzékenységére utal.
Kadirov ugyanis több ezer harcost küldött Ukrajnába, miközben magát olyan háborús vezetőnek nevezi, aki kizárólag közvetlenül Putyin elnöknek tartozik felelősséggel.
Oroszország közben tovább küzd a Putyin által szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítással.
A több ezer behívott lakos mintegy felét „hazaküldték, mert nem feleltek meg a katonai szolgálatra vonatkozó kritériumoknak” – mondta a távol-keleti Habarovszk kormányzója. Mihail Degtjarev hozzátette: a régió katonai biztosát menesztették posztjáról.
Miután a Duma törvényhozói megszavazták az elnök által elrendelt elcsatolást, egyikük felszólalásban a kormányt ostorozta, mert nem teremtette meg a szükséges forrásokat a katonák megfelelő felszereltségéhez.
„Ez szégyen!” – fakadt ki Szergej Mironov, aki egyébként határozottan támogatta a háborút. „Mi ez? A világ legnagyobb országa nem tud minden elengedhetetlent biztosítani?”
(Borítókép: Ukrán katonák hazájuk zászlaját lengetve mennek egy páncélozott harcjárművel az orosz hadseregtől a közelmúltban visszafoglalt Izjum és Liman közötti országúton 2022. október 4-én. Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)