Szombatra virradóra robbanások rázták meg az ukrajnai Harkivot, Zaporizzsja ellen pedig folytatódtak az orosz tüzérségi támadások, a halálos áldozatok száma tovább nőtt – derült ki a helyi hatóságok friss bejelentéseiből.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a Telegramon közölte, hogy a kora reggeli robbanásokat a városközpontot érő tüzérségi támadások okozták. Mint írta, támadás érte egyebek között a város egyik egészségügyi intézményét, valamint egy nagyobb, de lakatlan épületet.
Beszámolója szerint a város fölött még reggel is füstfelhő gomolygott, a robbanások pedig további, kisebb detonációkat okoztak. Sebesültekről egyelőre nem tudni.
Zaporizzsját a helyi hatóságok közlése szerint az elmúlt napokban sorozatos tüzérségi támadások érték, melyek szombat hajnalban sem szűntek meg, s további két ember halálát okozták. A lakóházakba becsapódó rakéták eddig 14 embert öltek meg, 12 sebesültet pedig kórházban ápolnak – írta az MTI.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket.
Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Christine Lambrecht német védelmi miniszter szerint a NATO-nak többet kellene tennie a közös biztonságért, hogy megvédhesse magát Oroszországgal és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben.
Christine Lambrecht szombaton a Litvániában állomásozó német csapatokat látogatta meg a ruklai támaszponton, előtte pedig a litván védelmi miniszterrel, Arvydas Anusauskasszal tárgyalt Vilniusban. Lambrecht katonákkal, műveleti parancsnokokkal és Ingrida Simonyte litván miniszterelnökkel is találkozott. „Támogatjuk szövetségeseinket” – állapította meg a német politikus.
Hallottuk, hogyan fenyegette meg Oroszország Litvániát, amely alkalmazta az európai szankciókat Kalinyingráddal közös határán. Ez nem az első fenyegetés volt. Komolyan kell vennünk őket, és felkészültnek kell lennünk
– figyelmeztetett Lambrecht.
Kalinyingrád egy orosz exklávé, amely Litvánia és Lengyelország között fekszik a Balti-tenger partvidékén.
Christine Lambrecht hozzátette: Oroszország „egyre durvább és gátlástalanabb” az ukrajnai háborúban, és szerinte a nukleáris fenyegetések azt mutatják, hogy az orosz hatóságoknak nincsenek lelkiismereti aggályaik.
A Herszoni területről 13 önkéntes orosz katona dezertált szeptember végén, és 12-t azóta sem találnak – írja a Baza nevű orosz Telegram-csatorna.
Azt írják, hogy a katonák még szeptember 28-án dezertáltak a Don nevű kozák ezredtől
kézifegyverekkel, lőszerrel és kézigránátokkal felfegyverkezve.
A Meduza orosz portál szerint több körözési plakát is megjelent róluk, és két járművet is elvittek magukkal.
A Baza szerint az orosz titkosszolgálatnak és az orosz nemzeti gárdának az egyik dezertőrt sikerült csak előkeríteni. Nikolaj Palgozint már
már mélyen Oroszországon belül, a Kirovi területen, Szuvodij nevű szülőfalujában fogták el.
A férfinál fegyvert és lőszert nem találtak, ugyanis – saját bevallása szerint – azokat még a szolgálati helyén hagyta. Palgozint őrizetbe vették, és dezertálás miatt állíthatják bíróság elé. A többi dezertőrt még keresik.
Az ukrán hírszerzés, valamint Anton Herascsenko belügyminiszteri tanácsadó is azt híresztelte szombat délután, hogy katonákat vesznek őrizetbe Moszkvában.
Elkezdték őrizetbe venni a katonákat Moszkvában. A város központjában megbénult a forgalom. Az Orosz Elit Őrség egységei, a Dzerzsinszkij hadosztály behatolt a városba
– ezt írta Herascsenko a Twitteren az ukrán hírszerzésre hivatkozva.
A híresztelés terjedni kezdett a közösségi médiában, és sokan mindezt úgy értelmezték, hogy egy katonai puccsról lehet szól. Azonban többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy valójában semmit nem tapasztaltak szombaton az orosz fővárosban abból, ami az ukránok bejegyzéseiben áll.
Volt, aki azt is szóvá tette, hogy ha valóban puccs lenne Moszkvában, akkor arról először vélhetően a (megfogyatkozott, de még működő) független orosz sajtó számolna be, nem az ukránok.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a Krími híd fokozott védelmét a hídrobbantás után – közölte az Interfax orosz hírügynökség szombaton.
Putyin egyúttal a Krím félszigetet árammal és gázzal ellátó létesítmények védelmét is szigorította. Az elnök rendeletében azt írta: a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lesz a felelős az óvintézkedések megerősítéséért.
Szombat hajnalban beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza. Az orosz hatóságok szerint legalább hárman vesztették életüket az incidensben. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg. Az ukrán elnök tanácsadója orosz belharcot gyanít a robbantás mögött.
Orosz értesülések szerint a robbanás miatt részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze, és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya. A terrorizmusellenes bizottság szerint a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg.
Azért fenyegetőznek egyre többet az oroszok, mert az utóbbi időben sorra szenvedték el a kudarcokat az ukrajnai háborúban – többek közt erről beszélt két magyar biztonságpolitikai szakértő az ATV Híradónak.
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta: nincs jele annak, hogy az oroszok beváltanák a fenyegetésüket, és atomfegyvert vetnének be Ukrajnában. „Ha valaki, mondjuk, nukleáris csapásra készül, akkor a vezetés bunkerbe vonul vissza, a hadászati csapásmérő erőket, az oroszoknál ezek az úgynevezett kozmikus erők, ezeket riadókészültségbe helyezik” – fogalmazott a szakértő.
Hozzátette azt is: a nukleáris töltetek többsége egy Budapest méretű város 70%-át is képes lenne elpusztítani, valamint az elektromágneses impulzusok ennél is nagyobb körzetben okoznának károkat.
Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára mindeközben arról beszélt, hogy az állandó orosz fenyegetőzésben a frontokon elszenvedett kudarcok köszönnek vissza.
Ha egy oroszlánt beszorítanak a sarokba, akkor az védekezik, és ebben a helyzetben van Putyin, így hozta meg azt a döntést, ami a tartalékosok bevonulására vonatkozik, mert sorozatos veszteséget szenvednek Ukrajnában
– fogalmazott Kis-Benedek József.
Mint megírtuk, hatalmas robbanás rázta meg a Kercsi-szorosban található, Krímre vezető hidat. Az oroszok azt állítják, egy teherautó robbant fel.
Egyes elméletek szerint azonban nem egy jármű, hanem egy hajó okozhatta a detonációt. Michael Clarke elemző a Sky Newsnak elmondta, hogy ha valóban egy jármű robbant volna fel, akkor annak fel kellett volna dobódnia a magasba, és nem oldalról-alulról jött volna a robbanás.
Egy másik, BBC-nek nyilatkozó szakértő pedig úgy véli, a robbantás profi szabotázs lehetett, és láthatóan nem rakétával támadtak a hídra, nem is a teherautó robbant fel, hanem szerinte alulról robbantották egyszerre a közúti és a vasúti hidat, kódolt rádiójellel – számolt be az Infostart.
A Harkivi terület Izjumi járásában pénteken egy 47 éves nő a közeli erőbe ment gombát szedni, ahol taposóaknára lépett. Oleh Szinyehubov, a régió katonai kormányzója elmondta, hogy a nő nem vette figyelembe a felhívást, amely szerint életveszélyes az erdőkbe, cserjésekbe menni, mert még mindig rengeteg az oroszok által hátrahagyott robbanószerkezet – írja a KárpátHír.
A taposóaknák miatt a térségben eddig legalább nyolc személyt kellett kórházba szállítani. Szinyehubov szerint mindennapossá váltak a gombászókkal történő balesetek, és az is megesik, hogy gépkocsival hajtanak rá az elrejtett aknákra.
A Zaporizzsjai területen pedig nemrég egy öt- és egy tízéves gyermek életét oltotta ki az oroszok által hátrahagyott taposóakna.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint „orosz nyomon” kell elindulni a beomlott Krími híd ügyében. Az elnöki hivatal honlapján közzétett állásfoglalásában Podoljak azt írta, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra. Elmélete szerint a történtek az orosz hadsereg és az FSZB közti hatalmi harcra utalnak.
A tanácsadó nem sokkal korábban a Twitteren a robbantással kapcsolatban még arról írt, hogy
minden illegálist le kell rombolni, mindent, amit elloptak Ukrajnától, vissza kell kapni, Oroszországot mindenhonnan ki kell űzni, amit elfoglalt.
Az orosz szárazföldi Krasznodari területet a Kercsi-szoroson át az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigettel összekötő hídon a közúti személyforgalom 2018. májusban, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án megkezdődött a teherszállítás is.
A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló, 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában. A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át.
A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.
A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.
Az Orosz Biztosítók Egyesületének becslése szerint körülbelül 200-500 millió rubel (1,4-3,5 milliárd forint) értékű kár keletkezhetett a felrobbantott krími hídnál.
Szombat hajnalban robbantásos akciót hajtottak végre a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú kercsi hídon. A detonációnak legalább három halálos áldozata volt, és azóta az is kiderült, hogy kit gyanúsítanak az akció elkövetésével.
A híd robbantásáról már korábban beszámoltunk, az orosz hatóságok először csak annyit közöltek, hogy egy vonat üzemanyagtartálya gyulladt ki a hídon. A részletekről bővebben itt olvashat.
Pénteken az orosz elnök 70. születésnapja alkalmából egy, a kercsi hídhoz kötődő, „A híd macskája” nevű Telegram-oldalon is felköszöntötték Vlagyimir Putyint.
A bejegyzésben azt kívánták, hogy az orosz elnöknek olyan erős legyen az egészsége, „mint amilyen erős a krími híd”.
Mint megírtuk, a hídnál szombat hajnalban történt robbanás, amely mögött a feltételezések szerint az ukránok állnak.
Egy, a közösségi médiában terjedő felvétel szerint tánccal és zenével készülnek a háborúra a Jakutföldről mozgósított emberek.
Ez az orosz régió volt egyébként az is, ahol a mozgósítás kihirdetése után meglepően magas illetményt ígértek a besorozottaknak.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség arról számolt be, hogy újra közlekedhetnek a járművek a robbanások és a tűz következtében részben megsemmisült, Krímre vezető hídon. A teherautók komppal kelhetnek át a Kercsi-szoroson.
Azt is közölték, hogy a rendőrök egyszerre csak tíz autó továbbhaladását engedélyezik annak érdekében, hogy hatékony ellenőrzést lehessen végezni.
Korábban a krími megszálló hatóságok vezetője, Szergej Akszjonov kijelentette, hogy a Krími híd forgalmát csak teljes körű ellenőrzési eljárással szabad az autók és buszok rendelkezésére bocsátani.
Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága arról számolt be, hogy értesülése szerint tömegesen tartóztattak le katonákat Moszkvában.
A nemzetőrség elit egységei behatoltak Oroszország fővárosába, és a jelentés szerint megkezdték a katonaság elleni intézkedések sorozatát. A központban a forgalom leállt.
Az ukrán hírszerzés megjegyzi azt is, hogy a nemzetőrség rendőri egységekkel együtt a központ felé halad.
„Moszkva peremterületein minden katonai egység magas készültségben van” – áll a jelentésben, ami arra nem tér ki, hogy miért történtek a letartóztatások.
Emmanuel Macron francia elnök a prágai EU-csúcson közölte, hogy Franciaország 100 millió eurós alapot hoz létre, így közvetlenül tudnak majd vásárolni Ukrajnának fegyvereket és más eszközöket – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
A 100 millió eurós speciális alap lehetővé teszi olyan katonai, védelmi berendezések beszerzését, melyeket már korábban is szállítottunk, és amit folytatni fogunk
– jelentette ki Macron.
Hozzátette: több partnerrel – köztük Dániával – arról folynak a tárgyalások, hogy újabb, nagy pontosságú CEASAR tüzérségi rendszereket szállítsanak Ukrajnába.
Egy orosz katonai blogger a Telegramon azt követelte, hogy a kercsi híd felrobbantása miatt az orosz hadsereg hajtson végre nukleáris csapást Kijev ellen.
Ha ma nem adunk normális választ arra, ami történt – és ez a válasz nem lehet más, mint egy ki***szott nagy nukleáris rakéta Kijevre –, akkor két héten belül már a Krímben is harcok lesznek
– olvasható a bejegyzésben, amelynek a szerzője vélhetően arra utal, hogy az utóbbi napok visszavonulásai után teljesen összeomolhat az orosz hadsereg Dél-Ukrajnában.
Az ukrán fegyveres erők sikere az orosz frontok áttörésében nagy reményt keltett a nyugati kormányokban és a katonai szakértőkben, akik abban bíznak, hogy karácsonyra akár véget is érhet a háború. Ha az ukrán hadsereg eredményes előrehaladása folytatódik, Vlagyimir Putyin erőit 2022 vége előtt kiszoríthatják a Donbászból, így a megszállóknak vissza kellene vonulniuk Oroszországba – közölte a The Times a brit kormány egyik vezető forrására hivatkozva.
Szakértők szerint sokkal nehezebb lesz visszaszerezni az Oroszországi Föderáció által 2014-ben annektált Krím félszigetet. Szerintük a z ukrán áldozatok száma valószínűleg magas lesz, és az ország hadseregének egy része a lassabb, taktikaibb megközelítést részesíti előnyben. Ha a csaták mégis folytatódnának, biztosan nem lesz téli szünet – tájékoztatott a brit napilap.
A kercsi híd felrobbantása miatt a Krímbe és Dél-Ukrajnába tartó orosz katonai szállítmányok is veszélybe kerülhetnek – írja az OSINT elemzőoldal.
Közlésük szerint a híd felrobbantása nagy problémát jelent az orosz logisztikának,
mivel az ellátmánynak ezután néhány, nagyon izgatott ukrán HIMARS- és drónkezelő közelében kell áthaladnia.
A HIMARS-ok hatótávolsága ugyanis a kercsi hídra nem terjed ki, a Dél-Ukrajnát és Krímet ellátó szárazföldi utakra viszont még igen.
Az ukrán posta bejelentette, hogy olyan bélyegek nyomtatására készül, amelyeken a „Krími híd, pontosabban annak maradványai” láthatók.
Az intézmény vezetője, Igor Szmeljanszkij a Facebookon tette közzé az új bélyegek tervét – az egyik a felrobbantot hidat ábrázolja, számolt be az al-Dzsazíra.
Mint megírtuk, szombaton hatalmas robbanás rázta meg a Kercsi-szorosban található, Krímre vezető hidat. A felvételek tanúsága szerint egy vonatszerelvény borult lángokba.
Az orosz védelmi minisztérium Szergej Szurovikin tábornokot nevezte ki az Ukrajnában harcoló orosz erők új főparancsnokává – olvasható a minisztérium közleményében.
A változás azt követően történt, hogy a hét elején Oroszország öt katonai régiója közül kettő parancsnokát a hírek szerint elbocsátották – számolt be az al-Dzsazíra.
A Harkiv megyében található Kupjanszk–Uzlovojban négy civil holttestét találták meg, akiket az orosz megszállók az egyik ház pincéjében lőttek le – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A harkivi regionális ügyészség tájékoztatása szerint szeptember közepén az orosz katonák a ház 73 éves női tulajdonosát és a szomszéd család tagjait, egy 71 éves idős asszonyt, az unokáját és a menyét ölték meg.
„A harkivi régió kupjanszki kerületi ügyészségének ügyészei, a megye biztonsági osztályának nyomozói, valamint a GUNP harkivi kriminológusai megtalálták ezeket a holttesteket erőszakos halál jeleivel. Mindegyiküknek golyó által okozott sebek voltak a mellkasukon és a fejükön egyaránt. A pince átvizsgálása során egy Kalasnyikov géppuska töltényhüvelyei kerültek elő” – közölte az ügyészség.
A halottakat a hozzátartozók és a szomszédok temették el. Az igazságügyi orvosszakértők vizsgálatra küldték a megszállók által megölt emberek holttestét.
Az Ukrajna ellen indított invázió miatt elszenvedett orosz emberveszteség már meghaladja a 62 000 főt: az ukrán haderő az elmúlt egy napban 380 orosz megszállót ölt meg – írja a Kyiv Independent.
Az orosz erők 2022. február 24. és október 8. között elszenvedett összesített harctéri vesztesége a becslések szerint a következő:
Az orosz propaganda három hónappal ezelőtt még szilárdan állította, hogy a Krími hidat lehetetlen megtámadni – írja Elizabeth Tsurkov, egy washingtoni agytröszt szakértője a Twitter-oldalán.
A szakértő közzétett egy orosz nyelvű feliratokkal ellátott fotót, valamint a Putyin-párti Komszomolszkaja Pravda egy májusi cikkét is, amelyben azt írják, az orosz haderő húszféle módon védi a Krími hidat, így azt gyakorlatilag lehetetlen megtámadni.
A hidat hadihajók, harci repülők, légvédelmi rendszerek, katonák, búvárok és az FSZB mellett még erre a célra kiképezett katonai delfinek is védték.
Szombatra virradóra robbanások rázták meg az ukrajnai Harkivot, Zaporizzsja ellen pedig folytatódtak az orosz tüzérségi támadások, a halálos áldozatok száma tovább nőtt – derült ki a helyi hatóságok friss bejelentéseiből.
Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a Telegramon közölte, hogy a kora reggeli robbanásokat a városközpontot érő tüzérségi támadások okozták. Mint írta, támadás érte egyebek között a város egyik egészségügyi intézményét, valamint egy nagyobb, de lakatlan épületet.
Beszámolója szerint a város fölött még reggel is füstfelhő gomolygott, a robbanások pedig további, kisebb detonációkat okoztak. Sebesültekről egyelőre nem tudni.
Zaporizzsját a helyi hatóságok közlése szerint az elmúlt napokban sorozatos tüzérségi támadások érték, melyek szombat hajnalban sem szűntek meg, s további két ember halálát okozták. A lakóházakba becsapódó rakéták eddig 14 embert öltek meg, 12 sebesültet pedig kórházban ápolnak – írta az MTI.
Nincs értelme a NATO-nak kötelezettségeket vállalni Ukrajna védelmében, a szövetség kilép belőle, mint Afganisztánból – mondta Rodion Mirosnyik, a de facto Luhanszki Népköztársaság moszkvai képviseletének vezetője a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.
Hangsúlyozta: a NATO alapokmánya szerint a szövetség nem fogadja be azokat az országokat, amelyeknek megoldatlan területi konfliktusaik vannak.
Attól, hogy ezt nem emlegetik folyamatosan, nem jelenti azt, hogy fel fogják venni Ukrajnát és Grúziát a NATO-ba. A NATO mindent megkap Ukrajnától, amit akar, még tagság nélkül is
– mondta Mirosnyik, hozzátéve: a NATO nem veszi a védelme alá Ukrajnát.
Nincs értelme, hogy a NATO kötelezettségeket vállaljon Ukrajna védelmében. Addig szállítanak, amíg az előnyös számukra. Aztán egyszerűen befejezik a műveletet, ahogy az Afganisztánban történt
– tette hozzá Mirosnyik.
Hamarosan eljöhet az a pont, amikor az Egyesült Államok már nem tudja ellátni Ukrajnát azokkal a fegyverekkel, amelyek elengedhetetlenek az orosz invázió elleni harchoz – a készletek ugyanis gyorsabban fogynak, mint ahogy pótolni lehetne őket.
Oroszország február 24-én kezdődött inváziója óta Washington lett Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója: a háború kezdete óta több mint 16,8 milliárd dollár értékben nyújtottak katonai segítséget – írja az Al Jazeera.
Az orosz nukleáris elrettentés politikája pusztán védekező jellegű, Moszkva elkötelezett a budapesti memorandum mellett az atomháború megengedhetetlenségéről – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Arguments and Facts című lapnak adott interjújában.
A nukleáris elrettentés terén folytatott politikánk tisztán védekező jellegű. Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy Oroszország továbbra is elkötelezett az öt, atomfegyverrel rendelkező állam vezetőinek január 3-án kelt nyilatkozata mellett, amelyben megerősítették az atomfegyverek megengedhetetlenségének posztulátumát
– mondta, hozzátéve: Oroszország nem fogadja el a Nyugat fenyegetéseit az atomfegyverek állítólagos bevetéséről.
A kijevi rezsim reakciója a polgári infrastruktúra lerombolására egyértelműen terrorista magatartásról árulkodik – írta Marija Zaharova a Telegram-csatornáján a Krími híd felrobbantása után érkező ukrán reakciókra reagálva.
Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára, Olekszij Danilov furcsa videót tett közzé a Facebook-oldalán. A szombat reggel felrobbant Krími hídról készült felvételhez Marilyn Monroe Happy Birthday Mr. President című dalát szerkesztették hozzá.
Az ukrán foglalkoztatási központok az október 1-jei adatok szerint 260 ezer regisztrált munkanélküli személyt tartottak nyilván – közölte hétfőn Ljubov Bersadszka, az állami központ igazgatója.
Az országszerte üzemelő foglalkoztatási központban idén eddig több mint 700 ezer ember igényelt munkanélküli státuszt. Ez ugyan kevesebb, mint amennyi egy évvel ezelőtt volt, de ennek az okai többek között, hogy rengeteg ember menekült el külföldre, illetve az oroszok is hatalmas területeket tartanak az ellenőrzésük alatt – írja a Korrespondent.
Az egyik hivatalnok szerint azonban ennek ellenére továbbra is sok olyan személy fordul hozzájuk, akik a háborús övezetben vagy az ideiglenesen megszállt területeken élnek. Ezekben az övezetekben azonban nem lehet munkát találni azoknak, akik állást keresnek – tette hozzá a hivatalnok.
