Mintegy 61 millió eurót különít el a cseh kormány Ukrajna helyreállítására a 2023–2025 közötti időszakra – jelentette be Jan Lipavský cseh külügyminiszter.
Csehország már régóta készül arra, hogy részt vegyen Ukrajna háború utáni újjáépítésében. (...) Ebben az időszakban (2023–2025 – a szerk.) minden évben egyenként 500 millió koronát (körülbelül 20,33 millió eurót) szánunk
– mondta a külügyminiszter. Hozzátette, hogy más lépésekre is készülnek, miszerint a cseh vállalkozásokat is bevonnák az újjáépítési munkálatokba.
Rakétatámadás érte a zaporizzsjai területet kedd este, amelynek legalább 7 áldozata volt.
A Pravda szerint Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal vezetőhelyettese számolt be először a hírről. Azt mondta: az oroszok tüzérségi lövegekkel és MLRS-rakétavetőkkel lőtték a várost,
és ennek következtében legalább hét ember meghalt, további hét ember megsebesült.
Az amerikai kormányzat megvitatta az Oroszország atomfegyver-használatára adott lehetséges válaszlépéseket – mondta Joe Biden amerikai elnök a CNN-nek adott interjúban, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Voltak erről megbeszélések, de a részletekbe nem megyek bele. Felelőtlenség lenne részemről arról beszélni, hogy mit tennénk vagy mit nem tennénk
– mondta Joe Biden.
Az amerikai elnök hozzátette, nem számít arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikai atomfegyvereket vetne be az ukrajnai konfliktusban. Véleménye szerint ez a forgatókönyv „szörnyű végkifejlethez vezethet”.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország Biztonsági Tanácsának helyettes vezetője néhány órával Biden nyilatkozata előtt azt mondta: az amerikai MLRS rakétarendszer Kijevbe szállítása felgyorsítja az orosz–ukrán konfliktus világháborúvá válását.
A leggyorsabb módja annak, hogy az ukrajnai konfliktust egy világháború visszafordíthatatlan következményévé fokozzák, ha a kijevi vezetést nagy hatótávolságú MLRS-szel látják el
– írta Telegram-csatornáján a helyettes vezető. Medvegyev azt tanácsolta a NATO vezetésének és az Egyesült Államok intézményeinek, hogy gondolkodjanak józanul, és mérjék fel a kockázatokat.
A nyugati márkák az orosz–ukrán háború kitörése után gyorsan döntöttek, hogy ne veszítsenek vásárlót a világ többi részén: inkább kivonulnak az orosz piacról. Vevőt pedig nem nagyon kell keresni az eladósorba került leányvállalatokra, szinte teljesen ismeretlen, harmadvonalbeli vállalkozók jelentkeznek be értük, irdatlan összegeket előrántva a mellényzsebükből.
Putyin Oroszországában szépen épül ki tehát az oligarcháknak egy új köre – mialatt egyre több régi motoros veszti életét felettébb gyanús körülmények között. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Keddi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!