Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint a fejlődő országok helyzete a legrosszabb, holott ők vannak a leginkább kitéve a klímaváltozás hatásainak.

A legkevésbé fejlett országok alig fele, a kis szigetországoknak pedig mindössze egyharmada rendelkezik többfunkciós korai figyelmeztető rendszerekkel. Ezek a rendszerek képesek arra, hogy földrengés vagy földcsuszamlás esetén figyelmeztessék a lakosságot a talajfolyósodás veszélyére vagy heves esőzéseknél az esetleges járványveszélyre.

A világ országaiban megtalálható korai figyelmeztető rendszerek többsége pusztán egyetlen típusú természeti katasztrófa – például áradás vagy vihar – előrejelzésére képes.

A világ nem fektet a frontvonalban élő emberek életének és életfeltételeinek védelmébe. A klímaválságért legkevésbé felelős emberek fizetik a legnagyobb árat érte

– hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár.

A meteorológia világnapján, március 23-án az ENSZ bejelentette, hogy szeretné, ha öt éven belül minden embert figyelmeztető rendszerek védenének a szélsőséges időjárási jelenségekkel és a klímaváltozás hatásaival szemben. A Meteorológiai Világszervezet az ENSZ novemberi klímakonferenciáján ismerteti a cél elérése érdekében készített akciótervét.

„A szélsőséges időjárási események elkerülhetetlenek, de nem kell, hogy végzetes katasztrófákhoz vezessenek” – jegyezte meg Guterres.

A Meteorológiai Világszervezet korábbi beszámolója szerint

„Ez a tendencia folytatódik” – húzta alá WMO főtitkára, Petteri Taalas.

Az ENSZ korábban is arra hívta fel a figyelmet, hogy emberek milliárdjai a pusztulás felé tartanak, majd az ENSZ fórumán ezt tovább fokozták azzal a kijelentéssel, hogy „ha nem cselekszünk, vége az emberiségnek”.