Miután Ukrajna a közelmúltban több területet foglalt vissza, mint amennyit az orosz hadsereg az elmúlt hat hónapban elfoglalt, az orosz védelmi minisztérium múlt szombaton Szergej Szurovikin tábornokot nevezte ki a háború hadműveleteinek új főparancsnokává.
A tábornok korábban az Orosz Légierő főparancsnokaként meghatározó szerepet játszott Oroszország szíriai műveleteiben, amikor az orosz harci repülőgépek széles körű pusztítást végeztek a lázadók kezén lévő területeken.
A CNN megszólaltatta az orosz légierő egykori hadnagyát, Gleb Iriszovot, aki Szurovikin alatt szolgált Szíriában.
Elmondása szerint Szurovikin „nagyon közel áll a Putyin-rezsimhez, és soha nem voltak politikai ambíciói, mindig pontosan úgy hajtotta végre a terveket, ahogyan azt a kormány akarta”.
Elemzők szerint Szurovikin kinevezése nagy valószínűséggel nem változtatja meg az orosz erők hadviselésének módját, de arról árulkodik, hogy Putyin elégedetlen a korábbi parancsnokokkal.
Mason Clark, az Institute for the Study of War (ISW) think-tank Oroszországgal foglalkozó vezetője szerint a kinevezés részben valószínűleg azt célozza, hogy lecsendesítse a nacionalista és háborúpárti oldalt Oroszországon belül.
Ramzan Kadirov csecsen vezető, aki felszólította Oroszországot, hogy „drasztikusabb módszereket alkalmazzon”, beleértve a „kis hatóerejű nukleáris fegyverek” bevetését Ukrajnában a közelmúltbeli kudarcok után, üdvözölte Szurovikin kinevezését, aki először az 1980-as években Afganisztánban teljesített szolgálatot, majd 2004-ben a második csecsen háborúban az egyik egység parancsnoka volt.
Gleb Iriszov, Szurovikin egykori beosztottja a Szíriában töltött idő után otthagyta ötéves karrierjét a fegyveres erőknél, mert saját politikai nézetei ellentmondtak a tapasztaltaknak. „Természetesen megérti, hogy kinek van igaza, és kinek nincs” – mondta Iriszov. „Rengeteg dolognak voltam szemtanúja, mivel a rendszeren belül voltam.”
Iriszov ezután az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ katonai riportereként kezdte meg külpolitikai újságírói pályafutását. Felesége ott dolgozott, és akkoriban úgy érezte, hogy ez volt „az egyetlen nagy hírügynökség”, amely megpróbált elfogulatlanul tudósítani a hírekről, „némi szólásszabadsággal” – mondta.
2022. február 24-én, amikor megkezdődött Putyin ukrajnai inváziója, elmondása szerint „minden megváltozott”, és a TASZSZ parancsot kapott az FSZB biztonsági szolgálattól és a védelmi minisztériumtól, „hogy mindenkit vonjanak felelősségre, ha nem hajtja végre a kiadott propagandasémát − mondta Iriszov, aki ezután családjával elhagyta Oroszországot.
Miközben 2019-ben és 2020-ban a szíriai Latakia légi bázison szolgált, elmondása szerint repülésbiztonsággal és légi forgalmi irányítással foglalkozott. Szerinte egyes bevetéseken többször látta Szurovikint, és beszélt magas rangú alárendeltjeivel.
Sok embert nagyon feldühített, gyűlölték őt – mondta Iriszov, aki leírta, hogy a tábornokot nem kedvelték a főhadiszálláson, mert gyalogsági tapasztalatait akarta átültetni a légierőhöz.
Iriszov tudomása szerint Szurovikin szoros kapcsolatban állt a Wagner-csoport nevű katonai magáncéggel, amely Szíriában tevékenykedett. A Kreml tagadja, hogy bármilyen kapcsolata lenne a Wagnerrel, és kitart amellett, hogy a katonai magáncégek illegálisak Oroszországban.
Szurovikin, akinek katonai pályafutása 1983-ban kezdődött, enyhén szólva is zűrös múltra tekint vissza. Az orosz média beszámolói és legalább két think-tank szerint 2004-ben olyan súlyosan megalázta egy beosztottját, hogy az öngyilkos lett.
Egy 2020-as jelentésében a Human Rights Watch úgy nevezte meg őt, mint „olyasvalakit, aki parancsnoki felelősséggel tartozhat” a 2019–2020-as idlíbi offenzívában Szíriában a polgári objektumok és infrastruktúra ellen elkövetett, a háborús törvényeket sértő légi és szárazföldi támadások tucatjaiért. A támadásokban legalább 1600 polgári személy halt meg, és becslések szerint 1,4 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására az ENSZ adatai szerint.
A most 56 éves férfi szíriai szolgálatáért az Orosz Föderáció hőse címet kapta.
Idén februárban Szurovikint még a légierő vezetőjeként az Európai Unió szankciókkal sújtotta, mert
aktívan támogatta és végrehajtotta azokat az intézkedéseket, amelyek aláássák és veszélyeztetik Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.
Iriszov szerint három oka van annak, hogy most Ukrajnában őt bízták meg a vezetéssel: a kormányhoz és Putyinhoz való közelsége, a gyalogságnál és a légierőnél szerzett szakmaközi tapasztalata, valamint az a tapasztalat, hogy nyár óta a dél-ukrajnai Herszon, Zaporizzsja és a Krím térségében ő irányítja az orosz erőket. Ezek olyan területek, amelyeket Putyin mindenáron igyekszik ellenőrzése alá vonni.
Mindössze két nappal Szurovikin kinevezése után, szombaton Oroszország a háború kezdete óta a legsúlyosabb bombázást indította Ukrajna ellen.
Szurovikin „jól ismeri a cirkálórakétákat. Talán a kapcsolatait és a tapasztalatait használta fel a támadások megszervezéséhez” − mondta Iriszov, utalva azokra a jelentésekre, amelyek szerint az Oroszország által a legutóbbi támadási hullámban bevetett fegyverek között cirkálórakéták is voltak.
Masok Clark, az ISW szakértője azonban azt állítja, hogy a tábornok előléptetése „inkább csak arra szolgál, hogy lelkesítsék az orosz parancsnoki rendszert. Kinevezését ugyanis széles körben üdvözölték az orosz katonai bloggerek, valamint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport finanszírozója.
Clark véleménye szerint ami most történik, az az áprilisban történteket tükrözi, amikor egy másik parancsnokot, Alekszandr Dvornikovot nevezték ki az ukrajnai műveletek főparancsnokává. Ő korábban szintén az orosz erők egyik csoportjának parancsnoka volt, és Szíriában Szurovikinhez hasonlóan a brutalitása miatt lett hírhedt, kiérdemelve az „aleppói mészáros” nevet.
Dvornikovra akkoriban úgy tekintettek, mint arra a parancsnokra, aki „megfordítja a dolgokat Ukrajnában, és elvégzi a munkát”.
De egy parancsnok egymagában nem lesz képes azon változtatni, hogy mennyire kaotikus az orosz irányítás, és milyen alacsony az orosz erők morálja
– tette hozzá Clark.
Andrea Kendall-Taylor, a Center for a New American Security nevű think-tank transzatlanti biztonsági programjának igazgatója a héten a CNN-nek elmondta, hogy Szurovikin kinevezése „azt tükrözi, hogy Oroszországon belül sok keményvonalas hang erősödött meg (...) és arra szólították fel Putyint, hogy változtasson, és hozzon valakit, aki hajlandó végrehajtani ezeket a kegyetlen támadásokat”.
Clark indoklása szerint
a látottak alapján nagyon valószínű, hogy Putyin egészen a taktikai szintig részt vesz a döntéshozatalban, és bizonyos esetekben megkerüli a magas rangú orosz katonatiszteket.
A szakértő szerint a Kreml számára nem jó opció, ha Szurovikin rosszul teljesít, vagy ha Putyin úgy dönt, hogy ő sem felel meg a feladatnak. Nincs sok más magas rangú orosz tiszt, akiből válogatni lehetne.
Mint azt megírtuk, a szíriai konfliktus óta Szurovikint többek közt az „Armageddon tábornok” névvel illetik. Az elemzők arra számítanak, hogy Szergej Szurovikin kinevezésével még intenzívebbé, véresebbé válhat majd az ukrajnai háború.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Contributor / Getty Images)