Az orosz katonai erők rakétatámadást hajtottak végre a nyugat-ukrajnai energetikai létesítmények ellen október 22-én, szombaton – közölte az ország villamosenergia-hálózatának üzemeltetője a Guardian szerint.
Az Ukrenergo Telegram-csatornán közzétett bejegyzésében azt írta, a kár mértéke nagyságrendileg akkora, mint az október 10–12-i támadások során. Hozzátették: a szakemberek azonnal hozzáláttak a helyreállítási munkálatokhoz.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Az SVR nevű orosz Telegram-csatorna szerint Putyin dublőre helyettesítette az orosz elnököt minap egy hivatalos látogatáson.
Korábban írtunk arról, Vlagyimir Putyin nemrég egy rjazanyi kiképzőközpontban tett látogatást, és többek közt egy mesterlövészpuskával is tüzelt. Minderről videó is készült, amely itt megtekinthető.
Az orosz Telegram-csatorna azonban azt állítja, hogy a felvételen valójában nem is Putyin látható, hanem csak az egyik dublőre.
Az ember, aki Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz hasonlít, és részt vett a kiképzőközpontnál készült videó forgatásában, valójában az elnök dublőre. Sőt mi több, Putyin nem volt elégedett azzal, ahogyan a dublőre viselkedett
– írta a Telegram-oldal.
A csatorna szerint az igazi Putyin túl „szétszórtnak” találta a dublőrt a felvételen, és azt is kifogásolta, hogy olyan gesztusokat tett a videóban, amelyek nem jellemzőek őrá. De végül a tanácsadói meggyőzték arról, hogy ezzel valójában csak „emberinek” tűnik az alakítása, és publikálták a videót.
Az SVR azt is hozzátette, hogy a Putyin-dublőr ugyanolyan őrizetet kapott, mint az igazi, és azt is közölték, hogy szerintük az orosz elnöknek két dublőre van. A felvételen szerintük az elnök első számú dublőre látható, akit még akkor is „használni tudnak majd egy ideig, ha az orosz elnök meghalna” – írta a csatorna.
Arról, hogy az orosz elnöknek dublőrei lehetnek, az ukrán hírszerzés is beszélt már – bár ők azt mondták, hogy nem csupán kettő van belőlük, hanem minimum három.
Egy rúd kolbászt és egy hálózsákot kaptak a besorozott orosz katonák.
Az ajándékot a Vlagyimiri területen található Raduzsnyij kisvárosában osztották ki. Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint a város polgármestere is örömmel számolt be erről a közösségi médián.
Egy másik fotó alapán azonban úgy tűnik, hogy a besorozott orosz katonák már nem örültek annyira az ajándéknak (az „elégedettség” leginkább a kép bal oldali szereplőjének az arcán látszik):
A kolbászt egyébként az egyik húsfeldolgozó üzem ajánlotta fel, amelynek a polgármester utóbb külön meg is köszönte a felajánlást.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának kora esti összefoglalója szerint szombaton 40 orosz rakétatámadás érte Ukrajnát, továbbá 16 iráni drónt is bevetettek az oroszok.
„Az ellenség ismét a kritikus infrastruktúra és a lakóházak tömeges ágyúzásához folyamodott, megsértve a nemzetközi humanitárius jog normáit, a hadviselés törvényeit és szokásait. A nap folyamán a megszállók 40 rakétacsapást és 16 iráni gyártmányú drónt indítottak ellenünk” – közölte a vezérkar.
Az ukrán haderő szombaton 20 cirkálórakétát és 11 drónt semmisített meg – írja az Unian hírügynökség.
Csak akkor lesz hajlandó tárgyalni velük, ha Oroszország visszatér az 1991-ben nemzetközileg elismert államhatárok mögé – ezt mondta szombaton az ukrán elnök.
Az Unian hírügynökség szerint Volodimir Zelenszkij a CTV és CBC csatornáknak adott interjúban beszélt erről. Közölte, hogy a szeptember végi, négy ukrán területen tartott orosz referendumok után „teljesen leállt” a béketárgyalás a két fél közt.
Ha tárgyalni akarnak, akkor vissza kell adniuk a területeinket. Vissza kell vonulniuk a területeinkről, az 1991-ben nemzetközileg elismert határoknak megfelelően. És ha ez megtörténik, akkor közöljük, hogy milyen formában és kivel vagyunk hajlandóak tárgyalni
– fogalmazott Zelenszkij.
A rendfenntartók őrizetbe vették Zaporizzsja egyik legnagyobb vállalatának igazgatóját, és most kísérettel viszik Kijevbe – közölte az Energodar Szegodnya.
A Motor Szics vállalat (amely a világ egyik legnagyobb, repülőgép- és helikopter-hajtóműveket, valamint erőművi gázturbinákat gyártó vállalata – a szerk.) igazgatótanácsának elnökét hazaárulással vádolják.
Életfogytiglani börtönbüntetés vár rá.
Vjacseszlav Bogusajev egyébként már régóta ismert oroszbarát nézeteiről. Sajtóinformációk szerint a házát már átkutatták.
A „szabályokon alapuló rend” giccses nyugati elképzelését határozottan el kell utasítani, mivel az tarthatatlan és rendkívül káros az emberiségre nézve – fogalmazott Dmitrij Medvegyev a közösségi oldalán. Az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, egyébiránt Vlagyimir Putyin híve és bizalmasa öt pontban elemezte ki az aktuális nemzetközi helyzetet.
Az elsőben azt részletezte, hogy minden ország számára prioritás az állampolgárok védelme és a nemzeti függetlenség.
És ez a védekezés nemcsak a saját területén lehetséges, hanem másutt is, ha van rá ok. Az okok elég nyilvánvalóak – terror és az adott ország polgárainak megölése
– magyarázta a volt orosz elnök az ukrajnai háborúra (illetve annak sajátos, putyini olvasatára) utalva. Szerinte minden országnak joga van katonai erőt alkalmazni, hogy megvédje az idegen területeken élő állampolgárait, akár megelőző jelleggel is.
Ez magában foglalja a teljes körű katonai műveleteket az állam és a nép védelme érdekében
– fogalmazott. Ez az ENSZ Alapokmányának kulcsfontosságú rendelkezéseiből és az ilyen esetekre vonatkozó nemzetközi gyakorlatból következik – magyarázta, hozzátéve, hogy már számos ország élt ezzel a jogával. A fentiek teljes mértékben vonatkoznak az Orosz Föderációra is – hangsúlyozta.
A második pontban úgy fogalmazott: szem előtt kell tartani, hogy a történelem halad előre. „1945 után sok minden történt, ami gyökeresen megváltoztatta mind a világ erőviszonyait, mind az államhatárokat” – magyarázta. Ezek azonban csak addig elfogadhatóak az orosz kormány számára, amíg
nem történik közvetlen támadás a polgáraink ellen. Amíg a szomszédos országok, amelyek a Szovjetunió részei voltak, nem csatlakoznak ellenséges katonai blokkokhoz, amelyeknek stratégiai nukleáris erői éjjel-nappal fő városainkra irányulnak, és nem kezdik fenyegetni területi integritásunkat.
A harmadik pontban a nemzetek békés együttélésének szükségességét emelte ki. „A kérdés az, hogy ez milyen áron valósul meg.” Szerinte ez abban az esetben semmit nem ér, ha „polgáraink cserben hagyásának árán történik”. Véleménye szerint ha választani kell a békés együttélés és a nemzeti érdekek, illetve a polgárok életének védelme között, akkor a másodikat kell választani.
Ez a nemzeti érdekek valódi védelme, csak éppen más, keményebb és megfelelőbb formában
– vélekedett.
A negyedik pontban a nemzetközi vitákról írt, amelyek rendezésére „egyetlen egyetemes eszköz létezik”, jelesül az ENSZ és annak alapvető dokumentumai. Medvegyev szerint ez „egy univerzális eszköz, bár nem ideális”.
Fontos, hogy az ENSZ megőrizze a nemzetközi kapcsolatok alapelvét: az összes állam egyenlőségét és azt a kötelezettséget, hogy minden ország álláspontját meghallgassa, ne csak néhány kiválasztottét
– fogalmazott. Szerinte a Biztonsági Tanács állandó alapító tagjainak státusát nem szabad felülvizsgálni, beleértve a vétójogot is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjainak száma növelhető, de hatáskörüknek sérthetetlennek kell maradnia.
Ellenkező esetben az ENSZ rendszerszintű válságba kerül, és a szervezet megismétli a megszűnt Népszövetség sorsát
– vélekedett a volt orosz elnök. Ugyanakkor kiemelte: az emberiség az ENSZ nélkül is képes lesz a túlélésre.
Végezetül az utolsó pontban a „szabályokon alapuló rend giccses nyugati elképzeléséről” írt, amelyet – mint fogalmazott – határozottan el kell utasítani, mivel az tarthatatlan és rendkívül káros az emberiségre nézve.
Magát az eszmét az angolszászok megszállott vágya diktálja, hogy ideológiai alapot biztosítsanak a világuralomra irányuló törekvéseikhez. A világ többi részének nem az a választása, hogy aláveti magát ennek az elképzelésnek, hanem az, hogy a saját útját járja
– hangsúlyozta az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
A Kijevi terület rendőrsége szombaton megtalálta két olyan rakétának a roncsait, amelyet a légvédelem hatástalanított, mielőtt célba értek.
Az Ukrajinszka Pravda szerint a rendőrök közölték, hogy az egyik rakétának egy 400 kilogrammos robbanófeje lehetett. Az egyik rakétaroncsról videó is készült:
Krasznodari besorozott katonák arra panaszkodnak, hogy bármiféle tájékoztatás, parancs, rádió, lőszer és gyógyszer nélkül Ukrajna mezőin hagyták őket. A ChrisO nevű, független hadtörténeti szerző és kutató Twitter-bejegyzése szerint ezeknek a katonáknak még lapátjuk sincs, így puszta kézzel kiásott gödrökben alszanak, nem kapnak segítséget, élelmet senkitől.
Kidobták őket, mint a kutyákat
– írja a kutató.
A bejegyzésből kiderül, hogy több katona lebetegedett, kórházba kellene őket vinni, de senki sem törődik velük.
A bejegyzés szerint az orosz mozgósítottak csak lézengenek, azt sem tudják, hogy pontosan hol vannak, veszélyes lövedékek repkednek a fejük felett, és éjjel 0 Celsius-fokos hőmérsékletben alszanak a szabad ég alatt.
Az orosz csapatok Ukrajna energetikai infrastruktúráját támadják, mert a harctéren semmit sem tudnak elérni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CTV és a CBC kanadai televíziós csatornáknak adott interjújában.
„Oroszország fő küldetése ma az, hogy megtámadja az energiarendszerünket, az a feladatuk, hogy az emberek áram nélkül maradjanak. Ők terroristák” – mondta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán államfő hozzátette:
Nem hiszem, hogy most van itt az ideje viccelődni, de azt szeretném mondani, hogy azt hiszik, ha lekapcsolják a villanyt, nem fogjuk megtalálni őket. Meg fogjuk találni őket, tudjátok, miért, mert gyávák, nem tudnak semmit tenni a harctéren, civileket támadnak. Tehát ha kialszik a fény, kiszagoljuk őket.
Mark Hamill színész, aki George Lucas 1977-ben debütált eredeti Star Wars-trilógiájában játszotta a jedi karakterét, az orosz invázió elleni harcban Ukrajna drónállományát bővítette, miután a múlt hónapban felkérést kapott Volodimir Zelenszkij elnöktől.
Mi sem világosabb: Ukrajnának drónokra van szüksége. Azok meghatározzák a háború kimenetelét, megvédik a földjüket, az embereiket, figyelik a határt, szemek az égen
– mondta Hamill a Bloombergnek adott interjúban. Elmondása szerint az adománygyűjtő projektről hetente legalább kétszer-háromszor tájékoztatják, és több mint 500 drónt kaptak, mióta hozzájárult a saját adományával.
Az mk.ru orosz portál számolt be arról a szakértői vizsgálatról, amely a hétfőn lezuhant Szu–34-es orosz harci repülőgép ügyében zajlik.
A gép a délnyugat-oroszországi Jejszkben zuhant le. A legfrissebb adatok szerint az esetnek legalább 15 halálos áldozata és 25 további sérültje volt.
A baleset után a hatóságok vizsgálatot indítottak azért, hogy meghatározzák, mi okozta a balesetet. Az mk.ru-nak az egyik, vizsgálatban részt vevő szakértő nyilatkozott, és azt mondta: a baleset előtt készült felvételeken az látszik, hogy egy madárraj nekiütközött a gépnek. Elmondása szerint
Legalább 17 madár ütközött a járművel, és ez okozta a balesetet.
Az ütközés következtében a gép bal oldali motorja azonnal leállt, és nem sokkal későbbi a jobb oldali is megadta magát, de előtte a pilótának még sikerült elérnie, hogy ne a közelben lévő szupermarketre zuhanjanak rá, hanem a házak között csapódjon be a jármű. Ezután a gépen utazó mindkét katona katapultált, őket még mindig kórházban kezelik – írta az orosz portál.
Herszon város orosz közigazgatása szombaton egy újabb üzenetben szólította fel a civileket arra, hogy hagyják el a várost.
A háború előtt több százezer lakossal rendelkező, dél-ukrajnai város evakuációja napokkal ezelőtt kezdődött meg. Az oroszok ezt arra hivatkozva rendelték el, hogy Ukrajna hamarosan megpróbálja visszafoglalni a települést.
Szombaton egy újabb üzenetben szólították fel a lakosságot arra, hogy az egyre nagyobb veszély miatt azonnal keljenek át a Dnyeper folyón.
Minden civilnek azonnal el kell hagynia a várost, és át kell kelnie a Dnyeper folyón
– írták a herszoni orosz vezetők a Telegramon az orosz állami hírügynökség szerint. Az üzenetben azt is hangsúlyozták, hogy a felszólítás még a köztisztviselőkre is vonatkozik, tehát csak a katonák maradhatnak a városban.
Herszonnál a Dnyeperen már csak egy híd maradt üzemképes, az Antonovszkij híd, és – a helyszíni felvételek tanúsága szerint – az sincs túl jó állapotban, mivel már két nappal ezelőtt is bombázta az ukrán hadsereg. A szombati üzenetben is azt javasolták az embereknek, hogy a híd helyett a herszoni kikötőből induló kompokkal keljenek át a folyón.
Az oroszok által Herszon közelében felállított bárkahíd teljesen elsüllyedt, miközben az Antonovszkij híd is erősen megrongálódott.
Utóbbi ellen az ukránok csütörtök éjjel hajtottak végre csapást, amelyben több orosz újságíró is meghalt. Az alábbi videón az látszik, hogy maga a híd is erősen megrongálódott, de a közelben felállított pontonhíd (egy korábbi csapás miatt) szinte teljesen megsemmisült.
A hídon kívül még kompokkal tudnak átkelni az oroszok a folyón, azok jelenleg is üzemelnek, de erősen korlátozott a kapacitásuk. Így ha megindul egy nagyobb ukrán támadás a város ellen, akkor Herszonban akár csapdába is eshetnek az orosz csapatok.
Péntek éjjel óta Oroszország összesen 36 rakétát lőtt ki Ukrajnára – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat délután.
Azt írta, hogy a rakéták többségét az ukrán légvédelem még a becsapódás előtt megsemmisítette. Zelenszkij egyben köszönetet mondott az energiavállalatok dolgozóinak is, akik most is azon ügyködnek, hogy visszaállítsák az energiaellátást országszerte (az utóbbi hetekben ugyanis számos energetikai létesítményt megsemmisítettek vagy megrongáltak az oroszok).
Az ukrán elnök Telegram-bejegyzésében közzétett egy fotót is, amely az egyik rakéta becsapódásának helyszínén készült. „Ez a fénykép csak az egyik példája annak, hogy az ellenség miként próbált megtörni minket. Ezeket a gonosz csapásokat a kritikus fontosságú létesítményeknél hajtják végre.”
Az efféle taktika elősorban a terroristákra jellemző. A világnak mindent meg kell tennie azért, hogy véget vessen ennek a terrornak
– fűzte hozzá Zelenszkij.
Teherán szombaton határozottan elítélte Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felhívását, hogy az ENSZ indítson vizsgálatot, valóban használt-e Oroszország iráni gyártmányú drónokat ukrajnai hadműveletei során.
Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő kijelentette: az E-3 csoporthoz tartozó országok pénteki felhívása „hamis és alaptalan”, Teherán „határozottan visszautasítja és elítéli azt”.
Ukrajna szerint Oroszország Sahíd–136 típusú, iráni gyártmányú támadó drónokat használt, amelyek célba éréskor felrobbannak. Teherán viszont tagadja, hogy ilyen drónokat juttatott volna Oroszországnak, Moszkva pedig azt, hogy iráni gyártású drónokat használt volna ukrajnai hadműveletei során.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya az ország nemzeti érdekeinek védelme és a nemes iráni nép jogainak biztosítása érdekében fenntartja magának a jogot, hogy mindenfajta felelőtlen akcióra válaszoljon” – fogalmazott az iráni külügyminisztérium szóvivője.
Nem fogunk habozni megvédeni az iráni nép érdekeit
– tette hozzá Nasszer Kanáni.
A Franciaország, Németország és Nagy-Britannia ENSZ-nagykövetei által aláírt levélben a három európai ország támogatta Ukrajna hétfői kérését az ENSZ-vizsgálattal kapcsolatban. Az E-3 csoport érvelése szerint a drónok használata megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2231-es számú határozatában foglaltakat, amely elismerte az Iránnal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodást.
Kivonult az ENSZ Biztonsági Tanácsának üléséről Oroszország állandó képviselője, Vaszilij Nebenzja.
Minderről Szerhij Kiszlicja számolt be, aki Ukrajna állandó képviselője az ENSZ-ben. Az ukrán politikus szerint Nebenzja már az ülés előtt is azt mondta, hogy nem fogja végighallgatni „az ukrán rezsim képviselőjének újabb rosszindulatú tirádáját”.
Az orosz politikus efféle tirádaként emlegette többek közt az ukrán képviselő korábbi Twitter-posztjait is, később pedig be is váltotta a fenyegetését, amiről szintén Kiszlicja közölt fotót.
Ámen! Végre beérett a munkám gyümölcse. A következő lépés az lesz, hogy ne csak Nebenzját, hanem Oroszországot is eltávolítsák a Biztonsági Tanácsból
– írta az ukrán politikus.
Az újabb orosz támadások miatt szombaton Ukrajna-szerte megszólaltak a szirénák. A hatóságok detonációkról számoltak be az északnyugat-ukrajnai Rivnéből, a kijevi agglomerációból és Odesszából. Az ukrán légvédelmi rendszer aktív volt.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester megerősítette a főváros elleni támadások hírét.
„Folytatódik a légiriadó” – írta Telegram-csatornáján, és azt tanácsolta a lakosoknak, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Az ukrán hatóságok arról számoltak be, hogy gondok vannak az ország energia- és vízellátásával.
Az orosz erők újabb rakétatámadást hajtottak végre a nyugat-ukrajnai megyékben lévő fontos energetikai hálózatok létesítményei ellen – közölte a közösségi portálokon az Ukrenerho állami áramszolgáltató, hozzátéve, hogy „a károk mértéke hasonló, illetve talán még nagyobb, mint az október 10–12-i támadásoké”.
A kanadai hatóságok megrögzötten szemet hunynak a kijevi rezsim bűnei fölött – közölte Twitter-oldalán az ottawai orosz nagykövetség.
Több civilt, köztük újságírókat és kiskorúakat is brutálisan meggyilkoltak és megsebesítettek egy herszoni kompátkelőnél egy ukrán csapás következtében – írja a TASZSZ. Ennek ellenére azonban Justin Trudeau kabinetje továbbra is következetesen szemet huny a kijevi rezsim bűnei fölött – olvasható a bejegyzésben.
A Nyugat és Justin Trudeau kabinetje tökéletesen tisztában van azzal, hogy a civilek elleni bűncselekményeket valójában az az Ukrajna követi el, akit cinikusan támogatnak
– hangsúlyozta az orosz nagykövetség. Az ukrán fegyveres erők péntek hajnalban 12 rakétát lőttek ki egy herszoni kompátkelőhelyre. Tizenegy rakétát lelőtt a légvédelem, egy pedig az Antonov híd közelében esett le.
A támadásban négy ember életét vesztette – köztük helyi újságírók –, további tíz pedig megsebesült. Szergej Jeliszejev regionális kormányzó szerint a támadást feltehetően amerikai gyártmányú HIMARS rakétákkal követték el.
A német állampolgárok harminc százaléka nem ért egyet a német kormány szankciópolitikájával és a kijevi fegyverszállításokkal – nyilatkozta Olaf Scholz kancellár a Welt am Sontag című lapnak szombaton.
Az állampolgárokkal folytatott beszélgetések alatt az a benyomásom támadt, hogy
20-30 százalékuk nem ért egyet sem a szankciópolitikával, sem a fegyverellátással
– idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség a német kancellárt.
Az orosz katonai erők újabb rakétatámadást hajtottak végre nyugat-ukrajnai energetikai létesítmények ellen – közölte szombaton az ország áramhálózat-üzemeltetője.
Az Ukrenergo azt írta, hogy a károk mértéke hasonló, vagy akár meg is haladhatja az október 10–12-i támadás következményeit. Közölte, hogy a javítószemélyzet megkezdte a létesítmények helyreállítását a rakétatámadás után, de korlátozások vannak érvényben, miközben megpróbálják helyreállítani az áramellátást.
Jelenleg Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv, Poltava, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja és Kirovohrad régiókban erőszakkal korlátozzák az energiaellátást
– jelentette az országos áramellátó a Guardian szerint. A tél közeledtével az orosz erők már több mint egy hete célba vették Ukrajna energetikai infrastruktúráját. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az ország erőműveinek 30 százaléka megsemmisült az orosz bombázásokban.
Kisida Fumio japán miniszterelnök ma arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország atomfegyvereket használna, az emberiség elleni cselekedetnek minősülne – jelenti a Guardian.
Kisida Fumio vezeti az egyetlen olyan országot, amelyet atombomba ért, és „mélységesen nyugtalanítónak” nevezte Vlagyimir Putyin elnök harctéri aktivitását.
Oroszország atomfegyverei komoly fenyegetést jelentenek a nemzetközi közösség békéjére és biztonságára, és ez a fenyegetés teljességgel elfogadhatatlan
– fogalmazott a japán miniszterelnök, aki jövő májusban a G7-országok vezetőit látja vendégül Hirosimában, ahol 1945 augusztusában az amerikai hadsereg atombombát dobott le. Nagaszaki városát három nappal később érte a csapás.
Olekszij Kuleba a Telegramon közzétett bejegyzésében közölte, hogy Kijev térségében a nap folyamán harmadszor van légiriadó az orosz lövések miatt. Állítása szerint az egész országot megrongálták.
Reggel óta az ellenség tömegesen támadja Ukrajnát.
A Kijevi terület továbbra is védi a fővárost. A légvédelmi erők több ellenséges objektumot lelőttek.
A veszély nem múlt el. A légiriadó továbbra is tart. Kérek mindenkit, hogy maradjon az óvóhelyeken, és őrizze meg a nyugalmát
– jelentette Kijev régió kormányzója a Guardian szerint.
Az orosz katonai erők rakétatámadást hajtottak végre a nyugat-ukrajnai energetikai létesítmények ellen október 22-én, szombaton – közölte az ország villamosenergia-hálózatának üzemeltetője a Guardian szerint.
Az Ukrenergo Telegram-csatornán közzétett bejegyzésében azt írta, a kár mértéke nagyságrendileg akkora, mint az október 10–12-i támadások során. Hozzátették: a szakemberek azonnal hozzáláttak a helyreállítási munkálatokhoz.
Herszon megye orosz hatóságai tagadják, hogy aláaknázták a herszoni Nova Kahovka-i vízerőmű gátját – közölte a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség pénteken.
Kirill Sztremouszov, a megszállt herszoni régió közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője hamisnak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon állítását, miszerint az orosz erők aláaknázták a gátat és a vízerőművet.
Zelenszkij szerint a létesítmények „terrorcselekedettel” felérő felrobbantásával az orosz haderő el akarja árasztani Herszont és a környező térséget.
A mintegy 18 millió köbméter mennyiségű víz az ukrán elnök elmondása szerint emberek százezreinek lakóhelyét öntené el. Zelenszkij csütörtön az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácshoz fordulva előre figyelmeztetett: a gát elpusztítása súlyos katasztrófához vezetne, végrehajtása után Oroszország pedig Ukrajnát okolná a történtekért.
Vlagyimir Leontyev, Herszon megye megszállás alatt álló részének Moszkva által kinevezett közigazgatási vezetője még csütörtökön közölte, hogy az ukrán erők tüzérségi támadást hajtottak végre, melynek célpontja a gát és a vízerőmű volt.
Hírügynökségek egyelőre egyik oldal állításának hitelességét sem tudták igazolni – emelte ki az MTI.
Irán határozottan elítélte Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felhívását, hogy az ENSZ vizsgálja meg azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország iráni eredetű drónokat használt Ukrajna megtámadására.
A Reuters jelentése alapján Nasszer Kanáni minisztériumi szóvivő szerint az úgynevezett E-3 csoport pénteki felhívása hamis és alaptalan, azt határozottan elutasították és elítélték.
Ukrajna szerint Oroszország iráni gyártmányú, Shahed–136 típusú támadó drónokat vetett be, amelyek a célpont fölé cirkálnak, és becsapódáskor felrobbannak. Teherán tagadja, hogy a drónokat Moszkvának szállítaná, Oroszország pedig tagadja, hogy erői iráni drónokat használtak volna Ukrajna megtámadására.
Az iráni külügyminisztérium honlapja idézte Nasszer Kanáni szavait: „Az Iráni Iszlám Köztársaság kormánya a nemzeti érdekek védelmére és a nemes iráni nép jogainak biztosítására törekedve fenntartja a jogot, hogy válaszoljon minden felelőtlen akcióra. Nem fog habozni, hogy megvédje az iráni nép érdekeit”.
Az ENSZ-képviselőik által aláírt és a Reuters által látott levélben a három európai ország hétfőn támogatta Ukrajna hétfői felhívását az ENSZ általi felülvizsgálatra, mivel a drónhasználat szerintük sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) 2231. számú, a 2015-ös iráni atomalkut jóváhagyó határozatát.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármesterének szombati beszámolója szerint több, a város felé tartó rakétát semmisítettek meg a főváros légvédelmi erői – írja a Guardian.
Több, Kijev felé repülő rakétát lőttek le a térség légvédelmi erői. Köszönjük védőinknek! A légiriadó folytatódik. Maradjon az óvóhelyen, vigyázzon a biztonságára. Takarékoskodjon a villamos energiával, és tanulmányozza az ellátás korlátait. Fogjunk össze!
– idézi Klicsko bejelentését a lap.
A brit védelmi minisztérium hatvan harckocsit küld a NATO-hadgyakorlatra Európába az Oroszországgal szembeni növekvő feszültség miatt. Ennek érdekében a brit fél hatvan darab Challenger 2 harckocsit állított hadrendbe – írja a The Telegraph.
London általában jelentős anyagi áldozatokat hoz az európai biztonság érdekében. A hadgyakorlatot a NATO németországi Sennelager bázisán fogják megtartani.
Ukrajna egész területén légiriadót hirdettek szombat reggel – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség a régiók vezetőire hivatkozva.
Mint arról korábban beszámoltunk, szombaton több ukrán nagyvárosban is robbanások történtek. Robbanás történt többek között Kirovográdban, Volinyban, Rivnében, Hmelnickijben, Dnyipropetrovszkban, Odesszában és Csenyihivben.
Volinyban, Hmelnickijben, Kirovográdban és Odesszában az áramszolgáltató létesítményekben keletkezett kár. Több településen áramkimaradásokról számoltak be.
Több ukrán nagyvárost is robbanás rázott meg szombaton. Robbanás történt többek között Rivnében, Kirovogradban és Luckban is – számolt be a rivnei régió vezetése Telegram-csatornán.
Igor Poliscsuk, Rivne polgármesterének beszámolója szerint a robbanás következtében a város egy része áram nélkül maradt.
Hamarosan megérkezünk a város energetikai létesítményéhez. A város egy részében nincs áram
– mondta a polgármester.