Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!

Tartsanak velünk csütörtökön is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!

Oroszország az invázió kezdete óta eddig mintegy 400 iráni gyártmányú drónt használt ukrán civilek és az infrastruktúra megtámadására – állította szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő szerint a drónok 60-70 százalékát megsemmisítette az ukrán hadsereg.

„Részvétem mindazoknak, akik az iráni drónok támadásai következtében elvesztették közeli hozzátartozóikat” – tette hozzá Zelenszkij, írja a CNN.

Dél-Afrika nem foglalja le a szankcionált orosz oligarcha szuperjachtját, mivel az országnak nincs jogi kötelezettsége az Egyesült Államok és az Európa Unió által bevezetett szankciók betartására – jelentette ki Vincent Magwenya, a dél-afrikai elnök szóvivője a Sky News szerint.

A The Nord nevet viselő, körülbelül 500 millió dollár értékű hajó Alekszej Mordasov milliárdos birtokában van. A szankcionált szuperjachtot október elején Hongkong kikötőjében látták.

Daniil Hetmancev, az ukrán parlament adóügyi szakbizottságának elnöke a hadiállapot kihívásairól rendezett gazdasági fórumon kijelentette, hogy jelentősen meg kell emelni a gáz árát a lakosság számára − írta meg a Kárpáthír.

A képviselő szerint a lakosság túlságosan olcsón kapja a gázt, amelynek 2023 áprilisáig 8 hrivnya (88 forint) lesz az ára. Hetmancev szerint sokkal korábban kellett volna az áremelésre gondolni. 

A gazdasági tárca előrejelzése szerint a jövő évben 30 százalék fölé nő Ukrajnában a munkanélküliség, tehát gyakorlatilag minden harmadik munkaképes korban lévő ukrán állampolgár utcára kerül. Erre az egyik megoldásnak azt tartják, ha a munkanélküliek bevonulnak a hadseregbe, vagy az újjáépítésben közhasznú munkát fognak ellátni 6700 hrivnyás (74 ezer forintos) bruttó minimálbérért.

Lengyelországban kötelezik az önkormányzatokat, hogy ellenőrizzék, járnak-e iskolába az ukrajnai menekültek gyermekei − írta meg a Kárpáthír. 

Az információ szerint ezt is tartalmazza az ukrajnai menekültek segítésére vonatkozó új törvénytervezet. A lengyel hatóság és a belügy már hivatalos honlapján is közzétette a tervezetet, amely értelmében az iskolák igazgatói és az önkormányzatok törvényes eszközöket kapnak annak ellenőrzésére, hogy az ukrajnai menekültek járatják-e iskolába a gyermekeiket.

A 2023. április 1-jén hatályba lépő törvénytervezet ugyanolyan jogokkal ruházza fel az ukrán gyerekeket, mint amilyenek a lengyel állampolgárságúakra is vonatkoznak.

Volodimir Timosko, a Harkiv megyei Hrakove rendőrfőnöke elmondta, hogy mintegy 17 ukrán katonát temettek el egy tömegsírban, ahol október 26-án megkezdődött az exhumálás. Az első napon három holttestet exhumáltak.

Timosko nem pontosította a tömegsír helyét, de elmondta, hogy az ott eltemetett ukrán katonákat még áprilisban, a harkivi területről való visszavonulás során ölték meg.

„A helyi lakosok tanúvallomása szerint az orosz csapatok két teherautóval gyűjtötték össze a holttesteket. A temetőben lévő gödörbe dobták őket” – idézte Timoskót az al-Dzsazíra.

Az ukrán csapatok szerdán visszavertek 11 ellenséges támadást az ország területén, eltaláltak három parancsnoki állást, hat élőerő-, fegyver- és hadifelszerelés-koncentrációs területet, valamint két orosz lőszerraktárt – számolt be az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.

A harcok java része Donyeck megyében zajlott, az orosz erők főleg Bahmut és Avgyijivka irányában hajtottak végre támadó műveleteket. A jelentés szerint szerdán az orosz erők egy különálló rakétacsapást indítottak, és 11 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Ágyúkkal, harckocsikkal és rakétatüzérségi fegyverekkel támadtak Harkiv megyében Kupjanszk, délen, a mikolajivi régióban Novopavlivszk, valamint délkeleten Zaporizzsja irányában.

A jelentés kitér arra, hogy az oroszok változatlanul korlátozzák a civilek szabad mozgását az általuk megszállt területeken. Kiemelte, hogy a Harkiv megyében lévő Pervomajszke falu helyi lakosainak tilos elhagyniuk a települést.

A vezérkar megerősített információk alapján beszámolt arról, hogy a luhanszki régióban lévő Korzsove és Mikolajivka településeken szerdán hatvan orosz katona, köztük legalább tíz tiszt halt meg – írja az MTI.

Martin Griffiths, az ENSZ segélyezési vezetője szerdán kijelentette, hogy „viszonylag optimista” azzal kapcsolatban, hogy a szervezet által közvetített, Ukrajnának a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tevő megállapodást november közepén túl is meghosszabbítják − írta meg az Independent. 

Griffiths a hónap elején Moszkvába utazott Rebeca Grynspannel, az ENSZ kereskedelmi tisztviselőjével, hogy megbeszéléseket folytasson az orosz féllel a megállapodásról, amelynek az orosz gabona és műtrágya világpiacokra történő exportjának megkönnyítése is a célja.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás elősegítésének egyetlen módja az, ha segítenek Kijevnek katonailag megvédeni magát.

„A békét úgy lehet elérni, ha támogatjuk Ukrajnát, ez az egyetlen esélyünk arra, hogy a két fél tárgyalóasztalhoz üljön” – mondta Meloni a parlamentben az újonnan kinevezett jobboldali kormányáról szóló bizalmi szavazás előtt.

Meloni többször is támogatásáról biztosította Kijevet, míg koalíciós szövetségesei, Silvio Berlusconi és Matteo Salvini sokkal ambivalensebbek voltak a kérdésben a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz kötődő kapcsolatuk miatt – írja az al-Dzsazíra.

Ukrajna ellentámadása az orosz erők ellen a déli Herszon régióban a csapadékos időjárás és a terepviszonyok miatt nehezebbnek bizonyul, mint északkeleten − közölte az ukrán védelmi miniszter.

A kijevi erők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az orosz csapatokra a stratégiai fontosságú Herszon régióban, amelyet Moszkva az invázió kezdete óta elfoglalt, és ezzel Vlagyimir Putyin elnököt újabb nagy harctéri kudarccal fenyegetik − írta meg a The Guardian. 

Először is, Ukrajna déli része mezőgazdasági régió, és rengeteg öntöző- és vízellátó csatornánk van, az oroszok pedig lövészárkokként használják ezeket. Ez sokkal kényelmesebb számukra

− mondta Olekszij Reznyikov egy sajtótájékoztatón. 

Hozzátette, hogy a második okot az időjárási viszonyok jelentik. Ez az esős évszak, és nagyon nehéz a kerekes harci szállítójárműveket használni. Ez csökkenti az ukrán fegyveres erők lehetőségeit.

Az Egyesült Államok szerdán szankciókat vezetett be olyan személyek és szervezetek ellen, akik részt vesznek Oroszország rosszindulatúnak nevezett moldovai befolyásolási műveleteiben, valamint a kis kelet-európai országban tapasztalható rendszerszintű korrupcióban − írta meg a The Guardian. 

A szankciókkal sújtott személyek között orosz és moldovai tisztviselők egyaránt vannak, köztük olyan oligarchák, akik

széles körben ismertek a moldovai politikai és gazdasági intézmények befolyásolása és korrumpálása miatt, valamint Oroszország globális befolyási kampányának eszközeiként működnek

− áll az amerikai pénzügyminisztérium közleményében.

A szankcionáltak között szerepel Vladimir Plahotniuc volt moldovai parlamenti képviselő is, aki manipulálta

Moldova kormányának kulcsfontosságú ágazatait, beleértve a bűnüldözési, választási és igazságszolgáltatási ágazatot

− áll a közleményben.

Orosz nyomozók rajtaütöttek Kszenyija Szobcsak − Vlagyimir Putyin egykori főnöke és mentora lányának − moszkvai otthonán − írta meg a Sky News. 

A 40 éves Szobcsak társasági celebként és valóságshow-sztárként szerzett nevet, és az „orosz Paris Hilton” néven emlegették, mielőtt televíziós újságíró és ellenzéki aktivista lett.

A nő a néhai Anatolij Szobcsak lánya, aki Szentpétervár első demokratikusan megválasztott polgármestere volt, ahol Putyin az 1990-es években képviselő volt.

Kszenyija Szobcsak az orosz elnök éles hangú bírálójává vált − a 2018-as választásokon ellenzéki jelöltként indult, de csak a negyedik helyet és a szavazatok 1,7 százalékát szerezte meg.

Az elmúlt hónapokban egyre inkább felerősödtek azok a félelmek, hogy Vlagyimir Putyin nukleáris fegyvereket vethet be az ukrajnai katonai kudarcok miatt − írta meg a Sky News.

Az orosz elnök többször figyelmeztetett, hogy Oroszországnak joga van megvédeni magát a világ legnagyobb nukleáris készletét is magában foglaló arzenáljának bármely fegyverével. 

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azonban szerdán kijelentette, hogy nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyvereket vetne be.

Több mint 70 000 ember hagyta el Herszon régiót az elmúlt héten − állítja a régió oroszok által kinevezett kormányzója, Vlagyimir Szaldo.

A Krím-24 televíziós csatornának adott interjújában Szaldo azt mondta, hogy a lakosok az ukrán ellentámadás alatt hagyták el a területet − írta meg a Sky News.

Elmondása szerint

elég nehéz itt statisztikákat gyűjteni, csak ott lesznek azok helyesek, ahol nyilvántartást vezetnek. Az emberek kapcsolatba lépnek egy call centerrel, és kifejezik, hogy a bal partra szeretnének költözni. 

Az amerikai Demokrata Párt képviselői aláírtak egy Joe Bidennek címzett levelet, amelyben azt sürgették, hogy az elnök diplomáciai megoldások igénybevételével gyorsan vessen véget az orosz–ukrán háborúnak. Ezt a levelet nem sokkal később vissza is vonták, de addigra már az egész párt kikelt magából – írja a The Guardian. 

A szóban forgó levél szerint ugyan határozottan visszautasítják az orosz agressziót, de felhívják a figyelmet arra, hogy a háború nagyon komoly gazdasági károkat okoz a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek – mind az Egyesült Államokban, mind pedig világszerte. Ezért kérik azt Joe Bidentől, hogy tegyen határozott lépéseket a háború gyors befejezése érdekében – áll a párt 30 baloldali képviselője által aláírt levélben. 

A hétfőn elküldött levelet kedden már vissza is vonták, azt állítva, hogy nem akarták elküldeni, csak véletlen baleset történt. Pramila Jayapal, a progresszív platform vezetője kedden azzal próbálta kimagyarázni a helyzetet, hogy a levél még júliusban keletkezett, amikor maga Joe Biden is többször említette a tárgyalásokat mint lehetséges megoldást.

A levél azonban sikeresen megérkezett a Fehér Házhoz, ami jelentős felháborodást okozott: határozottan elutasították a levél tartalmát, mondván, hogy a háborúról csakis Ukrajna megkérdezésével lehet dönteni, így például a tárgyalásokról és a tűzszünetről is. 

Október 26-án a lengyel szenátus egyhangúlag megszavazta az orosz hatóságokat terroristarezsimként elismerő határozatot.

A határozatban a lengyel szenátus „határozottan elítéli” az orosz agressziót, mondván, hogy az orosz erők „terrorizálják” az ukránokat azzal, hogy civil célpontokat bombáznak városaikban, megkínozzák és megölik a hadifoglyokat és a civileket a megszállt területeken, valamint gyerekeket rabolnak el.

„Oroszországot le kell győzni, és meg kell fosztani attól a lehetőségtől, hogy veszélyeztesse szomszédait” – áll az állásfoglalásban.

Korábban, október 18-án az észt parlament „terroristarezsimnek” ismerte el Oroszországot.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szeretné, ha a háborús bűnök miatt Oroszországot megfosztanák állandó tagságától az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) – írta a Jevropejszka Pravda alapján a Kárpátalja.

A tárcavezető szerint az Oroszországi Föderáció kétes jogi alapon tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

A svéd fegyveres erők visszatérnek a Balti-tenger déli részén lévő orosz Északi Áramlat gázvezeték szivárgásának helyszínére, hogy tovább vizsgálják a feltételezett robbanásokat.

A világ vezetői szabotázscselekménynek nevezték a múlt hónapban a dán és a svéd gazdasági övezetben felfedezett csövek megrongálását, anélkül hogy megnevezték volna, ki lehet a felelős.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök ma figyelemmel kísérte az ország stratégiai nukleáris erőinek gyakorlatát, a Kreml Nagy-Britanniába delegált nagykövete, Andrej Kelin kijelentette, hogy Oroszország nem fog atomfegyverhez folyamodni az ukrajnai háborúban − írta meg a Sky News.

A CNN-en Christiane Amanpournak adott interjúban Kelin elmondta, hogy a Kreml védelmi vezetője biztosította a világ minisztereit, hogy a fegyvereket nem fogják bevetni.

Azt mondta:

Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem. Oroszország nem fog atomfegyvereket bevetni, ez szóba sem jöhet.

A Kreml szerdán nyitva hagyta az ajtót a Brittney Griner amerikai kosárlabdacsillagot érintő esetleges fogolycseréről szóló tárgyalások előtt, de azt mondta, hogy az ilyen megbeszéléseket szigorúan bizalmasan kell kezelni − írta meg a Sky News.

Tegnap egy orosz bíróság elutasította Griner fellebbezését a kábítószer-birtoklásért kiszabott kilencéves börtönbüntetése ellen.

A WNBA Phoenix Mercury nyolcszoros All Star-játékosát és kétszeres olimpiai aranyérmest augusztus 4-én ítélték el, miután a moszkvai seremetyjevói repülőtéren a rendőrség szerint kannabiszolajat tartalmazó dobozokat találtak a poggyászában.

A katonai komisszáriusok titkos mozgósítást végeznek, hogy Belarusz Homel városában teherautó-sofőröket és szerelőket sorozzon be az orosz haditechnika karbantartására – közölte a Nemzeti Ellenállási Központ.

Október 16-án a belarusz védelmi minisztérium közölte, hogy mintegy kilencezer orosz katona állomásozik az országban az ukrán határ közelében.

Ukrajna ellentámadása az orosz erők ellen a Herszon régióban a csapadékos időjárás és a terep jellege miatt nehezebbnek bizonyul, mint északkeleten – közölte az ukrán védelmi miniszter.

Olekszij Reznyikov egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az orosz erők a megszállt Herszon régióban vízvezetékeket használnak lövészárokként – írja az al-Dzsazíra.

Egy Oroszország által támogatott luhanszki szakadár tisztviselő szerint heves harcok folynak Kreminna és Szvatovo település közelében.

A két körzet a frontvonalban van azóta, hogy az ukrán katonák szeptemberben megkezdték ellentámadásukat.

Luhanszk is azon régiók közé tartozott, ahol Putyin hadiállapotot hirdetett ki az orosz annexió után – írja az al-Dzsazíra.

Norvégia „kémfóbiában” szenved – írta szerdán az oslói orosz nagykövetség egy elektronikus levélben. A diplomáciai képviselet tagadja, hogy bármit is tudna arról a férfiról, akit Norvégiában őrizetbe vettek azzal a gyanúval, hogy kém.

A 37 éves brazil állampolgárt, aki a sarkvidéki Tromso városának egyik egyetemén dolgozott, hétfőn vették őrizetbe. A norvég rendőrség biztonsági szolgálata szerint a férfi hamis nevet és iratokat használt, miközben valójában az egyik orosz hírszerző szolgálatnak dolgozik.

Az orosz nagykövetség közölte: „nem tudja, kiről és miről van szó”. Azt is írták, hogy minden, ami orosz, legyen szó állami szervekről, magánvállalatokról vagy magánszemélyekről, az a norvégoknak „gyanús és kémszagú”.

A tény az, hogy a különböző ügyek szinte futószalagon jönnek elő, kétségtelenül nem véletlen. Mindez politikai indíttatású

– hangoztatta az orosz nagykövetség. A képviselet szerint Norvégiát az utóbbi időben hatalmába kerítette a kémfóbia.

Az őrizetbe vett férfit a norvég biztonsági szolgálat a Tromsoben működő Norvég Sarkvidéki Egyetem brazil kutatójaként azonosította, egy egyetemi adminisztrátor pedig vendégelőadóként. A bíróság kedden elrendelte a férfi négyhetes őrizetbe vételét.

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 68 900 orosz katona esett el, az elmúlt napon 480 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2628 tankot,
• 5351 páncélozott harcjárművet,
• 1686 tüzérségi rendszert,
• 379 rakétavetőt,
• 192 légvédelmi berendezést,
• 271 repülőgépet,
• 248 helikoptert
• és 4076 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1379 hadműveleti és taktikai drónt, 149 egység speciális felszerelést és 350 cirkálórakétát számoltak fel.

A Nyugat elkerülhette volna az ukrajnai háborút, ha korábban elismeri a Krímet orosznak – közölte Christopher Caldwell a The New Yorkernek adott interjúban. 

A riporter azon kérdésére, miszerint miért nem hagyhatja abba Oroszország a harcot, Christopher Caldwell azt felelte: 

Van némi igazság abban a meggyőződésben, miszerint Oroszország a Krím nélkül védhetetlen. Ha elismernék Oroszország Krímhez fűződő jogait, akkor talán meg lehetne állítani a konfliktust. Ha ez nem történik meg, akkor Putyin azt fogja gondolni, hogy országa veszélyben van

– magyarázta, hozzátéve, hogy Oroszország úgy véli, a Nyugat fenyegetést jelent rá nézve. 

Lehet, hogy tévedek, de nehezen tudom elképzelni, hogy felhagyjanak a háborúval, és megvárják, amíg egy jól felfegyverzett NATO-bázis jelenik meg azon a területen, amelyet sajátjuknak tartanak 

– fejtegette  Christopher Caldwell.