Az Európai Bizottság magyarországi képviselete közzétett egy részletes tájékoztatást, amelyben tételesen cáfolták meg mindazt, amit a magyar kormány képviselői az Oroszország elleni szankciókról mondtak az utóbbi hetekben, hónapokban.
A magyar kormány már hetek, hónapok óta hangoztatja, hogy az Oroszország elleni szankciók nem működnek, és hogy a brüsszeli döntések okozták az egész Európát érintő energiaválságot. Mint ismert, ezzel összefüggésben már egy plakátkampány is indult, és nemzeti konzultációt is tartanak erről az év végén.
Az Európai Bizottság most minden eddiginél részletesebb állásfoglalásban reagált azokra a kijelentésekre, amelyeket a magyar kormány képviselői tettek az utóbbi időben. Legelőször arra hívták fel a figyelmet, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókhoz
mind a 27 uniós kormány – köztük Magyarország Kormánya is – kifejezett jóváhagyását adta, elfogadta azokat.
Közölték továbbá: a szankciók célja az, hogy csökkentsék Oroszország hatékonyságát az Ukrajna elleni háborúban, és gyengítsék az oroszok technológiai képességeit, lehetőségeit. „A szankciók már most is jelentős hatást gyakorolnak Oroszországra. Teljes erejüket közép- és hosszú távon fejtik csak ki igazán – fogalmaztak.
A kormány kommunikációs paneljeiben rendre visszatérő elem, hogy az energetika területén „mi törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás”. Az Európai Bizottság erről azt írta, hogy szerintük ez az állítás nem jól jellemzi a helyzetet.
Kölcsönös függőségről beszélhetünk. Oroszország energiaexportjának hatalmas része irányult az EU-ba, és az uniós energiaimportból származó bevételek döntő fontosságúak az orosz költségvetés számára.
„Az EU eddig valóban az orosz energiaexport egyik fő célállomása volt. Az energia tavaly az Oroszországból származó uniós import 62 százalékát tette ki (ez 99 milliárd eurónak felel meg). Gázimportunkat a tavalyi 45 százalékról 2022 szeptemberéig mindössze 14 százalékra csökkentettük. Oroszország nem irányíthatja át Európát célzó energiaszállítását teljes mértékben a világ más részeire – az Ázsiába vezető csővezetékek kapacitása korlátozott, és Oroszországnak jelentős kedvezményt kell adnia a világ más részein lévő vásárlóinak” – írták erről, hozzátéve azt is, hogy az orosz szállítások leállása miatt
kezd megfogyatkozni Oroszország háborús kasszája, hiszen az olaj- és gázexport együttesen Oroszország állami bevételeinek csaknem felét teszi ki.
Az Európai Bizottság állásfoglalásában kitértek arra is, hogy „Putyin már évek óta fegyverként használja Oroszország energiaforrásait”, és az árakat nem a szankciók hajtották fel, hanem „Putyin gázpiaci manipulációja” a felelős ezért.
A Gazprom augusztusban szándékosan korlátozta a gázellátást – a nagykereskedelmi gázárak a magasba szöktek. A Gazprom már a háború kezdete előtt sem töltötte fel az európai gáztárolóit
– írta a bizottság.
Ezután arra is kitértek, hogy a szankciók egyáltalán nem vonatkoznak az orosz élelmiszerre és műtrágyára – vagyis szerintük nem igaz az a nemzeti konzultációban kérdőívben szereplő állítás sem, miszerint „a szankciók növelik az élelmiszerárakat”.
A magas élelmiszerárakat más tényezők okozzák, konkrétan Oroszország háborúja, az exportkorlátozások, a felhalmozás stb. Az Ukrajna helyzetét destabilizáló orosz intézkedések miatt elfogadott uniós szankciók egyike sem irányul semmilyen módon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek (köztük a búzának és a műtrágyának) a harmadik országok és Oroszország közötti kereskedelmére
– szögezték le, majd hozzátették azt is, hogy valójában „Oroszország agresszív háborúja sodorta veszélybe a világ élelmezésbiztonságát”, és ezt a helyzetet azzal lehet megoldani, ha Oroszország „befejezné az Ukrajna elleni agresszióját”.
Ezenkívül a bizottság azt is számba vette, hogy a szankciók eddig milyen formában fejtették ki a hatásukat Oroszországra nézve.
Felsorolták:
Az ukrajnai háborúról szóló csütörtöki percről percre közvetítésünket itt olvashatja.
(Borítókép: Leon Neal / Getty Images)