A koszovói történések miatt az ország elnökének jóváhagyása alapján november 1-jén készültségbe helyezték a szerb hadsereget, valamint emelték a harckészültség szintjét is – közölte kedden délelőtt Milos Vucsevics. Kedd délután katonai konvojok indultak a határra, a szerb lapok pedig arról írnak, hogy ellenséges drónok hajtanak végre akciót a szerb katonaság ellen.
Szerbia honvédelmi minisztere a Happy Televízió vendégeként arról is beszélt, hogy a katonaság készen áll Alekszandar Vucsics valamennyi meghagyását teljesíteni, hogy megvédje Szerbia polgárait, beleértve a Koszovóban élő szerbeket is, és efelől senkinek ne legyenek kételyei – írja a Szabad Magyar Szó.
Mi nem dőlhetünk hátra, de a párbeszédet szorgalmazzuk. Jobb ezer napon át tárgyalni, mint egy napot a lövészárokban tölteni
– mondta Vucsevics, aki pár nappal korábban vette át a minisztérium vezetését Nebojsa Stefanovicstól.
Vucsevics szerint amikor Szerbia békéről és stabilitásról beszél, az nem azt jelenti, hogy gyenge vagy gyáva, mivel az ország hadserege sokkal erősebb, mint volt, de a kormány vezetése és az elnök meghagyása alapján jár el.
Frissítés: kedd délután az szerb autópályán már videók készültek arról, hogy a készültség elrendelése után katonai konvojok indultak a szerb-koszovói határ felé.
Mindeközben a szerb sajtó arról kezdett el cikkezni kedd délután, hogy a határ közelében található laktanyáknál „ellenséges drónok” kémkedtek a szerb hadsereg ellen. A Novosztyi nevű szerb lap úgy értesült, hogy
az incidens után Alekszandar Vucsics elnök utasította a szerb légvédelmet, hogy kutassák fel és semmisítsék meg a drónokat.
Az elnöki parancs után több Mig-29-es repülőgép is felszállt, amiről videó is készült:
A Novosztyi azt írta, hogy mire a gépek felszálltak, addigra a drónok elhagyhatták Szerbia területét.
Nemrég arról írtunk, hogy a konfliktus pontosan mire is vezethető vissza. November 1-jén jár le a szerbiai rendszámmal rendelkező koszovói járművek rendszámtábláinak cseréjére kitűzött határidő, és az eredeti tervek szerint azoktól, akik nem rendelkeznek RKS-táblával, elveszik a járművet.
Az amerikai és az európai politikusok szerették volna elérni azt, hogy a november elsejei határidőt 10 hónappal halassza el Pristina, de ez nem történt meg. Albin Kurti koszovói kormányfő annyi engedményt tett, hogy november 1. és 21. között csak figyelmeztetik azokat a gépjármű-tulajdonosokat, akik szerintük illegális táblával rendelkeznek, november 21. és január 21. között pénzbírsággal is sújtják őket, január 21. és március 31. között pedig próbarendszámokat kapnak.
A koszovói Szerb Lista közleményt adott ki válaszul, amelyben azt írták:
a rendszámtáblák miatti első büntetések »heves választ és ellenállást« váltanak ki.
A helyzet augusztus 1-jén kezdett súlyosbodni, amikor Pristina közölte, hogy kötelezi a Belgrád által támogatott és a koszovói intézményeket el nem ismerő északon élő szerbeket, hogy kezdjék el használni a Pristinában kiadott rendszámtáblákat.
Ezután két határátkelőt is lezártak a koszovói szerbek, tiltakozásul az új szabályok ellen. Az ország rendőrsége arról számolt be, hogy egyes helyekről lövések hallatszottak, de senki sem sérült meg.
A helyzet kissé nyugodtabbá vált, miután az Egyesült Államok és az EU hatására szeptember 1-re halasztották az új szabályok bevezetését Koszovóban.
Augusztus közepén Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, valamint Miroslav Lajcák, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával folytatott megbeszélést, ám elmozdulás nem történt a megoldás irányába.
A NATO szeptember végén további, a koszovói békefenntartó misszióhoz tartozó tartalékos csapatokat rendelt be kiképzésre a szerb kisebbség és a kormány között húzódó feszültség folyamatos növekedése miatt.
Szerbia államfője, Alekszandar Vucsics később arról beszélt, hogy hiba volt a Nyugatra bízni a koszovói helyzet megoldását, mert az unióhoz való gyorsabb csatlakozásért cserébe azt kérik, hogy engedjék Koszovót csatlakozni a nemzetközi szervezetekhez.
Nagy hiba volt az Európai Uniót megbízni a helyzet megoldásával, mert most Szerbiától engedélyt várnak arra, hogy Koszovó beléphessen a nemzetközi szervezetekbe, cserébe pedig Szerbia gyorsabban válhatna az unió tagjává
– fogalmazott akkor a szerb elnök.
(Borítókép: Irfan LICINA / AFP)